Egri Népújság - napilap, 1926/2
1926-08-19 / 187. szám
2 EGEI. NÉPÚJSÁG 1926. augusztus 19 után kezdődőit. A tágas esküdt- széki terem hosszú padsorait színültig megtöltötte a hallgatóság. Prettenhoffer Ödön elnök először Saárossy Imre kir. bírósági végrehajtó tanúkihallgatását rendelte el, aki a következőket vallja: — Krausz László a kommün alatta hadkiegészítő épületében házgondnok és házbizalnti volt. A hatvanas katonatisztek könyvtárát feltörte, ládáikat feinyito- gatta és a könyveket eladogatta. Én, aki ekkor ugyanabban a házban laktam, ezt a városházán is jelentettem, hajói emlékszem, Bayer tanácsos urnái. Mikor a vörösek elszaladtak és a románok jöttek, egy vagon itt maradt s Krauszék ismételten kijártak a vaspályára és különféle holmikat, szivart, ruhákat ■tb. cipeltek be a felbontott vagonból. Arról is tudomásom van, hogy Krausz László egy ízben valami gép miatt két napig le volt tartóztatva. Mészáros Béla szavazó bíró : Hogyan bontotta fel vádlott azokat a tiszti ládákat? Tanú-. Az udvaron fölfeszegette. Dr. Dallos Iván, Krausz László védője: Biztos ön abban, hogy ők a vasútról ezeket a holmikat lopták ? Tanú : ők maguk mondották ezt így nekem. Krausz László vádlott: Honnan tudja tanú úr, hogy én bizalmi voltam a kommün alatt? Tanú: Maga mondta. A bíróság Saárossy Imrét megesketi vallomására, ezután Lakatos Sándor mozigépáezt hallgatják ki. Elnök: Milyen embernek is merte Krausz Lászlót? Tanú: Olyannak, aki dolgozni nem igen szeretett, de annál többet seftelt. Dollárral, petróleummal, sóval kereskedett a kommun után. Egy ízben, mikor az utcán találkoztam vele, egy marék dollárt vett ki a zsebéből és azt mondotta: Eszel e dollárt ? Elmondta ezután, hogy Krausz László arról is beszélt, hogy ő reggelenként kijár az állomásra és az érkező paraszt- embereknél vesz és elad dollárt. Dr. Pillér Kálmán vármegyei aljegyző a következő tanú. Elnök: Ismeri-e Krausz Lászlót? Tanú: Igen. A Rózsa utca 2. szám alatt laknak a menyasszo- nyornék és itt hallottam, hogy Krausz László és felesége veszekednek s közben az asszony ezt a kijelentést tette az urának: ■Vigyázz, mert ha nem adsz pénzt a családodnak, én jelentelek fel’!« — Nekem is feltűnt az a költekező életmód, melyet a vádlottak folytattak 1924. második felében. Férj és feleség együtt tűntek el mindig néhány napra állítólag Budapestre és mikor hazajöttek, a környezet állítása szerint, mindig sok pénzt hoztak magukkal és eaténkint azt számolgatták. Én azt gondoltam, hogy vagy kommunista üzelmeket űznek, vagy kémek, mert máskülönben nem tudtam megmagyarázni, honnan jön hozzájuk az a sok pénz. Szóltam is e miatt a katonai hatóságoknak. Hoffmann Ernő 37 éves egri, izr. vallási! tanú vallja, hogy neki 1921-ben és 1922-ben volt banküzlete ős egyszer Krausz László 200 dollárt váltott be nála. Egyik 50 dolláros rossz állapotban volt, innen emlékszik az ügyre. Böbék István egri forgalmi adóellenőr tanú: 1917. óta egy házban laktak Krauszékkai. Eleinte gyenge anyagi viszonyok között éltek, később azonban, különösen az utóbbi időben nagyban költekeztek. 1924. vége felé nagy építkezést kezdett, új gépeket vett, kocsit, lovakat, Budapast, augusztus 18. A csepeli robbanás ügyében a nyomozást a budapesti főkpi- tányság polisikai detektív oaz- tálya végzi Hetényi főkapitány helyettes vezetésével. Már eddig is sikerült annyit megállapítani, hogy régebb idő óta jártak gyanús elemek a csepeli gyár körül. A nyomozás adatai szerint ez a robbanás összefüggésben van a mostanában külföldön elkövetett sorozatos robbantásokkal, amelyeknek mind politikai hátterük volt. Budapest, augusztus 18. Egész Budapestet izgalomban tartotta tegnap délután a csepeli robbanás új szenzációja, egy II. A versenyről való elmaradásunknak második fontos, u. n, technikai oka volt az, hogy a verseny jelentékeny számát a mászó gyakorlatok képezik, melyükre legénységünket ki eem képezhetjük. — Már második éve, hogy mászó gyakorlatokat nem tarthatunk azon egyszerű oknál fogva, mert mászó tornyuak tehenet, sertéseket Krausz László. Inkább vadászott, mint dolgozott. Néha a feleségével is összeveszett. Egyszer a kamrából önkéntelenül hallotté az asszony fenyegető kijelentését: »Ha nem segíted a családod, följelentelek.