Egri Népújság - napilap, 1926/2
1926-08-17 / 185. szám
Ára 20C0, vasárnap 3000 kortm?* § Eger, 1926 augusztus 17. kedd. XLIIl évi’ 185 sí i ammt-xam ma Előfizetési díj postai szállítással : cgjj hóra 40.000 K, neggedévre 120.000 K. &OLITIKJU NÄPILÄP. Főszerkesztő! Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőségi Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. A bolsevista kényszeregyesség. Hónapok óta mindegyre hirsk érkeznek arról, hogy Oroszországban minden forr és erjed u ennélfogva ott a legközelebbi jövőben nagy változások várhatók. Ellentétes helyi hírek kergették nap-nap után egymást s fölvetődött a reményteljes gondolat: hátha ütött már a szovjet végórája. Hátha reáeszméltek végre az elkábított vagy leterrorizált milliók, hogy a bolse- vismus csak egynéhány hatalomra került ember rémuralmát s az ország felszínes kis rétegei érdekeinek kielégítését jelenti a nagy tömegekkel, s az egész nemzettel szemben. Hátha belátták immár, hogy az uj rendszer uralmának politika bázisát képező s abba belekapcsolódott munkásság érdekeit sem tudja kielégíteni, mert hisz a termelés növelése és fokozása helyett a bolsevismus nyomában mindenütt csak az összeomlás, a termelés megakadása jár. Amint hogy ez nem is lehet máskép egy olyan rendszerben, amely a történelmi fejlődéit máról holnapra eltörli s a múltból tabula rázát csinálva, a valóságban meg nem álló elméletekkel élhetetlenkedik. A hatalmat borzalmas rémuralommal, kegyetlen kivégzésekkel és véres terorral megtudta ugyan ideig-őráig tartani, de ebből még az orosz nemzet kis részére sem szállhatott áldás, ez a rendszer csak a semmiből lett népbiztosoknak jelent személyes pozíciót és hasznot. A londoni Daily Telegraph cimü újság, mely hires a jól ér- tesültségéről és mindenüvé elnyúló Összeköttetéséről, ugyan így látja a helyzetet s valószínűnek mondja, hogy Oroszországnak a nemzetek közösségébe való visszatérése küszöbön áll. Ennek a világraszóló jelentőségű eseménynek bekövetkezte esetében a britt kormány hajlandó arra, hogy szívesen, előzékenyen, sőt ha kell, nagylelkűen járjon el olyan orosz kormánnyal szemben, mely a bekapcsolódásra törekszik. Valószínű is, hogy Zinovjev és csoportjának félre- tételével Stalin rátér arra az útra, mely a magángazdálkodás elvein felépülő államhoz vezet vissza. Oroszország gazdasági és pénzügyi válságban van s így nincs más megoldás, mint az, hogy a munkásságnak uralmon levő része rendelje magát alá az egész állam gazdasági érdekeinek ős a nagy egész érdekeit szem előtt tartó kormány rendelkezéseinek. Mindez pedig azt jelenti, hogy Oroszországban a kormányzás gyökeres változáson fog keresztülmenni. Ez a változás pedig azt jelentené, hogy a bolsevista rendszer, mely a történelmi rendszerekkel szemben a világbol- dogítást akarta teljesíteni, összeomlás előtt áll. Felprédálva rengeteg vsgyont és értéket, legyilkolva ártatlan emberek millióit, most szégyenkezve kénytelen átadni az uralmat annak a rendszernek, mely a magánvagyon elismerésével annak alapjára helyezkedik. Mert hiába minden igyekezet, minden ígéret ős papírkidolgozás, az emberiség boldogulásának egyetlen útja: a történelmi alapon állő fokozatos fejlődés. M. S. **#«»***!«#*• „Krausz László 1924. július elejétől, a hatvani póstarablás napjától, letartóztatásáig 814 millió koronát adott ki, amivel szemben a bevétele csak 70 millió volt“, — hangzik a vád. Ä hatvani postarablás főtárgyalása az egri kir. törvéngszéken. Eger, augusztus 16. 1924 május 31.