Egri Népújság - napilap, 1926/2
1926-09-03 / 199. szám
Ára 2000, vasárnap 3000 korona i un 11 'irtomra inn win h yihiTii ii ipiimBiiWiiii^ iTiiiTfiiTiirniiiijniTini Tnininrifreri Előfizetési di) postai szállítással: egg hóra 40.000 K, neggedévrc 120.000 K. Eger, 1926 szeptember 3 péntek. XLIIt évf 199. sz POLITIKAI NAPILAP* Főszerkesztő i Dr. Óriás Mándor. Szerkesztőségi Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. Mohács után, kereken négyszáz esztendő előtt, Burgio Jakab pápai követ a következő szövegű jelentést küldötte Sadoleto pápai titkárnak : Főtisztelendő Uram és nékem mindenkor jóltévő, tiszteletreméltó Pártfogóm! Előző számos jelentéseimben már igen sokszor rámutattam azokra a bajokra, amelyek Magyarországot emésztik ős amelyek ezt a szerenesetlen országot, ha idejében nem térnek észre az emberek, a vőgvesze- delembe sodorják. Amit megjósol1 am, bekövetkezett. Magyar- ország nincs többé. János fővétele napján odaveszett Mohácson a nemzet jobbik része, a magát feláldozó király is ott lelte a végét éa elveszett Magyarország. A pogány triumfust ült és készül fel Budára. Az özvegy királyné most menekül Pozsonyba. Ideeodorta hát a versengés, az egymásközötti marakodás, a féktelen hatalmi szenvedély Cor- vídus Mátyás hatalma® országát. Romokban hever. Királya nincs. Zápolya János, akinek praktikáit tisztán látni nem lehet — sok mindent beszélnek itt az emberek — Erdélybe húzódott és amint hírük a magyar trónusra már özön a jelölt, holott nincsen ország. Hogy mi történik itt a jövendőben, azt oak a kegyes ég maga tudja. — Amerre csak megfordul az ember, mindenfelé csak vádaskodást hall. Mindenki csak a másikat ócsárolja. Az egyik azzal áll elő, miért engedtétek a királyt a harcba, holott a pártoskodő főurak, amint ezt Főtisztelendő Uraságodnak fiúi alázattal jelentettem, valósággal belehajszolták szegény Ö Feleégét a fátumába. A másik azzal felel, miért nem jöttetek segítségünkre a pogány ellen. Az egész ország két táborra szakadt. Mindegyik a másikban keresi a rettenetes katasztrófa okát. Pedig mindannyian hibásak. Az egy To- mory kivételével, a főemberek közül nem volt itt tiszta egy sem. És ö is elpusztult a véres csatán. Őszentsége bizonyára felveti majd a kérdést, mi lesz most ezzel a szerencsétlen országgal ? Két eset lehető. Vagy össseko- váesolja a magyarokat ez a rettenetes csapás és megtisztulva az ő nagy bűneiktől, kezet fognak egymással, hogy megmentsék az országot és akkor van remény rá, hogy idők múltán Szent István birodalma ismét a régi erejében és fényében teljesíti a maga histőriai feladatát, vagy pedig tovább marakodnak a marakodók és tovább gyűlölködnek a gyülölködők és tovább harácsolnak a barácsolők, hogy önmagukat mentsék, önmagukat hizlalják. Ha így lenne — amire pedig nagyon sok jei van, hogy így lesz — akkor szomorú jövendője löszén ennek az országnak. Az egész ország fanácsialanűl és ijedten néz a közeli események elé. Zápolya behúzódott Erdélybe. Báthory, a nádor a Felvidékre ment; menekül itt mindenki, hogy a magáét védje. Fejvesztettség és kapkodás miaRégen megállapított igazság, hogy az összes adók között a legigazságtslanabbak és határozottan antiszociálisak: a fogyasztási adók, mert szegényt-gazda- got egyformán sújtanak és az általános drágaságnak egyik lényeges tényezői. A főváros vezetősége hivatásának magaslatára emelkedve már az igazságtalan adózás kiküszöbölésére törekszik. Az 1927. évi költségvetési előmunkálatokkal kapcsolatban a főváros pénzügyi osztálya most foglalkozik az 1926. évi költségvetési tárgyalás során előterjesztett indítványokkal. Ezek között a legfontosabb a hús- fogyasztási adó eltörlése, amit már ebben az évben végre akart hajtani, de mert ez a