Egri Népújság - napilap, 1926/2
1926-08-17 / 185. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG László és feleségének védője, mellette pedig dr. Bárány Kálmán, az Ügyvédi Kamara által Krausz István mellé kirendelt védő ül. Jobbra tőle ugyancsak az emelvényen dr. Polonyi Ferenc, m. kir. postaigazgatő, a budapesti postai vezérigazgatóság kiküldöttje foglal helyet, mint a sértett postakincstár képviselője. Mély csöndben az általános figyelem közepeit hangzik fel Prettenhoffer elnök monoton szava : — A lopás bűntettével vádolt Krausz László és az orgazdaság bűntettével vádolt Krausz István, valamint Krausz Lászlóné bűnügyében a főtárgyalást megnyitom. . . Ezután kiküldik a többi vádlottakat és az összes tanukat a teremből, csak Krausz László a fővádlott marad benn. Krausz László kihallgatása. Krausz László az elnök kérdéseire elmondja, hogy 1896-ban augusztus 16-án született Egerben, tehát éppen ma harminc éves. református, törvénytelen származású, nős, 2 gyermek atyja, 6 elemit végzett, cséplési vállal kozó, lakatos mester. Büntetve egyszer volt, vagyonrongálás miatt. Hollós Nándor törvényszéki bíró felolvassa a vádiratot, mely Krausz Lászlót a hatvani milliárdos postarablás elkövetésével vádolja. Elnök: Megértette a vádat? Elismeri bűnösségét? Maga követte el a hatvani postarablást ? Vádlott: Nem követtem el. Semmi részem sincs benne. Elnök : Nézze, a testvére tett maga ellen feljelentést és abban elmondotta részletesen a postalopás egész lefolyását, amit magától tud. Vádlott: Kérem alássan, én úgy gondolom, hogy a testvérem az újságból olvasta azokat a részleteket. Olvasta a kitűzött jutalmat is, könnyen akart pénzhez jutni, azért fogja rám ezt az ügyet. Elnök: De két tanú is felis- ismerte magát! Vádlott: Azok tévednek, nagyságos elnök űr. Elnök: A legfőbb gyanúok maga ellen, hogy 1924 júniustól 1926 júliusig 814 millió korona kiadást teljesitett, mig a bevétele alig 70 millió korona volt? Vádlott: Három vagon búzát kerestem Cíépléssel, meg azután mással is foglalkoztam. Elnök-. Mondja el megvagyo- nosodásának történetét. Vádlott: Hosszasan ismerteti, miket vásárolt a diósgyőri gyárban, majd az egri villanytelepen keresett pénzösszegeken. Elmondja, hogyan vásárolta meg a Bobok-házat, hogyan vett gőz- cséplőgépeket, motorokat stb. milyen bevételei és kiadásai voltak 1924-ig. Eddig azonban mindig elég szerény keretek között mozgott. 1924 nyarán azonban egymás után két nagy cséplőgépet vásárolt 700—700 mázsa búzáért, amelyeket júliustól szeptemberig ki is fizetett. Ugyanekkor Illés Miksának adott 10 millió koronát, az egersző- láti hitelszövetkezetben kifizette 13 milliós adósságát, 40 milliót elhelyezett az Agrárban, 120 milliót kölcsönadott Szigeti Jánosnak stb. Elnök: Hol vette ezt a sok pénzt ? Vádlott: Hát 5500 dollárom volt, amit az értékpapírokért kaptam. Elnök: Kitől vette a dollárokat? Vádlott: Pesten, Egerben, a környéken, parasztgazdáktól is sokat vettem. Volt olyan paraszt- ember is, aki ezer dollárt egy darabban adott. Elnök: Meg tudna-e egyet is nevezni azok közűi, akiktől dollárt vett? Vádlott: (Gondolkozik, habozik, majd bizonytalanul feleli:) Nem tudom én. egyiknek se a nevét. Elnök: Maga vett Szántó Henriktől 100 mázsa búzát 45 millió koronáért, de a búzát csak kéBőbb vette át. Vádlott: Igen, előbb meg én adtam el neki ugyanennyi búzát. Ejnök: Tudja, miért vette maga ezt a búzát? Azért, hogy szabaduljon a pénztől, a sok 25.000 és 100.000 koronás bankjegytől! Krausz István kihallgatása. Krausz István megismétli és fenntartja a rendőrség előtt tett vallomását. Előbb ugyan visszavonni próbálta az egészet, később azonban változtatva magatartásán, szemébe is mondta László öccsének, hogy tőle tudja a részleteket és hogy pénzt kapott öccaétől. Krausz Lászlóné vallomása. Krausz Lászlóné teljesen tagadó választ ad az elnök minden »SWIMS <**&&#*&**■ 4MM*•**»» kérdésére. Nem tud a hatvani lopásról semmit. Neki az ura ilyenről soha sem beszélt. A bűnjelként lefoglalt bundára azt mondja, hogy Pesten vették 10 millió koronáért. Silhavy Aladár debreceni postaigazgató tanúvallomása. Prettenhoffer elnök ezután Silhavy Aladár debreceni posta- igazgatót szólítja a terembe, mint tanút. Dr. Dallos Iván védő ellenzi