Egri Népújság - napilap, 1926/2
1926-08-19 / 187. szám
EGRI NÉPÚJSÁG 3 1926. augusztus 19. mmma mmmmmmammmmmmmmmmmmmmmmm tott pénzünkből már majdnem mind megszereztük s circa 2 éve az őrtanya udvarára hordattuk, ahol az ma is van, ázik és porlad szép csendesen. Már most a dolgok ilyetén állása mellett lehet e a tűzoltóságnak részt venni a versenyen, s ha nem lehet, azt kérdezem érhőti-e a parancsnokságot ezért vád! A parancsnokságé tehát az, aki nem törődik a Város és az Egyesület érdekeivel?! Meg vagyok győződve róla, hogy a m. t. cikkíró «tűzoltó tisztelő* urak a fentebb elmondottakat tudva, nem a parancsnokságot vádolták volna meg nemtörődöm« éggel, különösen akkor, ha látták volna, hogy a paranctnokság heteken, hónapokon keresztül nap-nap mellett foglalkozott a versenyre való készüléssel, tanította a versenyre menő legénységet mindaddig, míg msg nem győződött arról, hogy a legnagyobb erőfeszítés mellett sem tudja az anyagiakat előteremteni 8 mig nyilvánvalóvá nem lett az, hogy ha az anyagiakat talán egyes tehetős polgároktól való összetörés útján elő itt teremtette volna, akkor sem vehetnénk részt a versenyen, mert a mászó gyakorlatokra a legénységünket ki nem képezhetjük mászőtorony hiányában. Amidőn köszönetét mondok a m. t. Szerkesztő úrnak, hogy köz leményemnes b. lapjában helyt adni móltőztatik, egyben köszönetét mondok a m. t. ismeretlen cikkíró uraknak is, amiért felhívásukkal módot nyújtottak arra, hogy bebizonyítsam azt, hogy a legjobb intézmény is rószvét- lenség miatt a legsiraiinasabb helyzetbe juthat. Előre is kijelentem, hogy mi, akik a tűzoltás katonáivá ingyenesen, a «Közjóért becsületből» csaptunk fel, nem monopolizáljúk a tűzrendészet ellátását, mert a tűz elleni védekezés minden polgárnak érdeke éa kötelessége, az egyik munkájával vegyen részt benne, a másik pedig, aki nsm akar, vagy nem tud így részt venni, anyagiakkal köteles hozzájárulni városunk tűz elleni védelméhez,mint pártolótag,hogy ezzel is segítségére legyen a város egyik legsociálisabb intézményének. Eger, 1926, aug. 17. Tisztelettel: Dr. Dallos Iván, tűzoltóparancsnok. Új kilátótorony és menedékház épült a Kékes tétén. A gyöngyösi Mátra-Egylet a Kékes-tetőn új kilátótornyot és menedékházat építtetett, amelyet dr. Fass József népjóléti miniszter nevéről nevezett el. A menedékház felszentelése augusztus 25 én, délelőtt 11 órakor lesz, amelyet társas díszebéd követ. Gyöngyösről az ünnepségre különvonatok fognak indulni Mátrafüredig. Az egri zarándokok Szentkúton. A búcsújárő helyek, a vallásos ólet várai. Oda húzódnak a lelkek, ha az életben elfáradtak. Mi várja ott őket? Kemény fekvő hely, böjtölés. És mégis megerősödve magasra emelt fővel vonul el az élőhitü zarándok, mert ott találkozott Istennel, és Magyarország Patroná- jával. Szentkút is az isteni közelség helye. Kéttornyú templom mellette a szeutferencrendiek kolos tora az erdők mélyén hívogatja a magyart. Nagyboldogaszonyra 270 helyről jött össze a nép. Az egri búc?