Egri Népújság - napilap, 1926/2
1926-10-26 / 243. szám
JSQR1 iSEFGJBAG Iparkamara legutóbb újból előterjesztette korábbi javaslatait s a többi hazai tárakamarával együttesen kérte azok figyelem- bevételével a felsőházi javaslat idevonatkozó szakaszainak módosítását. A Kamara ezen előterjesztése támogatására, kerülete nemzetgyűlési képviselőit is felkérte. Békebeli házadét kívánnak fizetni a háztulajdonosok. Budapest, október 25. A Háztulajdonosok Országos Egyesületének vezető bizottsága vasárnap Budapesten ülést tartott, melyen elhatározták, hogy kérelemmel fordulnak a ‘pénzügyi kormányhoz. A háztulajdonosok a memorandumban kérik a házadőnak a békebeli színvonalra való leszállítását, a ta- tarosáéi időnek az adókedvezmény szempontjából való meghosszabbítását, b hosszabb lejáratú tatarozás! kölcsönt. Mi újság? — Csáky Károly gróf honvédelmi miniszter kijelentései szerint rövid időn belül remélhető az ántánt katonai ellenőrző bizottság megszüntetése. Debrecenben vasárnap a református presbiterek országos kongresszust tartottak. Elhatározták, hogy a katholifcusokéval egyenlő jogokat követelnek a reformátusoknak. KicsausgiBsawtaESiSizeaKie) m «edkei A Kereskedelem és Ipar hat helyett hét felsőházi tagságot kér. Az országgyűlés felsőházáről szőlő törvényjavaslat, amelyet éppen most tárgyal a parlament, a kersekedelem és ipar törvényes érdekképviseleteinek, a kereskedelmi és iparkamaráknak is biztosítani óhajtván a törvényalkotás munkájában való közvetlen részvételét, a kamarákat az országgyűlés felsőházába együttesen hat tag kiküldésére jogosítja fel. A Kamarák már az eredeti, 1921. évben készült felsőházi javaslattal szemben, amely a kamaráknak a felsőházban még csupán négy tagsági helyet biztosított, erélyesen állást foglaltak s azt a kívánságukat terjesztették az illetékes minisztériumok és parlamenti bizottságok elé, hogy a kereskedelmi és iparkamarák által kiküldendő tagok száma hétre emeltessék fel, vagyis hogy minden Kereskedelmi és Iparkamara egy egy tagot küldhessen az országgyűlés felsőházába. A Kamarást delegálási jogát az újabb törvényjavaslat is — nem véve figyelembe a Kamaráknak az eredeti javaslat intézkedéseinek módosítása iránt előterjesztett javaslatait — akként állapíttatott meg, hogy az ország hét kereskedelmi és iparkamarája megállapított számú kiküldöttet választana s ezek választanák meg ezután a Kamarák által a felsőházba együttesen kiküldendö négy, illetve most már hat tagot. Minthogy pedig a kereskedelem és ipar érdekei számos vonatkozásban az ország különböző vidékein egymástól merően eltérőek s a javaslatban komponált választási rendszer mellett előfordulhat, hogy a kereskedelem és iparnak a felsőházba kiküldött képviselői valamennyien, vagy túlnyomórészt a budapesti, vagy csak egy két vidéki Kamara kerületéből fognak meg választatni, a Kamarák a javaslatnak oiykép való módosítását kérték, hogy minden Kereskedelmi és Iparkamara, az általa kiküldendő felsőházi tagot, közgyűlésén titkos szavazással maga válassza meg. A miskolci Kereskedelmi és 2 A napokban átveszi hivatalát az egri törvényszék új elnöke. Kecskemétről jelentik : A saját kérelmére Egerbe áthelyezett Gálbory József kir. törvényszéki elnök holnap távozik Kecskemétről, hogy Egerben átvegye » kir. törvényszék vezetését. Amíg az új kecskeméti elnök kinevezése megtörténik, Aágh h. elnök veszi át az ügyek vezetését. A távozó Gálbory elnök most végzi Kecskeméien búcsú- látogatásait. A kir. törvényszék bírói, ügyészi őa tisztviselői kara hivatalában kereste fel Gálbory Józsefet, hogy távozása előtt búcsút vegyen tőle. A falvakban is megkezdődtek a műkedvelő előadások. Már itt az ősz, éa ebben a hónapban véget ér a falvakban a mezei munka. Dologtalan, unalmas estéken a tanító úr a köznégi köayviár könyvei közül előszedi a Falu rosszát, a Cigányt vagy a Piros bugyellárist, és kiosztja e szerepeket a falu fiatalsága között. Megkezdődik a próba, abban a tanteremben, amelynek falai legjobban megőrzik az előadás- alatti meleget. A szereplők kis gytríyalámpákkai indulnak ez iskola felé, mert ilyenkor már korén leszáll az est. Akik a darabban együtt játszanak, azok az életben is más szemmel néznek egymásra. A színdarab Jancsija egy-egy szal- maezálals gyújt meg a szivében, valahányszor Juliskájával találkozik az uccán . . . Sehol sinoa együtt olyan lelkes társaság, mint a falusi műkedvelők. A próbák alatt, akik nem