Egri Népújság - napilap, 1927/1
1927-02-24 / 44. szám
KGR1 NEPUJBAÍ* Polgári iskolát állítanak fel valamennyi járási székhelyen és nagyközségben. A kiskereskedők, kisiparosok és kisgazdák gyermekeinek továbbképzését kívánja szolgálni a polgári iskolák tömeges felállítása. a forradalmat ünneplő ódát írt »Kdz társaság» címen, s ezt a saját költői szavai szerint a Habsburg dinasztiával szemben táplált gyűlölettől» sugalt ódát országvilág épülésére a Pesti Naplóban le is adta (L. Nemzetgyűlési Napló XII. kötet, 17. oldal.) Ezek a kedélyes kis leleplezések azonban a legkevésbé sem lohasztották a képviselő úr antiszemita harci kedvét, amiről az első nemzetgyűlésnek legeslegutolsó ülésén elmondott temperamentumos beszéde tanúskodik. (L. Nemzetgyűlési Napló XVII. kötet, 268.-289. oldalig.) Ugyanebben a beszédében különben azt is kijelenti a képviselő űr, hogy »csak keresztény újságoknak nyilatkozik.« Úgy látszik tehát, mintha maga sem helyeselné azt a korábbi liberális lépését, hogy a forradalom örömére írt himnuszát a Pesti Naplóban sütötte el. , Tekintetes Szerkesztőség, nem folytatom a parlamenti naplók böngészését, egyrészről, mivel Budavári képviselő űr államférfim tevékenysége az 1922. évi választások eredményeképen hirtelen megakad vala, más részről, mivel a hevenyészve kiemelt fennebbi adatokkal máris igazolva látom azt a meggyőződésemet, hogy az egri kerület zsidó választópolgárai csakugyan nem foglalhatják el a tétlen semlegesség kényelmes ál láspontját akkor, amikor Zichy János gróf pórijának egy jelöltje és Budaváry László között kell választani. Zichy János gróf politikai hitvallásának köztudomás szerint egyik sarkalatos pontja »minden értékes nemzeti erő egyesítése.« Szabad-e ezzel az akcióval szemben passzivitásban marad ni, döntse el hazafiúi ielkiisme- rete szerint ez egri zsidóság. Az eszmének hihetőleg szolgálatot tenne, engem pedig mindenesetre lekötelezne a Tekin tétén Szerkesztőség hosszúra nyűit levelem egész terjedelemben való leközlésével. Kiváló tisztelettel : Dr. K. S. »»»BaBsasaisaísaBEsasasaassia Kilenc méter magasból a Tiszába zuhant egy poroszlói hídmunkás. Poroszlón már hetek óta tart a Tisza és az Egerpatak közöiti hatalmas híd megépítése. Kedden délután Kernác Lajos poroszlói hídmunkás egy kilenc méter magas állványon megcsúszott és beleesett a Tiszába. Kernác az űaző jégtáblákba kapaszkodott 6s kiabált segítségért mindaddig, mig társai nagy nehezen kimentették. A szerencsétlen hídmunkás súlyos sérüléseket szenvedett a gyomrán, a fején és a lábán. Beszállítót- ák a mizériák egri kórházába. Eger, február 23. Klebelsberg Kunó gróf kultusz- miniszter a tegnap délelőtti ülésen beterjesztette törvényjavaslatát az országgyűlés alsóháza elé a polgári iskolai típus kiépítésére vonatkozólag. A legújabb kultuszminiszteri törvénytervezettel kapcsolatban illetékes helyen a következőket mondották az Egri Népújság munkatársának : — A kultuszminiszter tárcájának az elfoglalása óta állandó és élénk érdeklődést tanúsít a közép- és alsőfoku iskoiaügyi hatóságok útján a vidék iskolaügyi viszonyai iránt. A kultusz- miniszter arra az álláspontra jutott, hogy a reáliskolák, reálgimnáziumok és gimnáziumok mellett feltétlenül szükség van polgári iskolák szervezésére. Noha jelenleg is már nagymértékben emelkedett a polgári iskolák száma, a kultuszminiszter uj elgondolása szerint, a legközelebbi iskolaévre a polgári iskolák százainak a felállítása valósulhat meg. — Az a meggyőződése és a tapasztalata, hogy a mai megváltozott és miodenképen hátrányosan eltolódott gazdasági helyzetben a kisiparos, kiskereskedő és kisgazda nem tudja gyermekét taníttatni. A járási székhelyek, a nagyközségek, az úgynevezett öttízezer lélekszámúnál rendelkező közigazgatási egységek kis egzisztenciái ma sincsenek abban a kedvező anyagi helyzetben, hogy gyermeküket valamely törvényhatósági jogú, vagy rendezett tanácsú váróiban iskoláztassák. Ma az a helyzet, hogy a kiskereskedők, kisiparosok őb kisgazdák, akik 14—15 éves gyermeküket a saját foglalkozási águkban akarják kiképeztetni és üzletükben, műhelyükben és gazdaságukban foglalkoztatni, feleslegesnek tartják a maguk részéről, hogy gyermekük négy éven keresztül gimnáziumban, reálgimnáziumban, vagy akárcsak reáliskolában folytassa tanulmányait. — Hogy az ilyen etetek kikerülhetők legyenek, szükség van minél több polgári iskola felállítására. Ha az országgyűlés alsőháza elfogadja, ami különben egészen