Egri Népújság - napilap, 1926/2

1926-10-26 / 243. szám

Ára, 2000, asánrip 3000 fcoron» Eger, 1826. október 26 kedd XLIÍ t evf 243 sz j*w»aa>»a^TOaBii^iMBWCTiiaHaaBBBMBaw»Wtt«awMiiMiwliMii»i>ai raassiarasm. Előfizetési díj postai szállítással: *gg dóra 40.000 E, neggedévre 120.000 K. | mmium - ^ 'gvg.v^ac^fr/ ssr i S?SWfflK POLITIKAI NAPILAP. rűsaerkesssté Bt. Óriás Nándor. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi ngomds. Telefonszám: 11. BXKBSiSE! Ä kelletlen Elzász. A 70-es évek óla a revanche eszméje élt a francia népben. A sedéni fegyverletétel, a párisi béke, a bismarcki nőmet biroda­lom, a milliárdos hadisarc, mit Franciaország a németeknek fi­zetett — fájó sebek voltak Gal­lia testén. A keserűség és a fájdalom esztendeiben a visszatolás esz­méje szolgált a vigasztalásul, volt a ezamaritánusi olaj a sebre, reményhorgony a vészes hullá­mok közepeit. Alsece-Losaine— Elzász-Lothsringia, Strassburg. Metz, a gazdag vasérctelep, az eleven, lüktető kulturc állandóan szerepeltek as agiiacio reperto­árján. Visszaszerezni a drága kincset, megbosszulni a múltat, letörölni gyalázatát, a francia tanítók, a patrióták, a klubok, a katonák, a diplomaták, a tőké­sek irredentizmusa vala. Poincaré szövetkezve Izvoíszky orosz volt nagykövettel a re- vanchotói fütve helyezte el a világháború aknáit, indította útnak a világháború rémét, a melynek ködéből higomolyodott Elzáez-Lothariugia — újból mint francia provincia. A háborúban Franciaorazág lett a győztes, ő diktálta a bé- kepontokat Ver^aillssban, Tria­nonban. — Eizász-Lothariagiát visszakövetelte, —meg is kapta. Megszállotta a Rajnát. Üzembe helyezte a Ruhr menti bányákat De a négy arányú akción nem volt Isten áldása. Fehér és szi- j nes csapatai sok milliárdos cél­talan kiadás után visszavonul­tak. Az óriási hadsereg tartás- díja hozzájárult a büszke nép vagyoni romlásához, amit siet­tetett a bányaművek felette drága üzembsntartása. A franciák hátrálőt fúvattak, a Rajnát feladták, a bányákat visszaadták igazi gazdáiknak. De megmaradt Elzász Lotharin- gia — a francia revanche izga­tásának egykori gyűanyaga. A jó elzásziak, loiharingiak valahogy nem siettek a hódító franciák nyakába borulni. Vál­tig hajtogatták ugyan a fancia katonák az atyafiságot, a rokon­ságot, a jó szomszédságot, mit a piszkos poroszok 1870-ben el­rontottak — a felszabadított új alattvalók ezájtátva hallgatták a hivő, zengő dythirambuszokat. Azóta elmúlt 7 év és a fran­ciával nem tud megférni a há­látlan elzászi. A La Croix egyik száma leadja a provincia sérel­meit, azoknak sokban igazat ád. Sérelmeik: 1.) A franciák a francia nyelvet erőszakolják az iskolában, az adminisztrációban. Az elzászi nem beszél franciául, mert nem tud. Az ő uyelve in­kább némát, mint francia. (Patois a neve.) A tanulók franciául nem tudnak még, a németet meg nem beszélhetik, tehát tudatla­nok mari dnak. Újságos nem ol­vashatnak, ügyeiket nem intéz­hetik. Ha bíróság elé kerül a provincia polgára, védekezni nem tud ; nem érti, miért ma­rasztalták el. Nemde botrányos dolog ? Ennél még nagyobb Kérelem : 2) A kormányzat a régi hiva­Budapest, október 25. Á nemzetgyűlés mai ülésén Túri Béla szólalt fel a felsőházi javaslat vitáján. Túri Béla' ki­jelentette. hogy a felsőház nem lehet folytatása a főrendiháznak, mert az fei sem oszlott. A javaslattal semmit sem érünk el, csak azt, hogy az ideiglenes alkotmány keretein belül a kétkamarás rendszerre térünk át. Nem is annyira folytonosságról kell beszélni,mint inkább a Magyar Budapest, október 25. Az egri főegyházmegya pap­ságának és világi híveinek kö­rében bizonyára élénk örömet fog kelteni a hír, hogy a