Egri Népújság - napilap, 1926/2

1926-11-18 / 262. szám

EGRI NÉPÚJSÁG 1926. november 18 3 Öngyilkosságod kísérelt meg egy banktisztviselő Verpeleten. Haas- linger Gyula báni? tisztviselő Verpeléten revolveréből öngyil­kossági szendékből mellbelőtte ínygát. A golyó a jobb oldalán ejtett sebet. Komoly sérülésével az egri Tűzoltó és Mentő Egye­sület autóján Budapestre ezálii- to.ták. Tettének oka ismeretlen. A Darázsfészek c. vígjátékot Lestál Ann* rendezésébe« de­cember hó 3. és 4.-én adják elő az egri műkedvelők. Eiitóltók a Deák Ferenc-utcai ve­rekedés tetteseit. Tegnap délelőtt tárgyalta a rendőrségen dr. Rdtky Béla rendőrkapitány, a napokban a Deák Ferenc utcán lezajlott verekedés részleteit. Kelemen József ügynöi és Bel­ler József pincér, egri, Könyök- u. 19. sz. lakosok álltak a ren- dőrbirő előtt, mint a verekedés kezdeményezői. A Juhász-féle vendéglő előtt megtámadták Nagy István Máv. teocaivizsgá- lót és lelökték a gyalogjáróról. Mikor pedig az menekülni akart előlük, üldözőbe vették és a vasúti síneken utói is érték. Kelemen és Nagy István itt du­lakodni kezdték, aminek az ered «lénye az lett, hogy az előbbi a bal szemére kapott egy hatal­mas ütést, míg az utóbbi a nya­kán sérült meg. A verekedésnek egy katona vetett véget. Lár­májukra az állomásról is sokan oda siettek, mire Koleráim és Boiler futárnak eredtek, de az Érsek kert falánál utolérték és az eiősiatő rendőrnek átadták őket. A tárgyaláson világosan kitűnt a vádlottak vétkessége, H a büníetőbíró mindkettőjüket 5—5 napi elzárásra és 300—300 ezer korona pénzbüntetésre Ítélte. Az őrizet nélkül hagyott ló bele­szaladt a kirakatba. Mácsai Sán­dor egri, Szvorényi-út 58. ez. lakos az elmúlt délben a Káliay Zoltán urában őrizetlenül hagy­ta n lovát. Az állat valamitől megijedt és vágtatni kezdett. Mielőtt elfoghatták volna, a Kos- suth-iéren fölszaladt a gyalog­járóra, egyenesen bale Braun Menyhért rőfös üzletének kira­katába. A kirakat üveglapja tel­jesen összetörött. A kár körül­belül 3 millió korona. Az eljá­rás megindult Mécsei Sándor ellen. Állatbetegségek Hevesváraiegyé- ben. Lépfene: KÖmlő, Tiszafüred, Becsli. Veszettség: Mezősárkány, Atkán, Pásztó, Hor*, Tar, Hevee, Poroszlő, Eger. Ragadós száj­én körömfájás: Tsruaméra. Juh. himlő: Verpelét, Csány. Erdő- tetek, H ve*, Tiszáfüred.Tiszaörs, TiazaszőUös. Rühkór: Domoszlő, Adács, Átáüy, Tiözaörs. Sertés- vész: Verpsiét, Mezőiárkársj', Füzesabony. Egsrbakta, Atkár, Pásztó, Hort, Nagyhátony, Heves, Kisköre, Poroszló, Örvény, Tisza- igar, Tiszaörs, Mátr deracake, Röcsk, Mátr*baJla és Eger. Visszavitte a lakásába — az el­adott libatollat. Farkas Józsafné kápolnai lakó» három héttel eze­lőtt libatollat adott el Kököny Menyhért káli cigánynak, aki 70 ezer koronával ados maradt. Mivel Kökény háromszori fel ssőlitásra seui akart fizetni, Far- kasné fogta magát és visszavitte az eladott tollat a lakásába. A kápolnai ciendőrörs emiatt lo­pásért jelentette fel Farkusnét az egri kir. járásbíróságnak. Szerencsétlenség a mónosbéli kő­bányában. A Heves-Borsodi Kő­banya részvénytársaság monos- béli telepén majdnem végzetes szerencsétlenség történt. A kő­fejtésnél ugyanis a kiaknázandó kőrétegről először eláásással akarták lecsusztatni a földet. A hatalmas földréteg azonban ha­marabb omlott le, mint ahogy azt várták, úgy hogy a kivájt földet talicakáző Kovács Bertá­ján mikofalvi lakosnak nem volt ideje elmenekülni és a föld maga alá temette. Szerencsére a mun­kások észrevették és mielőtt meg­fulladt