« Eleőd Jáno* 52 éve# egri villanygyári h. igazgató tanú: — Krausz László 1915 októberétől 1918 októberéig volt az egri villanygyárnál alkalmazásban. 1915 ben heti 25—26 K, 1916-ban heti 38 K, 1917-ben heti 40 K, 1918 ban heti 50—60 K. fizetése volt. Dr. Dallos védő: A villany- gyárnál alkalmazott gépészek szoktak e privátim dolgozni. Tanú: Ez meg van tiltva. Krausz László: A mérnök űr meg szokta engedni. Tanú: Két-hárooi eset csakugyan volt, amikor a mérnök űr megengedte, ds ez a munka sem lehetett több ;50—60 koronánál. Dr. Dallos védő: Szóval nem szabad privát munkát vállalni. Tanú: Nem. Dr. Dallos: Tetszik-e azt tudni, hogy a villanygyári gépészek rátíiőgépeket árulnak? Elnök: Ez, kérem, nem tartozik ide. budapesti hentssnaester bejelentése, mely ha valónak bizonyul, teljesen más irányt ad a rendőrség nyomozásának. Hivatalos értesülések szerint egy hsntes- rnesíer jelentkezett tegncp délelőtt a rendőrségen s vallomást tett, hogy ő a robbanás előtt két orosz férfivel utazott a ceglédi vonaton. Azok állítólag félve sugdosódtak s beszélgetésükben a Gsepei név fordult elő igen sokszor. A detektív testület a legerélyessbb nyomozást indította meg a feljelentés alapján s ma délelőtt már be is fejezték ezirányú kutatásaikat, megállapítva, hogy az egész történet nem egyébb egy ideggyönge ember beteges képzelődésénél. nincsen, illetve rosszúí mondom, mert figuraliter van, de a 40—50 éves favázas, elaorhadt, elreve- sédéit alkotmány oly rossz, rozoga, hogy az engem és a gyakorlatokat vezető tiszttársaimaí terhelő büntetőjogi felelősség tudatában és annak súlya alatt nem merünk senkit gyakorlatozás céljából a toronyra bocsátani. — Már két éve, hogy a torony ily rozoga! A város által vásárolt autő-fec#kendö, autő-lajt és egyéb felszerelések elhelyezésére szükséges építkezésekkel kapcsolatban tervbe lett véve a torony átépítése is. — Az építkezésekre vonatkozó terveket ás költségvetést felkérésünkre az Építőipar r. t. vezérigazgatója Wind Gáza űr készséggel készítette díjtalanűl, azt mi a mérnökünknek átnézés és tájékozódás végett át is adtuk, de a tervek a városi mérnöki hivatalban a múlt óv őszén elkallódtak. — Ahogy az építkezések kérdését szőnyegre hoztuk, a városi tanács azonnal mellénk állt, fel is vette azt a költségvetésbe s Eger város képviselőtestülete ludsommal 150 millió koronás meg is szavazott e célra. A régi tervek elveszvén, újabbakat csináltattunk, természetesen nein mertük már a Wind mérnök úr szívességét igénybe venni, — mert elvégre mindennek van határa, — hanem egy másik építő cég Márkus Béla és János mérnök urak szívességét vettük igénybe, ők csinálták ismét meg a terveket és költség- vetést díjtaianúl. — Elövigyázat- ből most már több példányba készíttettük ezeket el, nem akarván abba a helyzetbe kerülni, hogy esetleg a Nagy Testvérek cég szívességét is igénybe kelljen vennünk, bár meg vagyok győződve róla, hogy ők i* készséggel tettek volna eleget kérésünknek. A Márkus mérnök urak tervei és költségvetései f. év áprilisa óta most már iktatva is vannak a városi mérnöki hivatalban; a költségvetésben fel is van véve a 150 millió korona építkezési költség, tehát pénz is van, s a parancsnokság már több ízben sürgette is az elintézést annyival is inkább, mert a drága pénzen beszerzett tűzoltőfelsze- reléa jó része a laktaaya udvarán az Isten szabad ege alatt van, — eddig azonban még érdemleges intézkedés nem történt, csupán kerülő úton halljuk, hogy a terveket, — miket igazán ügyesen oldottak meg az azt elkészítő urak — nem hajlandó a mérnöki hivatal acceptálni, hanem csak némi kis átalakítást fog javasolni — úgy látszik az elkorhadő fa- vázájű tornyon is. — Nem vagyok építős szakértő, de azt hiszem.tatarozni itt annyit jelent, mint a holtra rátenni az elevent. Az igazságnak tartozom annak megemlítésével, hogy az adott terv ős költségvetés valamivel túllépte volna a 150 milliós határt, azonban, ezt jelentékenyen csökkentette volna az a körülmény, hogy az építkezéshez szükséges követ mi, az önkéntes tűzoltók nehezen összekuporgaPolitikai háttere van a csepeli robbanásnak. Egy hentesmester fantasztikus vallomása. smmm« íwsww» Miért nem vesznek részt az egri tűzoltók a soproni országos versenyen? Másodszor: technikai okokból.
