Egri Népújság - napilap, 1927/1
1927-02-12 / 34. szám
mmi jsspujsAt. 1927. február 12 «EWTlTlIIIIIIIIIHH lllli'ililli»I PS »ft ft.3» ugyanazon az alapon mozog ős általában azt veszik alapul, hogy a kötvényekbe fektetett tőke netto hét százalékos kamatozását biztosítsák. Ennek megfelelően a kölcsön körülbelül kilenc százalékba krrül majd a magyar iparnak és a kötvények törlesztését tizenöt, hu*z ős huszonöt évre tervezik. Ezek az ajánlatok már hónapok óta fekszenek a pénzügy- miniszter előtt, azonban döntés mindezideig még nem történt. A vetélkedő bankok ugyanis olyan vehemenciával igyekeznek ezt az üzletet a maguk pénzcsoportja számára megszerezni, hogy minden oldalról olyan rendkívüli erőket állítanak be a cég érdekébe, hogy végül is a pénzügyminiszter nem tudja magát elhatározni, melyik ajánlatot fogadja el. Addig tehát, amíg a bankok az üzletért harcolnak, az ipar várhat arra a pénzre, amelytől azt reméli, hogy ismét lehetővé fogja tenni a gazdaságos termelést. A terv szerint egyenlőre négy millió dollárt vennénetr fel a vállalatok éa a kibocsátható kötvények másik felét később bocsátanák aláírásra. Egyelőre azonban a bankok vetélkedése következtében még nem lehet tudni, hogy mikor fog dűlőre jutni ez a már évek óta esedékes probléma. Mozgalom a »szabott árak« érdekében. A régi békevilágtiak egyik igen jellegzetes intézménye és népszerű szállóigéje volt a »szabott arak« Körülbelül negyed- százada, hogy ez a mozgalom a fővárosban külföldi mintára megindult s amelyik üzletben a »Szabott árak ír táblácskát kifüggesztették, ott hiábavaló volt minden alkudozás. Létjogosultsága a kereskedői tisztességben gyökerezett. Alapfeltétele ez volt és a legpontosabb kalkuláció. A békevilágban sikerült megnyerni vele a közönség tekintélyes részének rokonszenvét. Belátták, hogy kereskedőnek, közönségnek egyaránt közös érdeke a szabott ár, amely komoly ár és úgyszólván kizárja a csalódást. A felfordulás, az árhullámzás, az erős verseny lehetetlenné tette ezt a rendszert s a »szabott árak« szerény intézménye egyelőre félrevonult, — várva a felkorbácsolt gazdasági hullámzás elcsendesültét. Most úgy látszik, ismét aktuális lesz. Budapesten erőteljes mozgalom indult az érdekében. Ez alkalomból kérdést intéztünk a »szabott árak«-ről az egri kereskedőkhöz. Szerintük Egerben szabott árakkal dolgozott a békében legtöbb nagy üzlet. A helyzet annyira alakult, hogy ma már ezek újból nagyrészt ehhez ragaszkodnak. Kötelezd megállapodás nincs ugyan, de úgy a kereskedők, mint a közönség Budapest, február 11. A képviselőhöz mai ülését fél 11 órakor nyitotta meg Puky Eadra sleinök, aki kegyelete« szavakkal parentálta el vitéz Nagy Pált, a tegnap elhunyt egykori honvéd-főparancsnokot. Az adómérséklésről és a vele kapcsolatos intézkedésekről szőlő törvényjavaslat tárgyalásának első szónoka Szilágyi Lajos: Hdyesli, hogy a kormány, amely a választásokon abuormis többséghez jutott, elsőnek ezt a javaslatot tárgyaltatja. Mivel az gazdasági vérveszteségüuk pótlását szolgálja, elfogadja a javaslatot. (Felkiáltások a szocialistáknál: Még nem mindenki lépett Kálkápolna, február 11. j (Az Egri Népújság tudósítójától) A kápolnai választókerületben teljes erővel megindult a választási küzdelem. Csak kát komoly jelelöltje van az időközi választásnak: dr Studinka Elemér jőszágbormányzó, dormándi birtokos, az országos hírnevű közgazdász, a külföldi és itthoni mezőgazdaság ügyeit kitünően ismerő okleveles gazda és Krisztián Imre, kápolnai földműves Mint már jelentettük, Krisztián Imre jelöltsége ellen különösen a földművesek és kisgazdák körében merült fel sok kifogás. A kerület vezető kisgazdái, a földművelésügyi miniszter legbizalmasabb hívei, azt a nézetet vallják, hogy ha kimondottan kisgazdát kívántak a parlamentbe. akkor ott volt a mind- annyiuk bizalmát birő és a vármegye vezetői által is szívesen látott Plóss István, aldebrői kisgazda, aki az első nemzetgyűlésnek is tagja volt. Ilyen körülmények között, különösen pedig a tegnap Kápolnán történt j3I0IŐ értekezlet után az a hangulat érlelődött meg a kerület gazdáinak koréban, bogy a közvélemény ellen nem hajlandók személyi vagy osztály érdekeket feláldozni éa a kerület nagyrésze tudja, hogy komoly, szolid, megbízható á-akat csak a szabott árak rendszere mellett adhat és