bizonyos, a kultuszminiszter törvénytervezetét, abban az esetben, az 1927—28. iskolaévben Csőn- kam agyarország valamennyi járási székhelyén és nagyközségében, melynek legalább ötezer lakosa van, lesz polgári iskola. vagy ha ez lakáshiány miatt mindenhol meg nem valósulhat, a kultusztárca költségvetésében raária olyan tételek szerepelnek iskolaépitési célokra, amelyek a népiskolák mellett a polgári iskolák felépitézét is lehetővé teszik. ©sk»»íi»»W»' ■<**«»» -a©SM&ta»£*■%**?4©®$* «**s*fc A csányi templomrablók kézrekerültek. Tudósítónk jelenti: Caány községben már évek óta egy jól megszervezett banda garázdálkodott. Horváth Józsiéi caeodőr- tisztheiyettes, járőrparancsnok két-három havi távolléte után megjelent a községben é« iámé- : telten megkezdte a nyomozást a i folyton megismétlődő betörések és lopások ügyében. Ügyes, körültekintő nyomozását és helyes következtetését siker koronázta. A tettesek nyomára akadt, azokat Bohács (Gazsi) Mihály 60 holdas gazda, Gál István, Oláh Dávid, Langő István é* Kovács János ciányi földművesek fiainak személyében elfogta. Az el- fogottak a csányi templomrab- láson kivűl 22 rendbeli betörést ismertek be. A lopott tárgyakat Kanyó Bertalan kereskedő, Zima József borbély, Klein Mór kereskedő, Papp Ferenc szabó, Gazdag József korcsmáros és Felderbaum Samu terménykereskedő, csányi lakosoknál értékesítették; míg a templomból lopott áldozó kelyhefces összetörve, közöttük egy régi antik és nagyobb értéket képviselő kehely ie volt, melyet özv. Hevesi Antal né utján Budapesten kíséreltek meg értékesíteni, miután pedig ez nem sikerült, az összetört kely- hökeí a községi kútba dobták. A tettesdk kszrekeritése kizárólag Horváth József csendőr- i tiszthelyettes érdeme. A nyomozás még tovább folyik. sut sau^seatncaKnaesn sár .‘»sássá A városi vízvezeték építését hétfőn a nagy hideg miatt beszüntetlek a munkások. Ha pár nap rautva enyhül az idő, az aszfaltos utak lecsövezése kerül sorra. A tervbe vett 20 kilométer útból 12 kilométeren már le vannak fektetve a csövek. Az ; eredetileg tervbe nem vett utcák lecsövezését csak az 'építési bizottság határozata után fogják megkezdeni. A csövek miatt nem lesz fennakadás a munkálatoknál és kedvező idő esetén március végére kiépül az egri vízvezeték csőhálózata. 1927. február 24 K.-^wsfsn A pengő bevezetése óta rohamosan növekszik a bankbetétek szórnaBudapest, február 23. (Az Egri Népújság fővárosi tudósítójának telefon jelentése.) A Pénzintézeti központhoz beérkezett jelentések szerint a pengőszámitás bevezetése óta rohamosan emelkedik a bankbetétek összege, ami a pengő iránt megnyilvánult bizalom jele. A bankbetétek emelkedésével azonban nem áll arányban sok vidéki bank alaptőkéje és a Pénzintézeti Központ most kényszeríteni fogja az ilyen kevés alaptőkével rendelkező vidéki pénzintézeteket, már csak a betevők érdekében >a, hogy az alaptőkét emeljék fel, vagy pedig fuzionáljanak a kisebb bankok és így emelkedjen az alaptőke. A Pénzintézeti Központ ugyanis ki akarja küszöbölni azt a nagy ellentétet, amely az alaptőke és »betétek összege között fennáll. essaaasaaa&maaaBsaaaaaass A gazdasági ismétlő (továbbképző) iskolaköteles és háztartásokban cselédként (bejáró) alkalmazott leányok külön iskolája. Az érdekelt szülők és munkaadók bizonyára örömmel veszik a hirt, hogy április hó 1-őtől a háztartásokban alkalmazott is- oiétlököteles leányok részére a gazdasági ismétlő iskolában külön osztályokban fog a tanítás történni, még pedig a nyári időszakban heti két napon délután 3-től 5 őréig. Megkönnyebbül tehát helyzetük, mivel nem lesznek kényszerülve munkahelyüket az iskola miatt épp délelőttönkint elhagyni, amikor rájuk a háznál a legtöbb szükség van. A munkaadók is jobban nélkülözhetik a délutáni időben a még iskolaköteles korban lévő bejárö, vagy állandóan ott lakó házi alkalmazottaikat. Hisszük, hogy e kedvezmény nagyban hozzá fog járűlni a beiskolázás tökéletesebb keresztülviteléhez s a munkaadók sem fogják ezután visszatartani, vagy felmentetni az iskolába járás alól a leányokat. Természetesen ez a kivételes időben történő isko- lábsjáráa állandóan érvényben csak úgy maradhat, ha a szülők es munkaadók épp oly jóindulattal fognak viseltetni az iskola iránt, mint amilyen irántuk Való jóindúlattal vitte keresztül a kir. tanfelügyelő e kivételes s ma még az országban egyedül álló különleges iskolábajárást. Megemlítjük még, hogy a háztartási tárgyak az eddiginél bővebben
