Egri Népújság - napilap, 1926/2
1926-09-29 / 220. szám
Ara 2000, vasárnap 3000 koron«. Eger, 1926. szeptember 29. szerda XLIXL évf. 220 sz. Előfizetési di) postai szállítással i 1 POLST I E. ÄI HÄPILÜP» egjj hóra 40.000 K, aepBedévre 120.000 K. | Főszerkesztő! Br. Óriás Nándor. Szerkesztőségt Eger, Licenm. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. műt Rz őszi vásár zaja veri ma fel szunnyadó városunk csendjét s idegen emberek sürgése-forgésa élénkíti a máskor néptelen utcákat. Beköszöntőitek a várva-várt napok, melyekhez megint oly sok reménységet fűzött a pangó ipar u a sorvadó kereskedelem. Mennyit vált be ezekből a várakozásokból a vásár, e pillanatban még nem lehet tudni. Első tekintetre nyilvánvalóan reáneha- zedik azonban most is a piacra az általános pénztelenség » a kereslet távolról sem képes lépést tartani a kínálat rohanó iramával. Attól kell tartanunk, hogy a sok reménységet most sem fogja valóra váltani az élet s újból csak injekcióként fog hatni fáradt gazdasági vérkeringésünkre az emberektől hemzsegő piac. Pedig a negyedévi ultimő itt van a nyakunkon, a január óta vígan dagadó adóhátralékból is törleszteni kellene már valamit, a téli beszerzések ideje is elérkezett immár. Mekkora forgalomra volna itt szükség, hogy iparos ős kereskedő valóban lé* lekzethez jussanak s eipihenhes- «en a tojásíánc, melyet e két osztálynak jobb sorsra érdemes számos tagja a fizetésképtelenség és üzembeszüntetés között már évek óta jár. Bizony csak hozzá kell szökniük a gondolathoz, hogy a vásár csak rövid lélekzetvétel, alig pillanatnyi megállást jelent a gazdasági küzdelemben. Itt a vásárban is egyenesen dühöng ma az eladók versenye s el hull a versengésben a gyengébb. Kifújják magukat a többiek s egzisztenciájuk már-már ieomlő bástyafalán itt is, ott is betömnek egy-egy tátongó rést a nagy- nehezen összekapart, rongyos bankjegyek összegével. Holnap, holnapután aztán újból elkezdődik a hajrá s megint a polgári nélkülözés fellegvárába sáncolja el magát a kínálat rohamai elől az ösztövér tárcájű fogyasztóközönség. Állván ez a külömben népes tábor fényes könyökű nagyságos és méltőságos urakból, növekvő váltőadősságok és adóterhek súlya alatt hova-tovább roskadozó gazdákból, szakszervezeti emlőkön koplaló munkások s a nélkülözésbe belefásult munkanélküliek százezreiből. írva vagyon pedig, ahol nincs, ott ne keress. Eger, 1926. szept. 28. Eger város újabb 25 milliárdos kölcsöne c., szeptember hó 12.-én megjelent cikkemben az ujabbi Speyer-féle kölcsön ügyében kifejtett álláspontom és aggodalmaim beteljesedtek. Úgy a bizottsági értekezleten, mint ezen cikkemben határozottan állást- foglaltam az ellen, hogy egy olyan kölcsön ügyében lekössük magunkat, amelynek feltételeit pontosan nem ismerjük és hogy ezen az alapon nem szabad egy kölcsön ügyében állástfoglalnunk. C*ok annyit hallottunk mindég, hogy kedvezőbb lesz az első ő|pe?/er-kölcsönnél és nem lesz rosszabb a vármegyék kölcsönénél. Az események rövid két hét alatt beigazolták álláspontomat és azt, hogy ezen második kölcsön lényegesen terhesebb a vármegyei kölcsönnél. A városok második Speyer-köl- csöne végérvényesen megbukott. A most ismertetett feltételek alapján már cs,ak két város tart igényt a Speyer-kölcsönre. Mint ismerete», Speyer ék az első méregdrága kölcsönnél alaposan biztosították az adott kölcsönösz- szeget. Elsősorban lekötötték a városnak biztos jövedelmi forrásait, másodsorban biztosították maguknak egy ujabbi kölcsönnél a kizárólagos jogot. Ezen alapon lehetetlenné tették a legtöbb városnak, hogy más, kedvezőbb feltételek mellett vehessenek fel újabb kölcsönt és biztosították maguknak azt is, hogy öt évig nem fizethetjük