ú, P. Apollinár vezetése alatt indult 11-én reggel 6 órakor a szentferencrendi- ek templomából kétszáz búcsűs indúlt gyalog a nagy útra. Az üt oda-vissza 130 kilométer. Még az nepon este Mátrabaliára ért a prece8siő, ahol az éjszakát töltötte, és másnap délután 5 órakor ért Szentkútra. Vonaton, kocsin 150 jöttek. A gyalogosok egész utoa pál dás fegyelemmel, vallásos, hazafias öntudattal, viselkedtek. A 10 éves gyermekek épen úgy kitartottak, mint a 60 éves öregek, a velők zarándokló páterrel. Országúton, mezőkön, réteken, erdőben, illatban, madárdaliban, porban egyaránt hangzott a zarándokok éneke. Szombaton, 14-én »Katholikus Nap« volt, mely harangszenteléssel kezdődött. Az új harangot egri férfiek vitték a tábori oltárbél a torony alá. A kegytemplom éjszakai súrolását is ők végezték. Ez alkalommal szentelte föl a Pater az egriek restaurált »Menedék Házát«, melynek költségét 12 egri hivő gyűjtötte össze. Isten áldja meg őket és az adakozókat. Szombaton délután 2 órakor sírva, búcsúzva indult haza a zarándoklat 230 hívővel. Egész Baktáig jöttek a zarándoklat elé az ismerősök. Az esti órákban vonult végig a fáradt, de lelkes zarándok csapat a főutcán ; magasra emelt gyertyával és lélekkel énekelve az »Ave Mária«-t- Az érseki főtemplom előtt hangosan eiimádkozták az Űr Angyalát, és harsány énekkel vonultak szentferencrendiek templomába, ahol a Te Deum után, az újonnan fölezentelt P. Jenő osztott áldást. Zarándokok, kitartás a jóban ! (P A) * Megjelent a Magánalkalmazottak nyugdíjának átértékeléséről szólő 1926: XVI. t. c magyarázata. 75.000 koronáért kapható a Sajtószövetkezet könyvkereskedésében. Már csak öt 48-as honvéd él. A legutóbb tudvalévőén a belügyminiszter rendeletet adott ki, amelyben utasította a városok és községek elöljáróságait, írják össze s 48-as öreg honvédeket és jelentsék be névsorukat a minisztériumnak. Illetékes helyen jártunk utána a dolognak, hogy megtudjuk, hogyan áll a negyvennyolcas honvédek ügye. Kérdéseinkre ezeket mondták munkatársunknak : A belügyminisztérium tényleg adott ki felhívást a honvédelmi minisztérium felkérésére a 48-as honvédek lajstromozására. A Magyarországon élő 48 as honvédekről azonban jelenleg is van már pontos névsor a miniszterelnökségen. Az olyan honvédek, akik igazolni tudják, hogy a szabadság- harcban tényleg aktiv részt vettek, valamenyien régen jelentkeztek már a nyugdíjért. Előfordult különben, bogy ál-negyvennyolcasok is jelentkeztek és ők is nyugdijat akartak kapni. Újabb összeírás mindig azt a veszedelmet hozza, hogy megszaporodnak az ál-negyvennyolcasok és megrohanják a minisztériumot. Magyarországon jelenleg öt olyan honvéd él, aki a szabadságharcban küzdött. Ezek tanukkal és Írásaikkal igazolták, hogy a szabadság- harcban tényleg résztvettsk. Az öt honvéd: Konkoly István volt közvitéz, aki most Óctán lakik, Fluck Gusztáv volt tizedes Albertiján, Marton Sándor volt közvitéz Kemenesmagasin.Batka Gáipár volt közvitéz Kemenes- aráton és Lsbő István Budapesten, as Üllői-uti szegényházban. Ezeken kívül természetesen még sokan jelentkeztek, hogy ők is 48-as honvédők, de nem tudták igazolni, hogy tényleg résztvettek a szabadságharcban. Többszázan vannak a 48 as honvédek özvegyei. Sger, 1926 augusztus 19. — Kántorválasztás Komién. Augusztus 17.