költség- vetés egyensúlyának felbontása nélkül nem volt lehetséges, kimondották, hogy a tanács a legközelebbbi költségvetésben más bevételi forrásról gondoskodjék. A pénzügyi osztály így az 1927. évi költségvetésből a huafogyasztási adókat törli. A denfaiá. Csak azok, akik bűnösek benne, hogy ez a nagy szomorúság rázúdult a nemzetre, — azok tudjak mit cselekszenek. Ók harácsolnak a nagy csata- vesztés után és fonják-szövik a maguk terveiket. Talán azért is engedték vesztébe rohani ő Felségét, a szegény II. Lajost. Rábus sic stantibus, semmi jókat nem jelenthetek. Minden azon fordul meg, megtalálja-e a nemzet jobbik magát. Össze tud-e fogni e nagy szerencsétlenségben, vagy pedig tovább acsar- kodik, egymás között, egymás rontására. Mert ha így folynak tovább a dolgok, akkor nincsen hatalom, amely ezt az országot megmenthetné. Pardon, grácia hevenyészett soraimért magam is menekülő' ben vagyok. Főtisztelendő uramnak, nekem mindenkor kegyes patrőnuaom- nak engedelmes és alázatos fia más bevételi forrásról való gondoskodás mindenesetre nehézséget okoz majd, mert a husfo- gyasztátsi adő egy évben 68 mii* liárdot jövedelmezett a fővárosnak. A fogyösztási-adő eltörlésének tervéről még nem hallottunk. De ha ez a terv nálunk nincs is meg, mégis rövidesen foglalkoztatni fogja a város sorsának intéző köreit, mert — mint értesülünk — a húsiparosok és a bortermelők már mozgalmat indítottak e két fogyasztási adónem eltörlése érdekében. A mozgalom mindkét érdekeltség részéről teljesen érthető. A fogyasztási adó miatt különösen a husiparosok panaszkodnak. A husfogyasztási adő nemcsak az adó összegével drágítja meg a húsárakat, hanem az adóierovásnál mindenegyes vágással járó időpocsákolás és esetleges vegzaturák a legkevésbé szimpatikus adónemmé a husfogyasztási adót avatták. A csehek miniszteri ígéretek ellenére is folytatják a magyarok kiutasítását. A prágai kormány időről-időre széphangú kijelentésekkel próbálja elfojtani a Magyar Párt lelkében felgyülemlett mérhetetlen sok keserűséget. Legutóbb is a sérelmes kiutasítások tárgyában hathatós ellenintézkedéseket helyezett kilátásba. A felvidéki hatóságok azonban úgy iátszik, közelebbről ismerik kormányuk tulajdonképani céljait és egyszerűen túlteszik magukat a kormány állítólagos és már- már hitelt nyert intézkedésén. A közelmúlt napokban kiutasították Erdőssy István rőm. hath, plébánost, aki egy teljes negyedszázada lakik Bátorkeszin és akinek illetőségét még a miniszteri rendeletek sem vonták sohasem kétségbe. Miniszteri rendelet szerint, valakit kiutasítani csak szabályszerű vizsgálat elmarasztaló ítélete után lehetséges. A csehek azonban fütyülnek saját miniszterük rendeletére is, ha a magyarság jogaiban való gázolásról van sző. És egyszerűen túlteszik magukat a rendeletén. A fő, hogy ország-világnak hirdetik: Csehország ma a kisebbségek Eldorádója ! Csendőrök zaklatták a Szent István napját megünneplő ruthén községeket. A ruthéneket Rákóczi ideje óta a leghübb nemzetségnek hívták és joggal. Munkács környékén a f. évben is a hagyományokhoz híven megünnepelték Szent István napját. Az istentiszteleteken mindenütt megjelent a község apraja-nagyja ünneplő ruhában és még a német községekben sem dolgozott sen- kisem e napon. Ez azután alkalmat adott a csendőrségnek a »tapintatos« beavatkozásra. A csendőrőrsök minden községben megjelentek ás az ünneplő lakosságot felelősségre vonták, ünneplésükről jegyzőkönyet vettek föl és büntető eljárással fenyegetőztek. Ahogyan a cseh dolgok állanak, nem lehetetlen, hogy maholnap megcenzurázzák a Szentírást is és büntető eljárást indítanak az evangélisták ellen. Jacobus Burgio. •m&t? «mm sosissssssssssess» Mozgalom a hús-és borfogyasztási adók eltörlésére.
