Egri Népújság - napilap, 1926/2

1926-11-18 / 262. szám

2 íSGRi ISLäFUJÖÄü- 1926. november 18. ~i~~nfrf»irrTrrwTnii~r~TTrrrir~]—rr'nirTTiTimwM-MBmnTnaMmMMwmrfi riwmiMiiiiwirnraiiiwiriiiiriiriiii >i~inrriTiiiiii«Bnwrrii»BW»HMWWiifii»MMniM—fiw«iinMMiiiiiimimiiiiiiaiiiiii‘iíiiim«KTn,WTirr­i Rendezni kell az illetékek ügyét. II. Ottó király születésnapja, őfelsége II. Ottó királyunk a Gondviselés jóságából, novem­ber hó 20-án üli tizennegyedik BzüleSési évfordulóját. Ezt ez alkalmat is Örömmel ragadja meg minden magyar szív, hogy a szeretet és hódolat fonkőlt érzéseit Küldjo a száműzött ki­rály magánya felé. A király bol­dogságáért gróf Zichy Gyula ka­locsai érsek 20'án szombaton d. e. 10 órakor Budapesten ct Szent István Bazilikában ünnepi szent misét mond. A szentbeszédet P. Óalay Oswald egri ferences házfőnök fogja tartani. A Ma­gyar Férfiak Szentkorona Szö­vetsége azonkívül hódoló iratot fog felterjeszteni őfelségéhez, írásos születésnapi üdvözlés gya­nánt, melyet szerte az ország­ban a legitimizmus minden hívé­vel aláírat. A Nemzeti Összetar­tás Társasköre pedig ugyanctak 20-án szombaton este 8 órakor a Gellért-szállő kopulatermóben eatebédet rendez, melyen az egyetlen ünnepi beszédet Ugrón Gábor v. b. t. t. mondja. * A Budapesten rendezendő fé­nyes ünnepségekhez méltó mő dón kíván kapcsolódni a magyar vidék is. így Egerben szintén hálaadő istentiszteletet tartat a Magyar Férfiak Szentkorona Szövetsége helyi csoportja 20 án szombaton délelőtt 10 órakor a Szent Ferenc-rendi barátok tem­plomában. Az ünnepi szentmisét Török Kálmán prépost-kanonok, az egri helyi csoport elnöke mondja. Ez úton is felhívunk mindenkit, férfit és nőt, hegy impozáns számú megjelenésével a hódolat megnyilvánulásának fényt és súlyt adjon. A Szövet­ség üdvözlő iratának aláírása végett a jövő hét egész tartama alatt ívek lesznek lefektetve a név foglalkozás és lakás feltün­tetésével a Fenencvendiek kegy- tárgykersskedésáben és a Ke­resztény Sajtőszö vetkezetbeu. A Magyar Férfiak Szentkorona Szövetsége Magyar-oláh gazdasági közeledés, Temesvárról jelentik : A ma­gyar-román gazdasági közele­déssel sűrűn foglalkoznak úgy a romániai, miat az erdélyi la­pok. A jelentések szerint tanács kozások folynak abban az irány­ban, hogy a Magyar Nomz.eti Bank segítségére álljon a Román Nemzeti Banknak abból a cél­ból, hogy véget vessenek a ro­mániai kamatuzsorának és a lei árfolyamát .stabilizálják, A m8gyar-oláh gazdasági közele­désre abból következtetnek, hogy több magyarországi bank­vezér látogatott el Bukarestbe. A pénzügyminiszter — mint ismeretes — adóügyi javaslato­kat terjesztett elő. A kétségte lenül üdvös javaslatokban azon­ban nincs sző az illetékek ren­dezéséről. Magyarország pénz­ügyi életének sok furcsasága között nem utolsó helyen áll az illetékügyek rendszere. Illeték­jogunk vázát ugyanis az 1850-ik évi coászárparanc« képezi e eh­hez fűződnek az azóta alkotott törvények és rendeletek. A leg­utóbbi törvény az 1923. évi, amely felhatalmazást adott a kormánynak, hogy az illetőket rendeleti utón szabályozhassa. Azóta az illeték ügyekben felborult a jogbiztonság, rende­letet rendelet követett. A kivető hatóságok maguk sem