Egri Népújság - napilap, 1926/2
1926-08-18 / 186. szám
Ára 2000 v&saraap 3000 korona 1926. augusztus 18 szerda XLÍI övf 186 Előfizetési dij postai szállítással: egy hóra 40.000 K, negyedévre 120.000 K. POLITIKAI NRPÍLRP Főszerkesztő i Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség) Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. Hét esztendő a gyógyulás útján. ni. Minden politikai és világnézeti rendszerváltozás arra törekszik, hogy uralmát a gyakorlati éleiben is megfelelő jogszabályok alkotásával intézményeién biztosítsa. Ha ezt nem teszi, avagy félmunkát végez, ki van téve annak a lehetőségnek, hogy a legyőzött rendszer szétszórt erői idővel megint összegyülekeznek, súlyban gyarapodnak s ujből döngetni próbálják az uj társadalmi rend kapuit. Ennél a pozicióbiztosításnál az építő munkának legbiztosabb alapja és éltetőeleme a nemzet legszélesebb rétegeit átható vágy, fellángolás : levetni gondolkodásának régi köpönyegét, hibáinak kitaposott saruit és uj eszméknek ünneplőnek érzett köntösében a hétköznapok szürke és irdatlan sokaságán át egy új élet mezőire eljutni. A magyarság is egy ilyen höai feliángo lássál fogadta el 1919 eugusztu sában a bizonytalanság pusztáján átvezető lángoszlopuí a keresztény világnézetet. A láng- oszlop tüze, fénye nagy volt: óriás bizakodással sereglettek köréje a magyar tömegek, meg lapuló félelemmel bújtak odűikba a magyar feltámadás ellenségei. Ez a pozitívum volt az első, legnagyobb eredmény, melynek jelentős konzekvenciája volt az a negatívum, hogy a felébredt magyarság nem akart az elmúlt évtizedek uralkodó planétájáról: a liberalizmusról semmiféle formájában sem hallani. Rájött arra, hogy a proletárdiktatúra, a Károlyi-forradalom, a hadsereg szét- züllesztése, a szociáldemokraták bujtogaíása stb., nem okok voltak, hanem okozatok, nem kórokozók, kanem tünetek, melyeknek szükségképpen ki kellett ütniök a nemzet arculatán, mert valahol meg keslett húzódni egy gennyes fekélynek, mely a fertőző baciluEokat termelte. Rájött erra, hogy ez a gennyes fekély a hosszú évtizedeken át hindu bálványként tiszteit gondolatrendszer: a liberalizmus, melynek édes gyermeke a szociáldemokrácia, unokája a bolievizmus, szomorú áldozata minden nemzet belső rendje, ahol meg- fészkeli magát. Ha az ország akkori felelős vezetői a nemzeti léleknek ezt a magasztos reveláciőját az újjászületett energiák friss lendületével azonnal és következetesen jogi és politikai alkotások tűzálló bástyáival vették volna körül, úgy ma már nem is kellene a gyógyulás »útjáról» beszélnünk, nem is kellene újjászületésünk folyamatát a keresztény «kurzus« lealacsonyító fogalmával illetni engedni, hanem a nagy felébredés aranypénzét a mindennapi szükségletek: kenyér, ruházat, lakás», szórakozás, jólét, megelégedés aprópénzére lehetett volna felváltani. Sajnos az igíjzaág fsiismeráfie könnyebb, mint az igazságért annak ellenségei ellen kitartó céltudatos munkával küzdeni. A magyarság ősi átka, a széthúzás, gyűlölködés, személyi és sérelmi politika üsése az idő rohamos múlásával sokat elveti a reveláció alkotó lendületéből. E részben talán c»ak a numerus claususról szóló törvényt, az ipartörványt, az állami és, társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló törvényt emiíthet- «WWWi.<S(SWS» yíHHMMWK.