kaphat, amely kizárja a becsapódást. a kormánypártba.) Szilágyi ezután követeli a közvetett adók csökkentését. Helyesli az autonom testületek gazdálkodásának hatékonyabb ellenőrzését. Nem tartja őszintének az önkormányzatok tiltakozását a javaslat ellen. Egyébként indokolt, hogy a kormány ugyanakkor, amikor az egyenes adóknál könnyíti a terheket, a községi adók túlzásaival szemben is megvédi a közönséget. Malasics Gáza szociáldemokrata képviselő a Ház élénk tiltakozása közben azt mondja, hogy ez a javaslat nem egyéb, mint az uralkodó osztályok kompromisszuma éa a városok közönségére alig jelent valami tehercsökkentést. zöme sokkal szívesebben látj 1 dr. Studinka Elemér, dormándi birtokos jelöltségét. Nagy mező- gazdasági szaktudás, országszerte becfült közgazdasági ismeret, munkás múltjával szerzett népszsrüség és politikai rátermettség szerencsésen egyesültek dr. Studinka Elemérben és olyan képviselőjelöltté avatják őt, akit egyenesen keresni keli az olyan magas kultúrájú sgrárkerüietnek, mint a Kápolnához tartozó tíz község. Tevékeny munkásságban eltöltött eddigi életének az alábbi néhány adata is teljes mértékben igazolja előbbi állításunkat: Dr. Studinka Elemér 1882-ben született gazdatiszti és birtokos római katholiaus családból.Nagyatyja 1848-ban honvéd hadosztályparancsnok volt. Középiskoláit a pécsi cisztercitáknál, majd a pozsonyi kir. kath. gimnáziumban végezte. A jogi doktorátus megszerzése után a magyaróvári gazdasági akadémián kapott oklevelei, majd a hires hallei egyetemet hallgatta. A zirci apátság elöszállási uradalmában, a mezőhegyesi mánes-birtokoa és a főldmivelésügyi minisztérium központjában értékesítette ezután nagy szaktudását Sopron vármegye kir. gazdasági felügyelője, majd a Károlyi hitbizomány debrői béruradsslmán a Magyar Föld R. T. igazgatója lett, ahol a forradalom, kommunizmus ás román megszállás idején is példás rendet tartott. A Magyar Föld r. t. likvidálása után a Wenkheim grófi család jószágkormányzója. Gazdasági tanulmáuyaina kibővítése végett többször beutazta a külföldi mezőgazdasági államokat. A kápolnai kerület dr. Slu- dinka személyében olyan követet küld a parlamentbe, aki az ország gazdasági talpraállításá- baa komoly segítsége lehet a kormánynak és első munkatársa a földmíveiésügyi miniszternek. Dr. Siudinka, mint értesülünk, vasárnap reggel 8 őrakor Kom- polton, fél 12 őrakor Kápolnán, délután 3 órakor pedig Kaiban tartja meg programmbeszédét. F ebruár 15.-én rendkívüli közgyűlést tart Heves vármegye törvényhatósági bizottsága. Heves vármegye törvényhat«)- sági bizottsága február 15. én, kedden, délelőtt 11 órakor Egerben, a vármegye székházénak nagytermében rendkívüli közgyűlést tart. A közgyűlést meg előzőleg, ugyanaznap d. e. */4ll órakor, a vármegye állandó választmánya, a tárgyak előkészítése végett, a kistareiaban tart ülést. A tárgysorozat főbb pontjai: 1. Az alispán jelentése az udvari lakások bérlete tárgyában. 2. Fejérmegye törvényhatóságának átirata a községi jegyzőknek a pénzügyi hatóságom által való bírságolási jogának megszüntetése tárgyában. 3. A miskolci Kereskedelmi és Ip arkamara megkeresője az üzlethelyiségek felmondása tekintetében a r. t. városokban érvényben lévő kivételes szabályok meghosszabbítása tárgyában. 5. Eger r. t. város képviselőtestületének határozata a Bükk- hegységen átvezető út építési költségeihez való hozzájárulás tárgyában. 6. A vármegyei autók használatára vonatkozó szabályrendelet. 7. Az építkezési bizottság jelentése a siketnéma intézeti székház részletes terve és költség- vetése tárgyában. Baas3«3«sc®S3asBia®8aae®aaífta Iskolaépítések Heves vármegyében. A m. kir. vallás és közoatatasügyi minisztérium uj .bban a gyon- gyösiolymosi isaola részére 40 ezer pengő államsegélyt, a tisza- szőlősi iskola részére 32 ezer yengp államsegélyt és 8 ezer psngö kölcjönt, a bátori, heves- aranyoEi és poroszlói iskolák részére pedig egyenként 16—16 ezer pengő államsegélyt engedélyezett iskolafejlesztési célra. Az adómérséklésről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Szilágyi Lajos és egy szociáldemokrata képviselő felszólalása.-mnm tt&sm- mm* team* v-vfc-í ■**■-**■«' Dr. Studinka Elemér egységespárti képviselőjelölt vasárnap bont zászlót a kápolnai kerületben. A gazdaközönség a népszerű jelölt mellett.
