Egri Népújság - napilap, 1926/2
1926-11-14 / 259. szám
2 KGM á'EFÜJfcslG 1926. november 14 nan használt rádió-detektor kristályok is hasonló tulajdonságokat mutatnak. Egyes pontokon nagyszerűen hallani, mig más pontokon úgyszólván semmi vétel nincsen. A Molybdénit kris tályok is igy viselkednek a nap sugarakkal szemben. Ha ezeket az érzékeny pontokat napfény éri, igen erős áram indul meg. Amikor sikerül olyan kristályokat készíteni, amelyek egész fölületükön egyenletesen mutatják az áram gerjesztés tulajdonságát, akor a napsugarakból egyenes utón nyerhető elektromos erő problémája meg lesz oldva. Tekintettel arra, hogy ma már lehet mesterséges úton olyan rádió kristályokat előállítani, amelyek úgyszólván egész felületükön a legnagyoöb érzékenységet mutatják, remélhető, hogy a kísérletek folytatásával ilyen napfény érzékeny mesterséges felületeket ia sikerül majd gyártani. Coblentz kísérletei igen egyszerűek voltak. Egy gyógyszer skatulyába apró, két rézlappal, mint pólusokkal ellátott molybdéni-kriaíálykát rakott és a két rézlemez végét összekötötte egy galvano méterrel. A skatulya tetejébe finom tűhegynyi lyukat fúrt és az egész primitiv készüléket kitette a napra. Amíg a nap sütött és az érzékeny pontot érte, állandó elektromos áram indult meg, amely addig tartott, mig sütött a nap. Ha majd sikerül a jövőben olyan anyagot találni, amely egész felületén érzékeny, akkor hozzá lehet fogni a nap elektromos energiájának kitermeléséhez. Bandat Horszt dr. Vasárnapi csevegések választás előtt. dr. Lukács Gyula vármegyei másodfőjegyzö, Hedry Lőrinc, Erdőhegyi Lajos, Lévay Mihály c. püspök, hatvani prépost, nemzetgyűlési képviselő. Trak Géza polgármestar lelkes szavakkal üdvözölte a kultuszminisztert, aki a magyar kul- túrfölénynek nemcsak megtartásával, de fokozásával is oly sikeres munkát végzett, hogy e munka mellett a vidéki kultúrának egyik gócpontja: Eger város, sző nélkül el nem mehetett. Az a díszpolgári oklevél amelyet a város közönsége nevében átnyújt, a hálának ős elismerésnek oklevele az iránt a nagy férfiú iránt, aki koldus- szegénységünk dacára is a kis- entente államait megszégyenítő kultúrfőlányt teremtett Cson- kamagyarországon. Gróf Rlebelsberg Kunó kultuszminiszter meghatóban mondott köszönetét. A miniszter beszélt Egerről, mint a kultúra egyik jelentős empőriumáröl és hivatkozott programmjának arra a részére, amely a múltnak a vidéket a székesfőváros javára elhanyagoló kultúrpolitikával szemben a vidék kultúrájának fokozatos emelését célozza. Ismeri Egernek nagy kulturális jelentőségét. Ebben lel magyarázatot az az eljárása, hogy az elmúlt nyár folyamán porosz kollégáját elhozta ide annak dokumentálására, hogy Magyar ország e vidéki városában micsoda kultúra virágzik. Megígérte ezután a miniszter, hogy polgártársainak, Eger polgárságának előlegezett bizalmát a városnak igyekezni fog meghálálni. A küldötiüég tagjai, mint a miniszterelnök és a kultusz- miniszter vendégei, az Egységes Párt Clubjában maradtak vacsorára. Elektromos energia egyenesen a napból. A tudományos világban régen tudják, hogy egyes ásványok kristályai, na napfény esik rájuk, többé-kevésbe elektromos áramot képesek fejleszteni, amit megfelelő