Egri Népújság - napilap, 1926/2
1926-12-29 / 295. szám
•> 2 * nemzeti izellemrtek, val<ÿs4goa nemzeti kincsünk. Még az auli- bus érzslmü Kollár Ádám, Mária Terézia udvari könyvtárának igazgatója i« a vármegyékre alkalmazta Vegetiusnak a római légiókra vonatkozó mondását, hogy t. i. «maga ez Itten volt, aki elódeinlinek в megyei intézményt sugalmazta. A vármegye jelentősége állandóan rendkivüli volt. R sjta fordult meg törvényeink végrehajtása, működésé böl állott a magyar államnak folyton-folyváet tartó ée soha, még akkor sem szünetelő élete, midón törvényhozó szerve évtizedeken, esetleg nemzedékeken át szünetelt.» A vármegyék tartották fenn az állami egység gondolatát még ekkor is, mikor az ország területe három uralkodó hatalmának volt alávetve. Köv«ítküldési és ellenállási jogával a vármegye volt a magyar alkotmány »védőbástyája,» mint ahogyan az 1848. XVI. t.-c. a nemzet elismeréiekép’ nevezte. De ennél több is volt: «a nemzeti élet kiapadhatatlan erőforrása* Az angol grófságok a legteljesebb önkormányzat alapján ша éppen úgy, mint ezer éven át, rendeltetésük magaslatán állanak. A magyar vármegye több mint 900 éven át bírói, honvédelmi, igazgatási és pénzügyi ?eladä isiitek teljesítésén kívül ezernyi veszély közepette töretlenül állta ez utókor csodálatára méltó harcot I. Lipôt, II. József, I. Ferenc s a szabadságharcot követő osztrák éra alkotmány- és nemzet-ellenes zsarnoz-ural- mával, Fejérváry Gáza báró ’«örvénybe ütköző törekvéseivel zemben s ezzel megmentette а г ősi alkotmányt és a magyar faj emzeti létét. Dicső múltjára hivatkozással joggal várhatja és várja is, hogy az üres keret legtölteseéfe magyar lélekkel, a usztulő törzs valóságos önkormányzati joggal életképessé tétessék, az omló bástyák a modern élet követelményeinek megfelelőkig újjáépíttessenek. Akkor az ősi jogaiba visszaültetett magyar lélek újból csodákat fog művelni. A pusztuló törzs újból hatalmas ágakat, terebélyes lombokat fog hajtani, melyek я boldog nyugalom ár- nyéKát borííják majd a feltámadó Kagymagyarországra. Az ő*i bástyák újból és továbbra is nemzeti létünk megvivbatatlan erősségei lesznek. A nyilvános szórakozó és mulatóhelyek szilveszteri záróráját hajnali négy órában állapította meg a bel* ögyminiszter. A Hivatalos Közlöny közli a belügyminiszter körrendeletét, mely december hő 31.-én, az ország területén lévő mindennemű nyilvános étkező helyiségek, nyilvános szórakozó ha iyiségek, mulatók, felolvasások, hangverseny és tánctermek záróráját kivételesen éjfél utáni négy órában állapítja meg. (ШШ NfíPOJöA i. Az egri menetrend. Sürgős szükség van a délután félkettökor induló személyvonat beállítására. Eger, december 28. Beállott a feeusény tél. Néhány nap múlva vége a fcarác onyi vakációnak és újra benépesülnek a most üres egri iskolák. És újból kezdődik lelkűnkben az eggodalom azok miatt a gyermekek miatt, akik a közeli vidékekről vonaton járnak iskoláinkba és naponta déli egy órától félháromig kénytelenek dideregni az egri állomáson csak azért, mert rossz a menetrend és félhíromkor indűl Egerből Füzesabony felé az a voost, amelyet félkettőkor is lehetne, sőt a város közőhaja szerint: kellene, iudítani. Hevesvármegye közigazgatási bizottiága leguóbbi ülésén kérte az Államvasutak igazgatóságát, hogy felkettőkor indítsák fél- három helyett ezt a vonatot. Az Államvasutak igazgatósága ezt megelőzően már kijelentette leiratában, hogy a menetrend ilyen megváltoztatásának semmi akadálya nincs. Ezek után mi a közóhajnak engedve, srra kérjük a vármegye és város vezető tényezőit, hogy illetékes helyen tekintélyük teljes súlyával járjanak közbe, hogy újév után á!lí<sák be a délután félkettőkor induló vonatot. Nemcsak a didergő diáksereg, de a nagyközönség érd'ke is ez. Hiszen ily módon megkspnők a csatlakozást a délutáni gyorsvonathoz. Hevesmegye községeinek és városainak hozzájárulása a vármegye háztartási költségéhez. Hatvan, Eger és Gyöngyös fizetik a legmagasabb összegeket. Eger, december 28, Hevesvármegye HtvataloeLap- jának legutóbbi száma érdekes kimutatást közöl arról, hogy mekkora összegekkel járulnak a vármegye háztartásához Ho- vesvárímgye egy^s városai il letve községei 1927 ben. A községek és a két г» ndezett tanácsú város hozzájárulásának teljes összege 1927 re: 605 113 pengő. Ebből Eger város, amely a vármegyei nyugdíj-alaphoz ;valő