nagv- múltű egyházmegye lelkészkedŐ papzágának három kiváló tagja magas kitüntetésben részesült. Illetékes helyről közük velünk, tsinokokat állásaikból kimozdí­totta, uj tisztviselőkéi alkalma­zott. Sok ember kenyér nélkül maradt, pedig az előzők kipró­bált, tehetséges tisztviselők vol­tak, kik értették dolgukat. Az újak közepe« tehetségen alőliak. »így támadják hagyományain­kat a franciák« mondják az uj honpolgárok. De van még egy harmadik jogos panasz 3) Elzász-Lotha- ringia ígéretet kapott, hogy sé­relmeit orvosolni fogják. El is küldötte követeit a parlamentbe, de ott süket fülekre találtak, sőt iskoláit el akarja világiaiítani a francia hatalom. Nem csoda, ha Németország felé kacsingat az áicsatolt tartomány népe és Heimatbundba egyesülve küzd jogaiért, melyeket a La Croix is elismert. Dr. Csepela Lajos. ■■ ■ «»«>?!■ ■ «wert Szent Korona Alkotmányáról. A Szent-Korona alkotmánya azt jelenti, hogy a törvényhozás a király nélkül csonka. A Szent Korona Alkotmánya • elvén esett «sérelmet, a megakadt j jogfolytonosságot, kireparálni > csak a király éa az országgyű­lés együttműködésével lehet. Nem áll tehát azoknak állítása, akik azt mondják, hogy a felsőház megalakításával a jogfolytonos­ságot is helyreállítják. hogy az egri érsek Baráczius József makiári esperes plébá­nost és Meyer Béla tb. kanonok Diósgyőr-vasgyári esperes plé­bánost a címzetes préposti, dr. Csepela Lajos kápolnai esperes- plebánost pedig a tiszteletbeli kanoaoki méltóságra emelte. Baráczius prépost, mint főleg j a lelkipásztorkodástan terén te­vékenyen működő egyházi szak­író, országszerte ismeretes, ■ mint ilyennek a katekizmusról szőlő háromkötetes munkája a hitoktatással foglalkozó papság­nak valósággal nélkülözhetetlen kézikönyvévé vált. Egyházköz­ségének közszeretetben állő lel­kipásztora, a vármegyei közélet­nek egyik önzetlen és kiváló ta- kintélynek örvendő vezető egyé­nisége, akinek tudását és szív- jóságát messze földön ismerik. Meyer Béla prépost az egri főrgyházmegye egyik legexpo­náltabb egyházközségének élén fejt ki áldásos tevékenységet: a szociáldemokrata izgatásnak kitett nagyszámú vasgyári mun­kásság lelki vezetését intézi cál- ! tudatos eráiyességgel és böica ! tapintattal, s kitűnő tevékenysé- | ge eredményeként a hitélet és a i nemzeti eszméhez való rsgasz- I kodás a mostoha viszonyok da- | cára ia folyíon-foly vásí erősödik 1 a missiős terüietszásaba menő hatalmas munkástelepen. Az űj prépostot rokoni szálak is fűzik Egerhez. Dr. Csepela Lajos a föegyhóz- megya egyik sokoldalúan képzett, j kiváló tetterejű, lelkes agílitáiú papja, ízig-vérig kereszténysi o- ciálista meggyőződésű férfiú, aki a nemes értelemben vett keresz­tény politikai irányzatnak egyik bátorszavú és országszerte is­mert, jelestoílú|harcosa. Ez utóbbi minőségében időnként lapunkat is felkeresi tartalmas írásaival, minthogy minden eszközt, utat és módot megragad egyháza és hazája ügyónak odaadó szolgá­latára. Neki különös melegséggel is szól az Egri Népújság üdvöz­lete, mely a sokezernyi olvasó­közönség nevében is őszinte örömmel köszönti a főegyház­megye három kiválóságát, díszes új méltóságukban. Polgári iskolai igazgatóból — joggyakornok. A Hivatalos Lapban olvassuk: A pécsi kir. ítélőtábla elnöke Kliegl Lajos jog- és államtudor, polgári fiú- és leányiskolái igaz­gatót a pécsi kir. ítélőtábla ke­rületébe jog gyakornokká ne­vezte ki. Túri Béla a Magyar Szent Korona Alkotmányáról. A felsöház megalakításával meg nem all helyre a jogfolytonosság. Kitüntetések az egri főegyházmegyében. Baráczius József és í.ieyer Béla prépostok. — Dr. Csepela Lajos tb. kanonok.

Next

/
Thumbnails
Contents