volna kiásták az élve eltemetett embert. Ma délelőtt szállították be az Irgalmatok kórházába Kovács Bertalant. Az orvosok kartőrSst és külön­féle zűződási sebeket konstatál­tak rajta. Zászlószentelás Pásztón. A pász­tói áll. polgári iskola új zászla­ját a napokban szentelték fel, mely ünnepségen a zfinzlőanyai tisztet gróf Almássy Pálnő töl­tötte be, aki ez alkalommal 1 millió koronát adott az intézet szegénysorsú tanulóinak. Állást kaphat — állást keres. A miskolci hatósági muakáiköz- velítö intézet legutóbbi kimuta­tása szerint állást kaphat: 1 asztalos, 1 borbély, 6 cipész, 1 sütő, 40 bányász, 1 szolga, 2 háztártási alkalmazott én 6 ipa ros tanonc. Állást keres: 1 ács, 16 asztalos, 1 bádogos, 1 bor­bély, 12 cipész, 20 gégész, 1 ká­dár, 3 kertész, 1 kocsi és kerék­gyártó, 31 kovács, 2 kőműves, 1 molnár, 15 napszámos, 5 aütő, 17 szabó, 6 pincér, 1 szobafestő, 2 vas ős fémöntő, 1 bányász, 40 szolga, 83 kocsis, 47 háztar­tási alkalmazott, 1 iparos tanonc, 1 gazdasági Ppán és 35 g^zda- sáei cseléd. Talált tárgyak árverése a rendőr­ségen. 1925. év októberében az egri rendőrség egy pár torna­cipőt, két kalapot ős egy botot talált. Miután tulajdonosaik az előírt egy év alatt nem jelent­keztek, f. hó 18.-án délelőtt Vall órakor a rendőrség! 7. számú szobában elárverezi« azokat. Saját combjába szúrta a kését. ErddlyiTiborcipöf«liörödz készítő segéd tegnap délután munka közben a iáját lábába szúrta a későt. Beszállították a kórházba. Hármas fiú ikrei születtek egy kecskeméti asszonynak. Kecskemét­ről írják: Juhász János kecske­méti földművas 22 éves feleségé­nek vasárnap délelőtt három fcgáízvógea fiúgyermeke születeti. Óriási az amerikai gyapottermée. Az amerikai gyapottermés az idén 8°/i-al haladta túl az eddi­gi legnagyobb termést. Az óri­ási gyapottermős pánikot idézett elő a gyspottermelőknél, mert a termés meghaladja a piac befo­gadó képességét. Az amerikai gazdasági körökben módot akar­nak találni arra, hogy a gyapot fölösleget annélkül raktározzák el, hogy a gyapot kereskedel­met veszteség érje. * Rin-Tin-Tin, a csoda-kutya e szezonban megjelent első gran­diózus filmje: *Az éjféli láto­gató» romantikus történet a nap­sütötte Kaliforniából 7 felvonás­ban, kerül ma és holnap mind- kétnap két előadásban 6 és 8 óra­kor bemutatásra az Urániában, bürlaszk kiegészítő műsor kere­tében. — Jegyek előre válthatók a Mozi-tőzsdében. * Elveszett egy fehér, kan pincsi kutya. Megtaláló jutalomban ré­szesül. Káliay, Baríakovics-u. 6. * Singer varrógépek kizárólag nálunk kaphatók! Singer Varró­gép Részvénytársaság Eger, Kál- lay Zoltán utca 11. szám. IRODALOM. Vándorlásunk. Emlékkönyv az Országos Ka­maraszínház ezredik előadására. Ezen a címen hagyta el a saj­tót Alapi Nándor könyve. Kle- belsberg Kunő gróf 'kultuszmi­niszter az előszóban ezt mondja: »A vidéki színészet küzdelmei életében Alapi Nándornak sike­rült kitartó buzgalommal és mű­vészi hozzáértéssel egy oázist teremtenie, ahol művész és kö­zönség egymást megtalálta és megértette. Minden művészet si­kerének ez a titkos ku'c3ß.» Ezer előadás kedves emléke, a tisztult, modern irodalmat, a leegyszerűsített igazi színmű­vészetet terjesztő kis siaggione hatalmas vállalkozása, nemzeti szempontból, nyelvünk művelé­sének szempontjából nagy hord- i erejű vállalkozása beszél ez új ■ könyv minden sorából a magyar közönséghez. Szép gondolat, büszke bátor- ság volt a mai sivár időkben ! egy idealista csapattal nekiindulni ; a magyar pusztának ésbebizonyí- : tani, minden