hozzájörulés ól mentesítve van, fizet 32 296 pengőt. Gyöngyös város, amely и varmegyei nyugdíj alaphoz valő hozzájárulástól és a katoaa-beszállásoláei al p- tól is mentesítve van, 23.026 pengőt fizet. Az egri járás községei 97.333, a gyöngyösi járás 128 234, a hatvani járás 97.319, a hévM járás 108237, a péter- vásárai járás 33 6'6 a tiszafü redi járás 85.059 pengővel járul a vármegye háztartásához. A legmagasabb hozzájárulási összegűt a vármegye összes községei és városai között Hatvan nagyközség viseli 34.697 gengő- vel. Heves nagyközség 27 474 Tiszafüred 25 075, Poroszló 14.477 pengő hozzájárulást ad a vármegyének. io Пюи» г irrr r r'r -trim r •nnt mm*-. •***«* «деим» a A játékszerül használt ekrazit-töltény fölrobbant és borzalmas sebeket ejtett egy kerecsendi gyermeken. A szerte repülő szilánkok megvakítatták a szerencsétlen fiút és a bal keze-fejet letépték. Eger, december 28. A gyermeki tudatlanság és vigyázatlanság áldozatainak száma ismét szaporodott eggyel. Ép, életerős, fiatal gyermek játszadozott másfél nappal ezelőtt Kerecsend községben, szülei lakásán ekrazit tölténnyel és most világtalanul, béna kézzel nyöszörög az irgalmasok kórházi ágyán. Kocsmár Ferenc, egy kerecien- di földmunkás 13 éves gyerme ke az újabb áldozat. Tegnap délután szállították a falujából a kórházba, ahol mozdulatlanul fekszik és munkatársuk kérdéseire halk, alig érthető hangon mesélte el a szerencsétlenség történetét. — Néhány héttel ezelőtt történhetett, hogy Kocsmár Ferenc a kerecsendi téglagyárhoz vezető úton egy ismeretlen furcsa rézhüvelyt talált, mely belül sárgásbarna porral volt megtöltve. N*gy örömmel vágta zsebre a talált holmit, amit haza érve érdeklődve mutatott meg az édesapjának, de ő sem tudta neki megmagyarázni, hogy mi lehet az. A gyermek társai elöl jó ideig félve rejtegette a hüvelyt, tegnapelőtt azonban már nem birt fokozódó kíváncsiságával és a lakás egyik zúgában előszedve, kalapáccsal akarta szétszedni. Da alig ütött néhányat reá, óriási detonáció rázta meg a 1926. december 29 levegőt. A szoba ablakai kitöredeztek és az udvarra sűrű, nehéz fűstgomolyag ömlött ki a hirtelen támadt réseken. A szobából rémültön, támolyogva rohant az udvarra a gyermek édesapja és segítségért kiáltozott. A szomszéd házakból pillanatok alatt temérdek nép gyűit össze. A bátrabbak besiettsk a lakásba és szörnyű*ödve látták az eléjök táruló jelenetet: A 13 éves Kocsmár Ferenc ott hevert a földön. Az egyik szeme kifolyt, a másik is csupa vér voit a beléje repült rézszilán- koktól. A bal keze csonkán me redt az égnek és az egész test csupa égési seb volt. A la«san eszmélni kezdő gyermeket kivitték a szobából, sebeit úgy ahogy bekötözték és kocsira téve Egerbe szállították sz irgalmatok kórházába. Itt meg- operálták. Az életveszedelmen szereuojésen túlesett a kis Kocsmár Ferenc de a szeme világát alighanem elvette a gyermeki tudatlan kíváncsiság. A ceendőrség megindította a nyomozást, melynek során kétséget kizáróan kidarült, hogy a szerencsétlenség okozója egy igán erős töltésű ekrazit hüvely volt. Most az iránt folyik a kutatás, hogy kitől ars d a gondatlanul eldobott, végzetes töU^ny. ae»6flN№aM№Hffift : JHür-■'•«кв «у-«» Az JE. N. panaszkönyve. Mi lesz a mérleggel? Vettük ez alábbi levelet: 4r Tekintetes Szerkesztőség ! Becses Lpjuk segítségévei szeretném felhívni az illetékes tényezők figyelmét egy valóban BÜrgőe orvoslást igénylő anomáliára. Előrebocsátom, hogy a szó szoros értelmében minta-polgárnak érzem magamat : anyagi és egyéb körülményeim rendezettek, adóhátralékom nincs, egész életemben mindig a kormánnyal szavaztam, a Széchanyi- utcán líssan hajtok, mindenkor az út baloldalán járok, a vasúti töltésen vigyázok, ha jön a vonat etb. Mindezekből kifolyólag fokozottan is számot tartok arra, hogy szavamat a köz érdé énen olykor fölemelhessem. Ettől még az álszemérem sem tarthat visz- aza, melynek felébresztésére a konkrét esetben egyébként alkalmatos volna az a tény, hogy az alább sürgetendő reform feleségem fogyasztó buiájának sikerét s mi ezzel szervesen összefügg: házam békéjét s hivatva volna szolgálni. Ugyanis, kérem szépen, az egri fürdőkben nincsen személy- mérleg. Verjük a mellünket, hogy ilyen meg olyan gyógyfürdőink vannak, mess*«, földről idecsőditjük az üdülést, gyógyulást kereső közönséget, nagyszabású új szálloda építésének
