Egri Népújság - napilap, 1926/2
1926-08-18 / 186. szám
2 EGRI NEPUJiSAO 1926. augusztus 18 msmmmmtam Fehér Katóka körül udvarol a fiatalság. Közben mindenütt lehet látni napóleoni pózban Acsay Ferenc fürdőfelügyelőt, aki Térffi Bfiláné vezetése mellett erőijével és ügyszeretetével összehozta a programmot. A mesejáték. Közben bealkonyodik s kezdődik a rőzsaligetben a mese játék. Rendkívül kedves kép, a fürdővendőgek kedves aprőságai játizák. A mesét törpakoiztüm- ben a kis Székelyhídi/ Rőzsika olvassa nagy komolyan s a mesére a sötétben levő fenyőerdő szentjánosbogárkák fénye mellett megelevenedett törpék, tündérek jönnek elő s végigjátszák Piroska és a farkas meséjét. Ott van nsgyanyő piros fedelű kunyhója is ős mi könnyes, meghatódott szemekkel éljük vissza gyermekkorunk elmúlt, szép mesevilágát. . . A sikerült betanítás itt Szamosán Lászlőué munkája volt. Élőképek. Újabb látványosság. A mezőn elhelyezkedett közönség előtt élőképek jelennek meg szines elevenséggel, reflektoros fényben. Látjuk zene mellett a szentkorona felajánlását a Szent Szűznek, Szent Erzsébet jelenetét, Szent Terézia rózsát szőr a földre azután jön egy kedves bi- dermaier kép s a végén egy hatalmas kép tűnik elő, az államunk : hódolat a régi Nagyma- gyarországnak. Kende Fari izomalakja mutatja be a leláncolt hazát. Középütt Dr. lolleé Da- zeőné személyesíti meg Hungáriát h ajkán saját költeménye hangzik a tiszta hegyi levegőben : fájdalom az elveszett föld iránt fi utánna a hajnalt, feltámadást kívánó hatalmas szózat. A képeket, melyeknek összeállításában Róna fényképésznek és a Szociális Mistiő testvéreknek volt oroszlánrésze, — tapsviharral fogadja a hálás közönség és felhangzik a himnusz vigasztaló akkordja. Tűzijáték és bál. Már «ok i# a látnivaló. Este 10 kor a pompás kilátású terrasz előtt felharsan a trombita s a meleg nyári éjszakában rakéták sisteregnek, kígyók pattognak, tündéri színekbe burkolódik a környezet. Egy-egy képnél a csodálkozás felkiáltása tör ki a jelenlevőkből, Azután jön a tánc. Reggelig. Mit beszéljek róla ? Talán a szivek többet tudnak erről mesélni és Berzéthey Lenke, a bájos űrleány . . . Megállapítom, hogy a kedvenc táncdallam a «Gyuri» nóta most Párádon, no meg a Balalajka. Utóbbi dallamoknak, azután a parádi specialitásnak, a Sáprányosi Rizlingnek (ára 80 ezer K, súlyosabb a pezsgőnél) hatása alatt oly emelkedett volt a hangulat, hogy egy társaság a hajnal sugaraiban reggel öt órakor lesimmizett a hajóhintához ős folytatta a népünnepélyt... Találják ki, hogy ki volt a legszebb a hajnali hajőhintázó társaságban. * Egy bizonyos. A szegény keresztény egyetemi ifjúság célIgen tisztelt Szerkesztő Úr! Az Egri Népújság aug. 12-iki számában «Több tűzoltó tisztelő* felvetette a kérdést arra nézve, hogy miért nem mennek az egri tűzoltók a soproni országos versenyre. — Igazán nagy hálára köteleznek a tűzoltőtisztelő urak felvetett kérdésükkel, mert legalább feltárhatom a nyilvánosság előtt, hogy dacára a legnagyobb erőfeszítésnek és igyekezetnek, itthon kell maradnunk a versenyről, mert bármily kiváló és ambiciózus is tűzoltóságunk, a versenyre kiállani nem tudunk. A versenyről való elmara- dáitunknak kettős oka van; — először financiális, másodszor technikai oka. I. Egy, még a múlt évben kelt belügyminiszteri rendelet folytán az önkéntes és hivatásos tűzoltóság financialiter egymás tói teljesen különvált. — A hivatásos tűzoltóságnak minden kiadását a Város fedezi, mig ellenben az Önkéntes Tűzoltó Egyesület a várostól semmiféle anyagi támogatást nőm kap, tisztán saját erejére, saját jövedelmi forrásaira van utalva. — Hogyha már itt tartunk, s hogy teljes, tiszta képet nyerjünk, ismerni kell a jövedelmi forrásokat » azok teherbírását. — E források emlegetésénél ne mőltóztaeaék valami hatalmas, nagyobb arányokat öltő bevételekre gondolni, mert nem táplálja más, mint a pártoló tagságból befolyó csekély jövedelem, ü táplálná a mulatságok jövedelme, továbbá a tűzoltó őrtanyán létesített díszkert és mulatóból befolyandó haszon. A pártoló tagságból befolyó jövedelem — tekintettel arra, hogy pártoló tagjaink nagy ré*se a nehéz gazdasági vitzo- nyok folytán kilépett, — számításba sem jöhet. Mulatságot már több ízben szándékoztunk tartani ez év folyamán, de ezek, egy kivételével, rossz idő miatt, nem sikerültek, amit pedig az idő el nem rontott, az az egy meg azért nem sikerült, mert dacára a többszörös plakatirozásnak, közön!iS5ZaúS8^218@Srea5i!8E6Sl^affl6daB*ESZ5S5S5^íiíiíX$l$íar^8®tSSQ jait nagyobb találékonysággal szolgálni, a zsebekből a jóté- konycél érdekében a pénzeket nemesebben kicsalogatni s e- mellett még mindég oly feledhetetlenül kedves emlékeket maga után hagyni semmi sem tud oly mesteri módon, mint a parádi Albertinum ünnepély. K, K. J. ségünk oly kevés számú volt, hogy jövedelmünk alighogy a rezsit fedezte. — A folyó évben még a hirea Péter-Pál napi mulatságunkra is ráfizettünk a rossz idő miatt. Már a múlt, 1925. évben gondoltunk mi a soproni tűzoltó versenyre, tisztában voltunk azzal, hogy a verseny anyagi eszközeinek előteremtésénél a saját erőnkre leszünk utalva, épen azért már a múlt évben a nyári üunepeken és vasárnapokon földműves mulatságokat igyekeztünk tartani, amely mulatságok, ha nem is kecsegtettek nagy jövedelemmel, de kevés rezsivel jártak, ráfizetéstől nem kellett tartanunk, s a sok kicsi sokra megy elvénél fogva, tisztessége« anyagi haszonnal jártak volna, — alig tartottunk azonban 2—3 ilyen mulatságot, a város különböző negyedeihez tartozó Olvasókörök vezetői, mint konkurrens mulatságtarlők, de- putSciőval kerestek fel úgy an- gémét, mint a város vezető polgárait, a a mulatságok beszüntetését kérték, arra hivatkozva, hogy az általunk tartott földműves mulatságok őket bénítják meg anyagilag. — A városnak több tekintélyes vezető polgára kárt és figyelmeztetett az általunk tartandó földműves mulatságok beszüntetésére azzal, hogy hagyjuk mi a földmives mulatságokat az Olvasóköröknek, « tartsunk inkább a középosztály s az intelligencia részére mulatságot, a ha egyszer-kétszer nem i« sikerül sz, majd beválik harmadszor. Mag vagyok győződve róla, hogy az urakat a legteljesebb jóakarat vezette közbenjárásuknál, mert hisz jóakaratukat többször tapasztaltam az Egyesületünk irányában azonban tévedtek e jó urak a tévedtünk mi is, mikor a nehéz gazdasági viszonyok között a középosztály részére tartandó mulatságok jövedelmére számítottunk. — Denique a földműves mulatságokkal felhagytunk annál is inkább, mert a város vezető embereitől — kiknek kérését — többszőr tapasztalva irányunkban tanúsított jóakaratukat, figyelmen kívül nem hagyhattam, — oly ígéretet hallottunk, hogy ha már egyik fő-fő jövedelmi forrásunk be is dugul, ha nem sikerülnek is a tervbevett mulatságaink anyagilag, az önkéntes tűzoltóaág, mint ilyen, kaphat a várostól bizonyos évi támogatást, esetleg 40—50 millió koronás tubvenciőt ie. — Azt mondanom sem kell, hogy e Bubvenciőből még a mai napig nem lett semmi sem. Da hogy 50 éves Egyesületünket bármi nagy fáradtsággal é« utánjárással mégis fentart- hassuk, a tűzoitőkertet gyönyörű díszkertté alakítottuk át, gondolva, hogy az ottani kis borozóval kapcsolatban ez le*z Egernek egyik legszebb szórakozó helye, ezt közönségünk örömmel fogja felkeresni, mert a mellett, hogy egy üveg sör, vagy fröcca mellett szórakozik és gyönyörködik a kert szépségeiben, rajtunk is segít anyagilag. — Sajnos ez a kívánságunk is csak jámbor óhaj maradt, mert úgy látszik a közönség más szórakozó helyet szívesebben keres fel, mint a tűzoitőkertet s maholnap már ott tartunk, hogy a diszkért és a mulató fentartásához szükséges rezsit is épen csak hogy meg tudjuk szerezni, jövedelemről azonban nem beszélhetünk. Azt kérdezhetné valaki, hogy a verseny költségeinek fedezését miért masa körtük a várositól magától! — Ez igaz. — Azonban ne tévesszük szem elől, hogy a Város a múlt és a folyó évben is annyit áldozott már a tűzoltó- ügyre —. a több százmillió« gépek és falazerelések beszerzésével, — hogy ilyesmivel előhozakodni nem is merészeltünk volna, hiez elvégre a jóságnak es áldozatkészségnek is van határa, — a már iúlságban feszített hurt tovább feszíteni nem is merészeltük, fóive, hogy elpattan. A másik, az úgynevezett technikai okról, a következő számban. Tisztelettel: Dr. Dallos Iván, tűzoltóparancsnok. K2KES3 Az Egri Polgári Dalkör műsoros estélye Tiszafüreden. Vasárnap, f. hó 15-én impozáns keretek között zajlott le a tiszafüredi róni. kath. egyház- tanács által rendezett ünnepség, amelynek fénypontja az «Egri Polgári Dalkör• szereplése volt. Vasárnap reggel utazott az Egri Polgári Dalkör Tiszafüredre, ahol már az állomáson ünnepélye# fogadtatásban volt része A 100 esztendős templomban 10 órakor Mikula Mátyáe tisza- örsi plébános mondott szentbe- szedet, mely után megkezdődött a körmenet é» az ünnepi szent SB»®*»*® Miért nem vesznek részt az egri tűzoltók a soproni országos versenyeit? Először: pénzügyi okokból.