szenvedésen át ezer ; előadással bebizonyítani, hogy >a nagy írók munkái, amelyek Az asszony az egyik Kecskemét melletti tanyán dolgozott, mikor érezte, hogy közeleg a nfegy esemény. Férje gyorsan kocsit kerített ti azon a városba axarta vinni az asszonyt, de már késő volt, mars mielőtt elértéit volna Kecskemétet, a kocain megszü­letett a három űj állampolgár, így történt azután, hogy ketten ültek kocáira és öten érkeztek a váróiba. A gyermekek mind egészségesek. * Színház melletti ujságárúsító pa­vilonban továbbra is kapható az Egri Népújság, valamint az ösz- Bzcts fővárosi napi- és híti-lapok, levelező-lapok, könyvek, naptá­rak, itb. az egész emberiségnek közkin­csei. mégis kedvesebbek a ma­gyar vidékek közönsége előtt mint a ponyva, — ha becsületes hittel tolmácsolják azokat előtte.» 1923 nyarától 1926 őszéig ked­ves események között több mint száz magyar vidéki városon vezet végig bennünket a ■ Ván- ! dorlásunk.* És hivatott bírálók avatott tolla mondja mag min­denütt, hogy mit jelent, mis ad, mit ér a magyarságnak Alapi Nándor lelkes ciapata. Doktor János, Mdgori Mária, S zentiványi i Bála, Versár Zoltán, Fekete Vilma, Maczonkay József, Ihász László és társaik mind-mind valósággal történelmi missziót töltenek be a vidéki színészet és a magyar színészet történetében, amelyet csak az utánunk következő kor fog igazán értékelni tudni. Sok-sok szeretettel lapozunk Alapi igazgató szép könyvében. Hisszük, hogy az elért ered­mények, az első ezer előadás, csak buzdítás lesz a második és az utána következő ezrek méltó sikereire. K. 0B£»aKSaa38í0i^M3SK62a®8SSB8B SZÍNHÁZ. Négy színházi estről, az Országos Kamaraszínház négy legutóbbi előadásáról sze­retne a kritikus tolla méltó be­számolót adni Sajnos, ez a kí­sérlet a rendelkezésre álló hely miatt ctak hiú remény marad. Pedig aki látta a Nobel-díjas Barnard Shaw »Az orvos dilem­mája» c. szarkasztikus darabjá­nak előadását, annak lelkében mélyen bevésett emlőket hagyott ÁekeíeVilmimak halkszavű,finom, átszellemült Jennifer-je, Alapi Nándor mesterien megjátszott festője, Miskey József impozáns az egész színpadot uraló alakí­tása (Sir C. Ridgeon), Szentivá- nyi Béla elegáns, választékos Sir Bloomfield-je. A Doktor úr c. Molnárdarabbtn és Herczeg Ferencz Kék rókájában Salgó Ilona ért el nagy sikereket a főszerepekben. Játékát elmélye­dés, tökéletes átélés és sok-sok szív jellemzi. E a színésznő a legszárazabb szöveget is lírai tartalommal tölti meg. Szentivá- nyi Puzsérja éa Miskey Cseres­nyése a »Doktor úr-*ban harsogó jókedvet teremtett ée a nyilt- sziui tapsok özönét aratta. A Hamlet előadása frakkos sze­replőkkel Egerben is sikert ara­tott, de ez a siker nem az újító ötletnek szólt, hanem annak a remek játéknak, amit Alapitól, Miskey töl, Salgó Ilonától öa Maczonkay Lászlótól láttunk. Szentiványi kitűnő Laertes volt, de mint sírásó ragyoghatta élénk valóban nagy képességét, minden elismerést megérdemlő színészi tudását. Kedden este Kisfaludy Csalódások c. régiea, de mind­végig kacagtató vígjátékában Witt Böske, Fekete Vilma, Salgó Ilona, Mihályi Mária kedves játékaiban gyönyörködtünk, — Szentiványi és Miskey remek figurái és hatalmas humora pe­dig réglátott jókedvre hangol­ták a közönséget, m«ly az elis­merés és hála tapsaival való­sággal elárasztotta a szereplőket. Irodalmi színvonal, urí ízlés, tökéletes ö&szjáták jellemzik Alapi Nándor kis társulatának előadásait a szereplők feltétlen tudásán kívül. n r.

Next

/
Thumbnails
Contents