* >'- i jük meg, mint olyanokat, melyek szivfájdítő például szolgálhatnak arra nézve, hogy mily úton kellett volna következetesen haladni a törvényhozásnak. Ez a mulasztást okozta aztán azt, hogy a keresztény «kurzus»hetedik évében megfelelő sajtótörvény hiányában a «magyar« sajtó háromnegyedrésze szabadon piszkol- hatja keresztény vezérférfiain- k t, rágalmazhatja bíróságainkat, pellengére állíthat leventeügyet, cserkészetet, főiskolai bajtársi alakulatokat, tehát mindent, ami a magyar s keresztény többségnek szivéhez nőtt szent dolog. Ennek a gyűlölködő vakságnak köszönhetjük, hogy szakszervezeti törvény hiányában a magyarság leikétől idegen munkás- vezérek magyar s keresztény munkások ezreit kényszerítik lelkiiamereti rabságba ős munkás filléreken kapitalista életlehetőségeket teremtenek maguk nah. Mily könnyelmű pocsékolása az életenergiáknak a lét vagy nemlét vajúdó parceiben ! Ilyen gesztusokat valóban csak nagy- rahivstoit nemzet engedhet meg megának. Vájjon itt keressük a gyógyulás útjának mőrtföld- köveit? Dr. Urban Gusztáv. mi/'í A parddi ünnepségek 30 milliót hoztak a szegény katholikus egyetemi hallgatók javára. — Saját tudósítónktól. — A parádi ünnepségek szombaton és vasárnap lezajlottak ős tarka kép maradt meg lelkűnkben róluk. Ez alkalommal annyi vendég érkezett a szép fürdőhelyre, hogy még a fürdő- kabinok is megteltek .. A műsoros estély. Szombaton volt a műsoros est, melyet dr. Fejér János szellemes előadása vezetett be, aki a parádi fürdőéletet parodizálta. Uiánna dr. Zsigmond Elek műegyetemi tanár nagy virtuozitással zongorázott. Kaudela Géza zeneszerző orgonajátékát hálás tapssal fogadta a közön- cég, Huszthy Zoltán* barátunk dalaival behizelegte megát a közönség kegyeibe, de frenetikus sikert ért el dr. Búzás Endréné is, aginek átérzett és kidolgozott szavalatát vég nélkül szerette volna a társaság megujráztatni. Szederkényi Anna Írónő nagy tetszés mellett olvasta fel egy meseájtékát. Végül Kaudela Géza ismertette azt a sok jót, melyet a Térffy Bála által alapított Albertinum menza a szegény egyetemi hallgatók javára eddig tett és tenni fog. Előadás után kezdődött az ismerkedési estély, amelynek táncos kavarodásában igen sok szép asszonyt és leányt láttunk és táncoltattunk. Vasárnap a közönség teljes számmal részt vett a kastély udvarán tartott ünnepi szentmisén. A kerti ünnepély. Délután kezdődött a parkban a kerti ünnepély. Valóban ne- I béz azt a sok tarka derűs képet megrögzileni, amit láttunk. Volt ott bazár, melyben Térffy Béláné, Ssilassy Zoltánná, Zsiga Aladárné, Rigó Baby működött nsgy eredménnyel, mellette volt a pezsgős pavilion, ahová Búzás Endréné, Hubayné, Kelemen Imréné vonzottak különösen sok urat szépségük varázsával egy- egy pohár, sőt egy-két üveg pezsgőre. Amott egy kikiáltó hirdette a szerencsekereket, a közönség derült érdeklődése közepett volt himzás-árusitás és trafik. A cukrászsátorban Wolff Károlynő kedves egyénisége volt a főintéző. Szemere Árpád jelmezben reklámplakátokkal hátán sörös kriglivel felfegyverkezetten sétálva kinálgatta a pompás tormásvirsiit, melyet Woltf Károly intézkedésére aznap frissen szállítottak a fővárosból. A virslit legjobban pártfogolta Fehér OtíŐ államtitkár és Vargha korona- ügyész. A zajongásba balere- csegeti a körhinta zenebonája, ahol a tarkaruhá» palőcíányok és menyecskék szórakoztak. A virágos sátorban Acsay Fsrencné ős Hokes Sári buzgőlkodott. Odébb egy tisztáson az uradalmi vadászok sütötték a pompás lacipecsenyét. Egy fantasztikus sátorban Szederkényi Anna még fantasztikusabb kosztümben jósolt a aorsukra kíváncsiskodóknak. Dr. Zsigmond Elek egyetemi tanárhoz méltó lelkesedéssel dirigálta a felvirágozott csacsifogatot. Csak 10 ezer korona a beszállás ! A hajó hintánál Pók István dolgozik a verbuváláson, míg öcscse hatalmas pareceket árul. Most kezdődik a virágos kocsikorzó ; 12 pompás fogat robog előre, Székelyhidy Ferenc az impresszárió. Eredményesen dolgozik. Dűl a publikum a fogatok felé, amelyeken 10 ezer koronáért lehet egy körkocsikázást csinálni. A fogatokat urak hajtják, itt legtöbb bevétele Dessewfty Aladárnak volt. Összes pácienseit megkociikáztatta. A mezőkövesdi cigányok zenéjére most a tenniszpályán Kóródy-Katona János vezetésével kezdődik a táncverseny. Táncolni is lehet, nyerni is lehet. Itt a szép Zsiga Baba és Kató, Búzás Endréné