Silhavy Aladár tanukénti kihallgatását, mert ő a nyomozás során a sértett képviselője volt és tőle elfogulatlan vallomás nem várható. A nyomozás során ő vezette a kihallgatásokat, ő adta fel a kérdéseket stb. Dr. Cserba Béla kir. ügyész kéri a tanú kihallgatását. Az elnök rövid tanácskozás után elrendeli Silhavy Aladár kihallgatását, aki elmondja, hogy 1923-ban a káli 10 milliós postarablásnál és 1922-ben az egymilliós füzesabonyi vasúti poa- tarablásnál az itt tárgyalt hatvani postarablásnál is mindig az Egerben feladott pén zes csomagot lopták el olyan módon, mely azt bizonyítja, hogy a tettes csak egy és ugyanazon a személy lehet. Krausz László a rablást követő néhány héten belül több mint félmilliárdot fizetett ki. A nyomozás során mindössze 200 dolláros ügyletet tudtak földeríteni Krausz Lászlónál. Az a mód, hogy kisebb összegekben párnapos időközökben, több részletben Egerből, Miskolcról adott fel Budapestre nagyobb pénzösszegeket, azt bizonyítja, hogy Krausz igy akart szabadulni a huszonötezres és százezres bankjegyektől. Ezután Mocsáry Lajos földbirtokost hallgatta ki a bíróság a Krausz László által eladott cséplőgép ügyében. A főlárgyslást kedden Hat vanban folytatják, ahol két szemtanút is kihallgat a törvényszék, akik Krausz László személyében a postarablás tettesét ismerték fel. F»»wsaw iPXSi «MMQI Dobó-cserkészek táborozása a Balaton partján. Egri fiúk a szepezdi strandon. — Éjjeli őr a „magyar tenger“ szélén. — Aki dalol, soh‘ se fárad el. . . — Levél a szepezdi táborból. Balatonszepezd, aug. 15. Kellemes utazás után, néhány klasszikusan szépnevű állomásnak az érintésével, — mint: Döngicse—Akaii, Csajág—Rö- csöge ée Zanka—Köveskál III. a daloló kocsi amelyben a cserkészek jöttek, megérkezett a Balaton partra. Magasra húzott, sok tábort bejárt, sok vihart átélt árbőc- zászlőnk már messzire hirdeti a környék lakosságának, amely a régi szeretettel fogadta csapatunkat, hogy itt van újra Egerből a 154. sz. Dobó-István cserkészcsapat, amely már a negyedik nyarat tölti Balatonszepezden• 1926. augusztus 17 wwwnwnrrnirrniFiiri'Tiiii 111 wrearafra:* A «Boldog szerelem» szőlőhegye, a Balaton gyönyörű vidéke, legalkalmasabb hely a táborozásra. Aki egyszer itt nyaralt, az mindig visszavágyik. . . . Egy kis falu a Balatonnak az északi, Zalavármegyének a déli részén, alig 600 lakossal, melyet a betyáros Bakony nyúlványai szegélyeznek, apró, fehér, kőkerítése* házakkal, szűk uccák- kal, melyeken keresztül a napfény is csak megtörve futhat végig: ez Balatonszepezd. A nyaraló villák folytatásaképen egy fiatal erdőben kilenc sátor helyezkedik el az árboczászló körül: ez a Dobók tábora. Szepezd határában kevés a nyaraló, mert jól gondozott sétányok ide ugyan nem csalogatnak senkit. Belátható távolságban kívülünk sohasem fürdik több 8—10 embernél, úgy hogy a szepezdi strandon az egri fiúk az urak. Az első két nap a táborveréssel telt ei. Mindenki dalolt és dolgozott, és mindenki jól érezte magát, mert: Aki dalol, soh’se fárad el . . . Igazi cserkész-szellem uralkodik a táborban, ahol ügyességben, szorgalomban, engedelmességben és példás magaviseletben versenyeznek egymással a fiúk. Dr. Király István cserkészparancsnok, aki minden erejét ennek a mozgalomnak szenteli, vigyáz arra, hogy harmonikus munkában dolgozzanak együtt a Dobó-cserkészek. Hogy minél barátságosabb és otthonosabb legyen a táborunk: 2 juhot, 1 kecskét és 2 nyulat legeltetünk a réten. Ezek mindenhová elkísérik a csapatot. A Dyulak a legkedvesebbek, csak a kürtszót nem szeretik. Ilyenkor ijedten menekülnek a pa- rancmoki sátor felé . . . Jő idó jár ránk és vidám hangulatban telnek a napok. Mindenkinek megvan a maga dolga, s így állandóan nagy a sürgés- fordás a tábor körül. Sokat fürdőnk és csónakázunk, kisebb- nagyobb kirándulásokat teszünk Tihany, vagy Badacsony felé. A Balaton partján sok a nádas, de kevés a nemes kócsag. A tó állandóan hullámzik, és 10—15 percenként változik a színe, aszerint, hogy milyen a kedve. Este az ágbenyúló fák között fellángol a tábortűz, amely mellett az otthonmaradottakra gondolnak a fiúk. Közben dalolnak és fölzeng az ének : Gyenge violának . .. A vérbeli cserkészek közűi: a teherbíró és távfutó Rimóczy (Majthényi), a »szorgalmas« és