ismerik ki magukat a rendelet őzödben, s mindenféle lehetetlen címen, gyakran erőszakos rendelet ma­gyarázattal iparkodnak a kincs­tár részére jogcímeket teremteni. A polgárság az óriási pöná- léktől megfélemlítve helyi jog­szokásé engedte fejlődni a jog­talanságot. A pénzügyminiszté­rium részéről is kijelentették, hogy tarthatatlan a mai állapot, mert nem lehet büntetni senkit, ha eltéved a szabályok tömegé­ben, még sem rendezték az ille­ték ügyet. Hogy milyen mél­•s«sst&fr -tusát,'. ***5s**» < tánytalan az illeték megállapí­tás azt az alábbi. adatok iga­zolják: A háború előtt az ítéleti illetők egy százalék volt, ma pe­dig három százalék, holott a perek azáma jóval több. A ma- gángözdasági összeomlásokból származó pereknél, sokszor a hlrotn százalékos illeték sem behajtható. Önmagának drágítja meg az állam az életét, amikor minden­kit, aki a kincstárnak szállít három százalékos szerződési és egy és félszázalékos nyugta­bélyeg illetőkkel sújtja. A leg­sürgősebb feladat azonban a korona romlástól való félelem­ben alkotott túlzott illetékek le­szállítása. A fokozatos illetékek mindenütt csekélyebbek, mint Magyarországon. Nálunk béké­ben kétharmad ezrelék, három­ezrelék és hatezrelék, a jelzálog- bejegyzésekre vonatkozólag pe­dig hétszrelók volt. A fokozatos illeték Ausztriában is maximum kéSAzázalék, nálunk azonban még ma is háromszázaiéi A pénzügyi kormánynak egyik legelső feladata, hogy rendezze az illetékügyeket, meri mint az illetékes helyről elhangzott nyi­latkozat is mondta: a mai ál­lapot tarthatatlan. Energiát termeinek a víz hőmérsékletének változásából. Páriából jelentik : Paul Claude tudós, akinek nevét a folyékony levegőről éi a szintétiku* am­móniákról végzett kutatásai tet­ték ismertté, újabb felfedezésről ad hirt. — Megtalálta annak nyitját, hogy a víz hőmérsékleti küíöabségét mikép lehet moto­rikus erő előállításéra felhasz­nálni. A találmány alapján ezer köbméter meleg é* hideg víz segítségével egy másodperc alatt 4000 kilowatt elektromos energia nyerhető. — fíjáter, 1326. november 18. Tanári és tanítói megbízatások. A hí. k?r vallás és közoktatás­ügyi miniszter Konecsnyoé Csőké Teréz áil, polg. iskolai ny. igaz­gatótanárt a tiszafüredi, Ku- rinszky József oki. polg. iskolai tanárt a hatvani áll. polg. isko­lához, Versengi László tanárt a poroszlói kö?,s. polgári iskolá­hoz helyettes tanéri minőségben, Kiss Mária tanítónőt a szuha- hutai, Pap Erzsébet tanítónőt a Haivan-vasuííelepi, éa Princz Katalin tanítónőt ti sarudi áll. el. iskolához helyettesi minőségben a folyó iskolai év tartalmára megbízta. Tormay Cecil a Mansz kultur- délutánján. Ma délben arról ér­keseti értesítés &z egri Mansz vezetőségéhez, hogy a ference­sek fehéríermábem november 20.