-én, kedden délelőtt volt a komlói kántorválasztás, melyet nagy választási harcok előztek meg. A kitünően javadalmazott állásra összesen huszonegyen pályáztak, akik közűi az iskolaszék 9 szavazattal — 6 ellenében — az addigi helyettest, Matkul- esik János füzesabonyi tanítót választotta meg. Matkulcsik János egri illetőségű, iskoláit is itt végezte és kitűnő eredmény nyel tette le a kántorvizsgát egy évvel ezelőtt az egri érseki tanítóképző-intézetben. Űj állásába a komiéi iskolaszék rajongó lelkesedése emelte, amely teljesen méltányolta Matkulcsik János pompás énektudását és fejlatt orgonajáték-technikáját. in rrn--mrnrnmnir-i mrr m miiíu un i imnuiii iibémi mi mii i A Dobó-Kerékpár-Kör országúti versenye. F. hő 15-én vasárnap rendezte a Dobó Kerékpár-Kör idei harmadik országúti verse nyét, az Egertől Felsőtárkányig terjedő, 18 kilométeres útvonalon. Az eddigi versenyek közül, ez zárult a legjobb időeredményekkel, mivel a versenyzők országos viszonylatban is igen jő eredményeket értek el. A haladó csoportban elsőnek újból Molnár Sándor futott be, aki 27 p 45 nap. kitűnő idővel kb. 38 kilométeres óránkénti átlagsebességet ért el. Második lett Őri Gyula 28 p 37 mp., harmadik Kuesera Gyula 29 p 01 mp. és negyedik Józsa Kálmán 29 perc 45 mp. A kezdő csoport indulói ugyanazt a távot futották be, szintén jó időket értek el. Itt első lett Tímár Béla 31 p, 34 mp. idővel, második Penger Gyula 31 p. 58 mp., harmadik Magyar Sándor 32 p. 02 mp. negyedik Ináig Mihály 32 p. 03 mp. 20 án Szent István napján a Dobó Kerékpár Kör túra utat rendez Gyöngyösre, indulás reggel l/2 8 órakor a tűzoltó őrtanyáről. Vasárnap, 22 én a Gyöngyösi Atlétikai Klub rendez versenyt Egerbe és vissza. Kéménytüz a Papnövelde utcában. Ma délelőtt 11 órakor kigyulladt Hering János Papnövelde-utcai házának konyhakéménye. A házbeliek észrevették a tüzet és értesítették a tűzoltóságot. A tűz- őrség azonnal a helyszínen termett és a Minimax készülékekkel pár perc alatt eloltották a tüzet. A tető sértetlen maradt, kár nem történt. Leesett a szénaboglyáról a kerítés karójára. Pócsik András kis- tályai pályaőr fia hétfőn délután az udvar kerítése mellett rakott szénaboglya tetején játszadozott. Meggondolatlanul ugrált a kazal szélén, megcsúszott és ie- esett az alant meredező kerítés- karóra. Szerencséjére a karó, melyre rázuhant, tompa és korhadt volt, igy csak könnyebb sérülést okozott s a test súlya alatt eltörött. A szerencsétlenül járt gyermeket kellő kezelés alá vették s szülei remélik, hogy néhány napon belül elhagyhatja ágyát. A magyar virtus. Az egercsehii csendőröra jelentése szerint Józsa daru János és Holló bada Lajos bekölcei legények összeverekedtek, aminek az lett a vége, hogy Holló bada Lajos 6—8 napig gyógyuló sérülést szenvedett. A virtusos legények fölött az egri kir. járásbíróság fog ítélkezni. Motorkerékpáros szerencsétlen' sóg. Demeter Adorján, az Eger Városi Villanytelep mérnöke, a közismert motorkerékpáros,ismét szerencsétlenség áldozata lett. Tegnap délutánon a kerecsendi országutat szelte motorkerék párjával, mikor az útmenti árokból egy hatalmas kutya ugrott föl és dühös ugatással hatalmas ívben reávetette magát a száguldó gépre. Oly váratlanul és hirtelen történt az egész, hogy a mérnöknek sem fékezni, sem kitérni nem volt ideje. A karambol következtében a kerékpár kormánya kicsúszott a vezető kezéből, s a kővetkező pillanat ban az út szélén hevert a mér nők, gépével együtt. Demeter Adorján súlyosabb zűződásokat szenvedett fején, karján és lábán.
