Egri Népújság - napilap, 1927/1

1927-02-12 / 34. szám

Ára 16 fillér (2000 K), vasárnap 24 fillér (3000 K). Eger, 1927. február 12. szombat. XLIV. évi 34. sz. Előfizetési díj postai szállítással: egy hónapra 3 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 f llér. POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség : Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. Eger, február 11. Az egri kerület hivatalos kép­viselőjelöltje, Haller István v. miniszter, országgyűlési képvi­selő vasárnap délután 3 őrekor, a városház udvarán tartja prog­dárnabb leend a farsang e nem fog sok férjnek és családapának orravéro folyni a bál után. Vasárnap délután 3 órakor a városház udvarán tartja programmbeszédét Haller István v. miniszter, az egri választóke­rület hivatalos képviselőjelöltje. Budag Dezső, Czettler Jenő és Kocsán Károly országgyűlési képviselők is felszólalnak a kor- mánytámogató pártok nagy-gyűlésén. rammbeszédei. A gyűlésre Bu­dapestről dr. Czettler Jenő, Bu- day Dezső és Kocsán Károly országgyűlési képviselők is le­utaznak Egerbe és fel fognak szólalni Haller litván mellett. napokban Budapesten tisztelgő látogatást tett gróf Klebelsberg Kunó vallás ős közoksaAsügyi m. bir. miniszternél abból az alkalomból, hogy az Eger város népiskoláinál tapasztalható tart­hatatlan állapotoknak alapoä rendezését soron kívül prog­ramjába vette. A miniszter a beszélgetés so­rán városunkra nézve fontos ki­jelentéseket tett. Meg kellett hajolnia a minisz­terelnök ős az egységes párt intéző bizottságának óhaja előtt, — ezért kellett lemondania Eger­ről. Ittléte alkalmával mégis-* merte a város sulyoi helyzetét, melybe önhibáján kívül jutott, kulturális érdekek kívánják, hogy az illetékesek a város se­gítségére jöjjenek. Éppen ezért két év alatt a város összes népiskoláit átépitteti vagy újra építteti. Megszünteti az összevont osz­tályokat s gyermek-nevelési szempontból azt a hátrányos helyzetet, hogy egy tanítóra 60, vagy még ennél is több gyer­mek esik, — hogy a gazdasági ismétlő iskolába járó gyerme­keknek az egyik város végről a másikra kell menniök vízben- sárbaa-hidegben. Amikor a nép oktatás ügyét Gkként rendezi,— ezzel a körülbelül 7 vsgy 8 mii- liárdra tehető építkezésiéi mun­ka-alkalmakhoz juttatja az ipart s a szegény sorsú napszámos embert. >Én csak a jogokról mondottam le, de a kötelességekről nem« hangsúlyozta nyomatékosán be­széde közben a miniszter. Ez után is, és mindig a leg­teljesebb érdeklődéssel és meg­értéssel lesz Eger iránt, s bár­mikor forduljon ii hozzá a vá­ros , bizton számíthat legmesz- szebbmenö támogatásra. Polgára kíván maradni a vá­rosnak s teljesíteni fogja, a jő polgár megértésével, kötelessé­geit. Bucmzáskor kérte a polgár- mestert, hogy üdvözletét s együtt­érzését tolmácsolja a város kö­zönségének. ■Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban ; Hiszek Magyarország feltámadásában I» A nagy bankok vetélkedése miatt késik az ipari hitel kérdésének A nyár eleje óta, mikor Búd János pénzügyminiszter egy be­szédében kijelentette, hogy az ipar hiteligényeinek kielégítése céljából ipari kötvényeket szán dőkozik kibocsátani, az iparválla­latok nagy izgalommal várják, hogy mikor fog ez a terv valóra válni. A háború éa az infláciős idők következtében ugyanis az iparvállalatok legnagyobb része elveszítette forgótőkéjét és a termelés zavartalan menetének egyik legfőbb akadálya az, hogy a vállalatok kénytelenek drága rövidlejáratu kölcsönnel dolgoz­ni. Ezen a bajon akar segíteni a hosszt! lejáratú ipari hitelek megszerzése és ennek érdekében már elhatározott dolog, hogy az állam külön intézetei állít fel az ipari kötvények kiboc-átására. Ennek az intézetnek alaptőkéjét 10 millió pengőre tervezik, ame­lyet egészben az államkincstár jegyezne le és a kormány az intézet felállítására külön tör­vényjavaslatot szándékozik az országgyűlés elé terjeszteni. Ez a törvényjavaslat, amely az ipari kötvények kibocsátását és a hi­telek folyósítását is szabályozná, már elkészült, sőt a kormány már meg ia kezdte a tárgyalá­sokat a külföldi pónzciopartok- kal kötvények elhelyezése tár­gyában. Az intézet 10 millió pengő alaptőke mellett 50 millió pengő névértékű kötvény kibo­csátására lenne feljogosítva és ebből folyósítaná az iparválla­latok kölcsöneit azok ingó és ingatlan vagyonára való beke­belezés mellett. Ennek a körülbelül nyolc mil­lió dollárra rugó külföldi köl­csönnek megszerzéséről van te­hát sző, amelyre a pénzügymi­nisztérium nágy ajánlatot kapott. A Kereskedelmi Bank, az ame­rikai Speyer-csoport, a Hitel­bank, a berlini Mendelsohn- csoport, a Magyar Földhitelinté­zet, a londoni Hambross Bank és az Egyesült Budapesti Fő­városi Takarékpénztár, a new- yorki Lissman Bankház nevé­ben tett ajánlatot. Mind a négy ajánlat lényegtelen eltérésekkel

Next

/
Thumbnails
Contents