szerepelnek, három díszletet készítenek, vastag c«oma- golő-papirbőJ. Festenek egy uc- cát, gémes kűttal, virágos kerttel a ház előtt, egy templomot, és egy korcsmát ezzel a felirattal : • Szakálla a földig érjen, De hitelbe még se kérjen /« Ha elkészült a három festmény, úgy a népszínmű mindhárom felvonásának megvan a kerete. A színpad varázsa nem hagyja nyugodni a szereplőket. Már az első próbától kezdve ott lebeg előttük a sok taps, vállveregetés és a plébános űr dicsérete: Derék lány vagy, Erzsi! Ha a szerepéi már mindenki tudja, a rendező könnyen kitalálja, hogy jótékony célra szolgáljon a bevétel, mert minden faluban van Olvasókör, vagy Levente-egylet. Nagyon fontos a jótékony cél, mert a közönség mindjárt enyhébben Ítéli meg az előadási. Az emberek szeretnek játszani, mások lenni, mint amik a valóságban, de erre falun caak ősz- azel ven idejük. És éppen ezért a falun sokan szeretik az őszt. (b ) ara «sasssgcai isaes wsxtBSKUsmcsm — Eger, 1926 október 26. — A közvélemény félelmetes erkölcsi nagyhatalom, a köz- ás tárasdalmiélet bírálatára, irányítására, fejlesztésére hívatott erős tényező. Súlya abban van, hogy Ítéletei úgyszólván felebbezhetetlenok. Nem csupán a tételes törvények paragrafusai szerint dolgozik, hanem az értelembe én szívbe írott törvények alapján. Felemel és le- : sújt, éltet, vagy pusztít. S éppen, mert ilyen nagy hatalom, népek ős társadalmak tragédiáinak válhat bűnös okozójává a közvélemény, ha az korrupt, igazságtalan és erkölcstelen. A romlott közvélekedés ugyanaz a társadalomban, mint az emberi szervezetben a vér- mérgezés. A közvéleményt a társadalom termeli ki önmagából, önmaga fölé. És ha ez a társadalom maga betegidegzetű, kicsinye«, önző, minden erkölcsöt sárba- taposő 6 az ezen mentalitásból és szokásokból fakadó közvélemény a maga nagy súlyával ezen élethez ad alaphangokat és szolgáltat zenét, ennél nagyobb átkot egy társadalom fölött elképzelni sem lehet. Nagyobb csapás ez egy nemzet élete fölött, mint volt a bibiiai tíz szörnyű istenverés. A beteg közszallem gyógyításán kell azért minden igaz hazafiunk fáradoznia. Ennek a gyakorlati módja pádig a következő, az orvosság és javulási folyamai sorrendjében: vallásos lelek — neme# ember — erkölcsös társadalom — tiszta közvélemény. S mi következhet ezután? Igazság és boldog élet! Kádár József. Kinevezés. A budapesti kir ítélőtábla alelnöke dr. Skultéthy Ödön egri, városi számú sztsí, a budapesti kir. Ítélőtábla kerületébe díjas joggyakornokká nevezte ki. A vármegyei főjegyző szabadságon. Hevesig Gusztáv vármegyei főjegyző október 25.-tői december i. ig szabadságra ment. Az 1927 évi legtöbb adót fizetők névjegyzékének összeállításához szükséges adókimutatások közszemlére vannnak kitéve. A törvényhatósági bizottság 1927. évi legtöbb adót fizetők névjegyzékének ösz- szeállitásáboz szükséges adóéi- mutaíftsok beérkeztek é« folyó hő 29.-ig közszemlére vannak kitéve a vármegyeházán, (I. e. 30. az. szoba.) Vasárnaptól kezdve rendszeresen ad térzenét a helyőrség zenekara. Amint értesülünk, október 31.-től kezdve e iiceum előtti téren, fél 12 őrátcl fél 1 óráig, minden vasárnap térzenét ad a helyőrség zenekara. Természetesen kivételt képeznek azok a napok, melyeken a zord, vagy esős időjárás meg nem engedné az egyórás térzenét. 1926. október 26 Milyen az új gyöngyösi kir. adóhivatal? A Gyöngyösi Népújság írja : A gyöngyösi kir. adóhivatal új helyisége ellen a hozzáértők, amióta épül, folyton hallatják kritikájukat. Megnéztük mi is. Bizony azok csak lyukak, nem szobák. Ablakai kicsinyek, a szobák, több férő helyén a villanynak folyton égni kell. Nyitott a folyosó. Az emeleti helyiségekből az alsóra lemenni, mi napjában százszor előfordul, szélben, esőben, hóban aktára s tisztviselőre egyáltalán alkalmatlan lesz. A felső folyosó keskenyebb s így eső, hó esetén oda eaeit eső az alsó folyosón levők nyakába esik. Vízvezeték, villany, kerítés nem is volt a tervben. Oly primitiv tákolmány az egész, hogy csodálkozunk azon, hogyan adhatott erre engedélyt a városi tanács. Ez nem emeli a város szépségét, sőt céljának sem felel meg. A tervező nem gondolt arra, hogy a hivatalos ügyek egymásba kapcsolódnak az egyik helyiségből az átjárás a másikba folytonos, — mert ha ezt tudta volna, nyitott folyosót nem csinált volna. Különösen pádig már moat is kicsiny a helyiség. A 9 szoba a 20 alkalmazottal bíró személyzetnek is kevés.