-én a ns. kir. állami Jegyintőzet egri fiókja a hatvani állami tisztviselők junius havi járandóságának kifizetésére az egri postahivatalban zárt ládában 9400 darab 100.000koronás és 2400 darab nagyalakú 25 000 koronás államjegyekből álló, összesen egymilliárd korona összegű készpénzt adott fel a hatvani postahivatal címére. Ez a csomag még aznap este 8 óra 13 perckor Hatvanba érkezet* a gyorsvonattal. Hatvanban a pénzt a 2. számú postahivatalban helyezték el az éj tartamára, innen pedig másnap, este 7 óra tájban az 1. számú postahivatalba szállították át. Ekkor az értékes küldemények megőrzésére szolgáló erős faládába helyezték a pénzes csomagot, két lakattal lezárták, a zár egyik kulcsát a postafőnök, a másikat pedig Geiger József hivatalnok vette magához éjszakára. A postahivatal helyiségeit a szokott módon lezárták és mégis, mibor a korareggeli órákban Kozma István pőstaaltiszt takarítás végett megjelent, a rollót kissé felhúzva s az ajtót nyitva találta. A rögtön megindult házi vizsgálat és ezzel karöltve a rendőri nyomozás megállapította, hogy a tettes az éjszaka folyamán az udvarnak az utcára nyíló ajtaját valamint a posta- hivatal bejáratának vasajtaját, hamis kulcsosai felnyitotta, ezután a rollő kulcsát ellopva, azzal a rollót felnyitotta, s így be- s hatolt a postahivataFbelsöbb helyiségeibe. Az értékes küldetné nyék elzárására szolgáló faláda két lakatját lefeszítette, abból az egymilliárd koronát tartalma zó bezárt ládát ellopta, míg az ugyanott őrzött 29 000 000 koronát tartalmazó csomagot otthagyta. Az ország egész területén minden irányban megindúlt nagyszabású nyomozás azonban a fentieken kívül csak annyit tudott megállapítani, hogy a nyomozás szálai Egerbe vezetnek es minden jel arra vall, hogy csak egri tettes követ- hette el a cselekményt, s hogy hozzá értő ember a legnagyobb szakértelemmel végezte a postarablást. A tettest azonban nem tudta kideríteni az újabbnál újabb nyomokon megindult nyomozás sem. Nem sokkal a póstarablás után Döncz Károly hatvani postafőnök az izgalmak következtében és a vagyoni felelősség tudatában elkeseredve golyót röpített fejőbe, gyászoló özvegyet és 5 kis árvát hagyva maga után. Két teljes esztendő telt el azóta ás hiábavalónak bizonyult a rendőrség minden lázas kutatása a tettes után, míg végre 1926 junius havának elején jelentkezett az egri rendőrségen Krausz István és Debreczeni Dezső rendőrkapitánynak előadta, hogy a hatvani milliárdos postarablást, az ő öccse, Krausz László egri cséplőgépvállalkoző ős géplakatos mester követte el. Krausz László,Krausz Lászlőnő és Krausz Ittváu letartóztatása, a vagyonukra elrendelt bűnügyi zárlat, nemrég pergett le szemeink előtt. így került a bonyodalmas bűnügy fötárgyalásra ma délelőtt az egri kir. törvényszéken. A törvényszék második emeletén a III. számú tárgyalóterem padsorait szinte színültig megtöltötte az izgatottan várakozó közönség Szuroayo* őrök között bilincsbe vert kezekkel léptek a terembe Krausz László és Krausz litván. A fogházörök itt levették kezükről a bilincset és leültették őket a vádlottak padjára. Nem «okkal ezután egy harmadik szuronyoa őr Krausz Istvánnál vezette föl a fogházból a vádlottak padjára- Az elegánsan öltözött fiatal asszony nyugodtan viselkedett, tiszta, de halk hangon beszélt a tárgyalás alatt. Az urának sápadt arcán, szemében, hangján és egész viselkedésén érezhető volt a nagy izgatottság. A főtárgyalás megkezdődik. Néhány perccel 9 óra után a bírói emelvényen elfoglalja helyét Prettenhoffer Ödön, az egri kir. törvényszék második elnök- helyettese, jobbra tóle Hollós Nándor, balra pedig Mészáros Béla törvényszéki bírák ülnek. Az ügyészi emelvényen dr. Gserba Béla kir. ügyész impozáns alakja tűnik fel, vele szemben az ügyvédi pódiumon dr. Dallos Iván ügyvéd, Krausz