-án este 6 órakor kezdődő kulturdélutánra Tormay Cecil is Egerbe érkezik és a műsor ke­resőben beszédet mond. Áthelyezések Haves vármegye ta­nári és tanítói karában. A m. kir. vallás és közoktatásügyi minisz­ter Lettner János hatvani állami polgári fiúiskolái tanárt a duna- harasztí, Iván József tiszafüredi áll. polgári iskolai tanári a kő­szegi, dr. Albert Melinda pásztói áll;?mi polgári iskolai tanárt a Kispest-iounkástelepi, Romamez Mária kisvárdai áll. polgári isk. b. tanárt a pásztói áll. polgári iskolához, Presznyák Mária áll. gazd. iskolai szaktanítőnőt az egri áll. gazdasági népiskolához, Pakot Hona soroksári áll. taní­tónőt az egri áll. el. iskolához, Matuszka András poroszld-kát- útköspuBztai és Matuszka Károly ferenc-szállási áll. el. iskolai ta­nítókat pedig kölcíönöian át­helyezte. Tanító nyugdíjazások. A m. kir. vallás és közoktatásügyi minisz­ter Gyenes Lajos tíxzfszöllő»i raf. el. iskolai tanítót 20 évi, Salgó Aurél warudi fill, tanítót 17 évi, és Koezka Eleonora tisza­füredi községi óvónőt 32 évi működé« után nyugdíjazta. Megszűnik Romániában a fényűzési és forgalmi adó. Nagyváradról jelentik : Oláttországban a fény- üzési es a forg Imi adó behaj­tása olyan óriási összegeket emésztett fel, hogy a pénzügy­miniszter jónak látta az adóne­meket eltörölni. A fányüzési és forgalmi adó helyett más adókat vetnek ki. Szélhámosok tár­gyaltak a román kor­mánnyal az erdélyi városok kölcsönéröl. Brassóból jelentik : Hetek óta Bukarestben tárgyalt Schulze Erich német és Gihl angol ban­kár, az erdélyi városok kolofo­néról. Egymásután nyilatkoztak a külföldi bankárok a bukaresti lapokban, s megígérték, hogy kedvező feltételek- mellett tdnak hitelt. A iegutőbbi napokban azonban különös esemény tör­tént. Schulze Erich Kolozsvár váróé tanácsával már meg ia állapodott a kölcsön feltételei­ben, sót 300 ezer leu jutalékot j fel is vett. A pénzzel a zsebében J boldogan utazott Bukarestbe, j hogy a pénzügyminiszterrel tár­gyaljon. Időközben azonban a leipzigi rendőrségtől táviratot kapott a bukaresti rendőrigaz gatőság, a német hatóságok azt kérték, hogy Schulzet tartóztas­sák le, mert ezámoe bűncselek­ményt követeti el, sőt 50 ezer arauymárka jutalom van kitűz­ve a kézreksrítő számára. A városi kölcsönügyben tár­gyaló bankár épp a pénzügy­minisztériumból távozott, amikor a detektívek Schulzet letartóz­tatták. Tőrmészetaean a letartóz­tatás nagy botrányt szült. Ér­deklődni kezdtek az angol- | amerikai bankár Gihl után is. A városi kölcsönök ügyében tárgyad bankárra az is rá­irányította a figyelmet, hogy Kolozsvárott és Nagyváradon való tartózkodása idején pill*- rnttnyi pénzzavarokban szenve­dett éa kölcsönöket vett föl. Az érdekelt körök a kolozsvári an­gol konzulátushoz fordultuk fel világonításért és azt a választ kapták, hogy Gihl bankári az angol konzulátus nem ismeri. Gihl még tárgyal a városokkal, mert egyik európai rendőrség #<ara kérte eddig letartóztatását. : vsasx "a«-iai»flí%i»íS9M£SíSt»íR3B& | Megrögzött alkoholista ellenőrizte a román vasúti éttermeket. Különös affér játszódott le a temesvári vasúti vendéglőben. Az étteremben tartózkodott Gor- i gsezku vasúti főtisztviselő, aki i mint az erdélyi vasúti vendég­lők ellenőre ínspiciált. Hivatását ugy gyakorolta, hogy megivott jó pár liter bort, majd óriási bot- rársyt rendezett. Szidta ez alkal­mazottakat és nem feledkezett meg a kormányról sem. Ebben a pillanatban lépett a vendég­lőbe a román pénzügyminiszter, de az ellenőr nem jött zavarba, szívélyesen kérdezte a minisz­tertől : Hogy vagy öregem ? A miniszter fegyelmi vizsgálattal válaszolt.

Next

/
Thumbnails
Contents