galvanométer segélyével mérni is lehet. Ennek a jelenségnek tanulmányozása közben akadt dr. Willien W. Cob- lentz az amerikai Bureau of Standards Radiometriai osztályának vezetője egy olyan ásványra, a Molybdeniire, amely rendkívül fokozott mértékben mutatja ezt a sajátságot. A Moiyb- denit molybdén elemek kénnel képezett vegyületa. Puha fém- fányü apró kristályokból áll, amelyek némileg hasonlítanak a gyakori grafitra. A vizsgált kristályok felülete azonban nem mutatta végig az elektromosságot gerjesztő tulajdonságot. Csupán egyes tűhegynyi pontok, amelyek aránylag kisszámban voltak találhatók, mutaiták nagy mértékben ezt a feltűnő jelenséget. Az általánoNo, ezúttal kivételesen egy kicsit komolyabban kell beszélni .a fenti cím alatt, bár azzal a komikusnak tetsző kijelentéssel is lehetne kezdeni a csevegést, hogy én bizony Magyarországon a választások dolgát teljesen rábíznám az asszonyokra. Egy cenzushoz kötném csupán a választói jogot ős ez az a feltétel lenne, hogy csak az szavazhat, aki. férjesasszony ób aki boldog. Ez tudniillik arról tenne tanúságot, hogy jól választott! márpedig aki jól tud férjet választató, az még jobban tud képviselőt választani. Viszont az én választójogomban a nők csak választók lennének, de nem választhatók. Ez a megszorítás azért volna szükséges, mert nők nőjelölt sorsa felett nem tudnak okosan dontsni, elfogultak és igazságtalanok. Minket férfiakat azonban, olyan nagyszerűen ismernek minden gonoszságunkkal és erényünkkel, hogy bizony kitudnák válogatni a kínálat közül a legjobbat és bizony, hogy értékesebb képviselőház ülne össze egy ilyen »hölgyválasz« után, mint igy, hogy a férfiak is bele koínyaleskednsk az asszonyok dolgába. Mindez azonban csak üres fecsegő«, mert valóság úgysem lasz soha az itt elmondottakból. Az irő ravasz ember és azért mond itt könnyű bőkokat a cikk elején, hogy szépen magaköré gyűjtse ás elandalitsa a hölgyeket, mint azt annak idején, a hire's ketrecben, Dávid furulya- szója cselekedte az oroszlánokkal. A méla furuiyasző tehát fentebb elhangzott, a női szivek ellágyuitak és most jöhet a komoly igazságok zengő ezüst kürtje. Szépen elfujdogálunk rajta egy rövid dallamot. A nők választójoga nagyon uj keletű dolog, annyira új keletű, hogy sokan nem is szoktak még hozzá és nem élnek vele. Az első intő sző|tehát azoknak szóljon, akik ezt a jogot nem szokták gyakorolni. Ma a választás sokkal fontosabb dolog, mint volt régen, mert a komoly parlamenti munka ma létérdeke az országnak. Régen lehetett időt lopni, mert a békeidőknek jellemző tulajdonsága volt, hogy akár mennyit is loptak belőle, még mindig maradt elég haladásra, munkára, nagy és szent cselekedetekre. Ma másként áll a dolog. Annyira leromboltak bennünket, hogy kétszer huszonnégy órából kellene állni minden munkanapnak. A munkások élén a parlament munkásainak kell doigozniok, rérzben példaadás, részben a rájuk váró négy faladatok miatt. Ezeket a munkásokat jól kiválogatni bizouy nem könnyű dolog, a kiválogatásban tehát rés,zs kell vennie mindenkinek. É3 itt önként felvetődik a felelősség kérdése, ?mely el kell, hogy töltsön mindenkit, mikor a szavazatát leadja. Nem szabad arra gondolni, hogy én Szavazó Boriska úgy is eltűnők