vissza ezen súlyos feltételek mellett folyósított adósságot. — Ezt a helyzetet akarták most megint kihasználni a második kölcsönnél, amikor elég vak- merőak voltak ezt a kölcsönt — amit a nyilvánosság előtt mélységesen elhallgatnak — mindVájjon ahol ennyire tönkrement egy társadalom, nem volna-e fokozottan időszerű: az ősi intézmények kipróbált erejű falai közé menteni a viharvert népet ? K—ny. össze félszázalékkal olcsóbban felajánlani az első kölcsön súlyos feltételeinél. Nagylelkűeknsk mutatkoztak az amerikaiak. Segíteni akartak rajtunk, keblükre öleltek és mi hittünk az ámításnak. Amikor már nem volt visszavezető út, amikor feleszméltünk, már nem lehetett segíteni. Gúzsba kötöttek és amikor látták, hogy kölcsönök a legjobb helyen van elhelyezve Magyarországon és amikor tudják, hogy az első kölcsön révén lekötöttük magunkat: akkor elég vakroerőek ilyen ajánlattal jönni és kifacsarni akarni mint a citromot, a legnehezebb helyzetben lévő szegény magyar városokat. Érzék- éa szívnélkűliek. Nem tagadják meg azt a lagridegebb álláspontjukat: az üzlet mindenek felett! Radii Károly. csasaas ass-ssas) iss&äcas sássá aass: A városi képviselőtestület közgyűlésének fontosabb határozatai. Eger vároa képviselőtestülete legutóbbi közgyűlésén még három nagyfontosságű ügyben hozott érdemleges határozatot. Az állami polgári iskola új épületének létesítésére szükséges telket a kultuszminisztérium áita- megjelölt mértékig kiegészítette. Kimondotta a közgyűlés, hogy a Korona helyén a mai kor igényeinek megfelelő száz szobás szállodát fog építtetni. Ezzel kapcsolatban felhatalmazta a tanácsot, hogy Wälder Gyuia egyetemi tanárnak adjon megbízást egy idevonatkozó tervezet elkészítésére és szerezzen be adatokat arra, milyen módon lehetne az építkezést anyagilag megvalósítani. A közgyűlés ezután jóváhagyta a városi tanács által a Binet-telekre kötött adásvételi szerződést. A telket 420 millió ] koronáért vásárolta meg a város. Végül elhatározta a képviselő- testület, hogy felír a m. kir. kereskedelmi kormányhoz a régi menetrend visszaállítása és a menetsebesség fokozása végett az Éger-füzesabonyi vonalon. Séta Egerben a tanítói kultúrintézmények és egyebek körül. Egy messze idegenből jött tanító barátom keresett fel a minap. Átutazóban volt s csupán pár óra állván rendelkezésére, arra kért, hogy kalauzoljam városunkban, a »magyar Athénében. Természetesen elsősorban a Líceumot, annak képtárát stb. mutattam meg, majd szép és műbecsű templomainkat; azután az uszodához, mint városunk egyik nevezetességéhez vezettem el s végül, mint tanitőembert felvezettem a várba, hogy a várat is megszemlélve, gyönyörködhes- ; sék az onnan nyíló panorámá- ! ban, de egyúttal lerőhassa a kegyelet adóját a nagy tanító-író Gárdonyi sírjánál is. Nagyon nyiltszavu ember az én tisztelt barátom s ismerve őt nem vehettem tőle zokon ■ eme kijelentését: Hát még mindig csak eme egyszerű fakereszt jelöli a nagy Gárdonyi sírját, hát miért vagytok ti tanítók, akiknek sorából nőtt ki ó, miért vannak a Gárdonyi Társaság-ok, ha még mostanáig sem bírtátok összehozni a Gárdonyi emlékmű felállításához szükséges összeget! ? Nem tudtam kifakadására mit válaszolni. A várból lefelé jövet, néhány percnyi hallgatás után egyszeresek előáll az én barátom ilye- ténképen: Talán nem tudod, hogy én izig-vérig tanító vagyok, akit elsősorban az elemi iskolák s a tanítói intézmények érdekelnek ? Mutass hát nekem ilyeneket is, hadd vibessem hírét városotoknak, hogy Eger azért fejlődött »magyar Athén«-né, mert itt már a tudás, a kultúra alapjára, az elemi iskolákra ■ tanítói kultúrintézményekre io nagy gondot fordítanak. A városok második Speyer-kölcsöne megbukott.