a sok között, tehát leaaavok a szólíő-b&l jelöltjére, c*ak azárt, mert annak csinos a bajusza. Nem a bajusz dönti el itt a dolgot, hanem a belső meggyőződés ereje és becsületessége. Azért kell mindenkinek alaposan meggondolnia a bekövetke- zendőket mielőtt egy-egy jelölt támogatását elhatározza. Nem jelentéktelen emberhez kell csatlakozni, hanem ahhoz, aki a nagy és szent cél hű és erős katonája. Az megérdemli, hogy balekaroljunk, hogy velemen- jünk, hogy hittel tekintsünk a lobogójára. Db egyéni szimpátiának nemazabad feláldozni a meggyőződést, a hódító bajusz olyan száj felett is ágaskodha- tik, mely nem honmentő igéket menydörög. Márpedig a rombolás hirdetéséből elég volt egyazersmindeokorra. 8Bff31>Kt*lflRa«KtaE1l®}íE38Bi!S!K^ gggt Keresztény, nemzeti és magyar, ezt vésse jól a szívébe és elmőjóba mindenki, mielőtt elhatározásra jut. És csak olyan elhatározásra juthat, amely a keresztény nemzeti és magyar gondolatot támogatja. A sok- sok egyből ezrek és százezrek lesznek, az ezrek és százezrek : az egész nemzet. A nemzet asz- szonyai olyan jogot kaptak, amellyel élniük kell a felelősségérzet teljes tudatában egyenként és összesen. Minden egyes szavazat fontos. Mert ha igaz is, hogy egy fecske nem csinál tavaszt, de ha decemberi fagyban ezer fecske kezd csicseregni, a föld mégis megremeg és tavaszba borul, mivel — a fecskék ügy akarják. Endrődy Béla. * Hevesvármegye feliratot intéz a kultuszminiszterhez a levente törvény módosítása tárgyában. Hevesvármegye törvényhatósága a legközelebbi megyegyű- lésén feliratot intéz a m. uir. vallás- én közoktatásügyi miniszterhez, a lavent.e-tőrveny módosítása tárgyában. Hevesvar- megye kérni fogja, hogy a leventékre kiszabott péüzbünteléet elzárásra is át lehessen változtatni és azt, hogy az oktatók a gyakorlatok alatti fegyelemsértéseket a helyszínen megtorolhassák. A Leányklub első kultúrdólutánja. Pénteken délután tartotta meg a Leányklub a Szerit Ferenc Rend kulturházának fahértermében első kultúrdélutánját, tnely egyben az őszi évnd egyik legkedvesebb eseménye volt. A gazdag műsorú kultúrdél- után Radia Aranka szavaival kezdődött. Gondolatouban bővelkedő, elnöki megnyitójában célokat,eszmésjyképBt, követendő típust tűzött leánytársai elé. — Nagy Jolán szép sikerrel szavalta Harsányt Lajos egyik költeményét, majd a legnagyobb érdeklődés közi-patté lépett az előadói emelvényre a kuitúrdél- után ünnepi szónoka: P. Ostay Oswald. Filozófiai mélységű, festői képekben, hasonlatokban gazdag beszédében a legnemesebb irányelveket tárta hallgatói elé, éspedig azokat az elveket, melyek szerint egy nemeslelkű, komoly érzésű, modern leánynak élnie kell. — A Ferences házfönök beszéde után Szongott Gornélia interpretálta Vendóghegyi Géza melodrámáját: Zrinyi Ilona lakomáját. Lágy tónusú finom hangja, kifejező előadása sok megérdemelt tapsot kapott. Sikerében méltán osztozott tehetséges zongorista-kisérője, Med- nyánszky Mária ia. A sikerült előadást Radios Aranka elnöki zárószava fejezte be. BS*»aa3aa»2i»»»»aeEa»»iaasEa Az adófelszótamlási bizottságok Hevesváriaegyében megkezdték tárgyalásaikat. Ezek a bizottságok bírálják fölül a kereseti, a jövedelmi, és a vagyonadó ellen beadott felebbezéseket.
