Egri Népújság - napilap, 1926/2

1926-08-13 / 182. szám

Előfizetési di] postai szállítással« egg hóra 40.000 K, neggedévre 120.000

POLITIKUM H1PILÄP. Főszerkesztd i Dr. Óriás Nándor.

Szerkesztőség: Eger, Licenm. Kiadóhivatal: Liceumi nyomda. Telefonszám: 11.

Amiben bízhatunk,

az a Gondviselés kegyelmén kívül legfőkőpen a saját életerőnk. Az a magyarban szunnyadó ős- erö, mely a történelem folyamán olyannyiszor megállította lejtőn. Az az erő, mely a hétköznap kicsinyes tülekedéseiben rejtve marad, de a nagy katasztrófák közepette egész nagyszerűségében kibontakozik. Az az erő, melyet persze nem látunk minduntalan s amelyben már nem is igen hisznek a kislelkűek, de amelynek létét tagadni dőreség volna.

Ez az erő válságos időkben újra éled Mohács nemzetének tagjaiban. Ez az erő most sem alhatik soká, mert immáron igenigen «megnehezült ez idők viharos járása fölöttünk.»

Vannak, akik úgy hiszik, hogy túlélte már magát a magyar s nem lehet többé hinni az elvén- hedt nemzetnek olyatón erőkifejtésében, amilyenre évszázadok előtt újból ée újból képesnek bizonyult. Ezek a szkeptikusok Franciaországot is már évtizedek előtt halálra Ítéltek, reájuk cáfolt azonban a világháború. Nos, a franciákénál pár évszázaddal mégis csak fiatalabb a vérünk. De meg a mi nemzetünkben is rég elapadtaknak vélt nagyszerű tulajdonságokat reveiéit a népek harca. Amilyen komor tehát, épen olyan alaptalan is a feltevés, hogy túl volnánk nemzeti létünk delén s már csak lefelé ívelne további pályánk.

Ha van azonban, amint csakugyan van is ily hatalmas ön- fentartő életereje nemzetünknek: ugyan melyek lehetnek annak forrásai, alkatelemei és előmozdító tényezői ? ! Honnan ered és miből táplálkozik ez a csodás hatású erő, mely az elsülyedés- től a múltban megóvott s melyet féltett talizmánként viszünk magunkkal a népek országútján ? ! Konzerváló hatásában áhítattal csodáljuk ezt a nagyszerű erőt, ám elemeire bontanunk nehéz feladat volna. A géniuszt lombikba vagy górcsőbe szorítani nem lehet, de belekerülni bűvkörébe s híven szegődni szolgálatába: legszebb hivatása a polgárnak.

A nemzeti géniusz fűben és fában, történelmi múltban és intézményekben, fellegekig érő öntudatban s az eget ostromló hitben lakik. Ezeréves hazánk természeti szépségeit ha buzgón kultiváljuk, a nemzeti históriába 8 ősi intézményeinkbe szeretetteljes érdeklődéssel ha elmerülünk ; ha ma is boldogan és

büszkén valljuk magunkat magyaroknak és a vulkánok moraja közepette sem fogyatkozunk meg hitünkben: hűségesek voltunk a nemzet géniuszához s fokoztuk a nemzet erejét. Mert a nemzetnek legfőbb ereje polgárainak állhatatos ragaszkodásában vagyon! Tar.

Mohács,

a ínagyar nemzet tragédiájának városa.

A trianoni kataklizma összeomlott magyar világának mostani esztendejében egy város körvonalai rajzolódnak a ma magyarjának szemei elé. Mohács városa ez : lenn a Duna partján, egy félköralaku, szelíd dombok kai határolt kis róna, a mohácsi síkság középpontján, amely épen ebben az évben és augusztus havában üli a mohácsi vész 400-ik évfordulójának emlékezetét.

Nincs iok oly szomorú lsp a magyarság történetében, mint amelyre Mohács neve van feljegyezve, s nem c*oda, ha az egész nemzet lelkében felsír és fölzokog a fájdalom ée az ország minden részéből a zarándokok végtelen sora indul meg, hogy lerója kegyelete adóját azok iránt, akik a mohácsi síkon igyekeztek gátat vetni a keletről jövő ős a nyugatot elpusztítással fenyegető viharnak.

Egyetemes nagy nemzeti megmozdulás ez, s minden társadalmi osztály kiveszi részét belőle azon a zarándoklaton, amely augusztus 20 tői szeptember 8-ig tart.

Mohács nevét a 400 évvel ezelőtt lejátszódott nagy nemzeti tragédia vetette fel és jegyezte kitörölhetetlenül az örökké élő városok és falvak nevei közé. Élete tele van hatalmas felián- golásokkal és fellendülésekkel, hogy azután üszkös romokká váljék mindaz, mit generációk építettek. A magyar nemzet képe Mohács élete. Egyszerű halász- tanyából, — amelyet minden valószínűség szerint a bevándorló magyarok ütnek fal, — az első nyom, mely arra mutat, hogy már faluvá sarjadt az élet benne, 1070-ből származik, de ezt a felpezsdülő életet megfojtja a tatárjárás. A pécsi püspök pusztaságot kap ismét, de rövid idő múltán, az Anjouk korában, már város, amely bizonyos szabadalmat élvez. A Jagellók alatt, II Lajos uralkodásának első esztendejében, a fenyegető török vész miatt megerősített hely, melynek külön vára van, rendes helyőrséggel.

A mohácsi véres tragédia 1526-ban tőle délre 4—5 km.-nyire játszódott le, a magyar tábor pedig Mohács környékén feküdt. A magyar hadsereg 30.000 főből állott, ä vezére Tomory Pál kalocsai érsek volt. A török hadsereg, az ujabbkori történetírók megállapítása szerint, 70—80.000 főből, II. Szulejmán szültán vezetése alatt állott. A magyar hadsereg támadott, a török hadsereg túlsúlya azonban összetörte a vitézül küzdő magyar sereget. Az egykori feljegyzések szerint

a csata színhelyén 7 főpap,

28 világi zászlós úr, 500 főnemes, 300 pécsi egyetemi hallgató és 22 ezer magyar vitéz áldozta fel életét.

A magyar király II. Lajos is életét vesztette. Holttestét okt. 16 án találták meg Mária királynő által a felkutatására kiküldött udvaroncok, a Csele patak partján.

A vére* háború Mohácsot ismét elseperte a föld színéről. Alig gyógyultak be sebei, 1541- ben a török végleg elfoglalta. Ez időbsn lakosainak száma körülbelül 1200—1500 Jőlek lehetett. 1686 ig volt török kézen. Radanai Mátyás szalavári kapitány később pécsi püspök foglalja el ét gyújtja föl ismét. Utánna 1687-ben augusztus 12-őn Lotharingiai Károly vezetése alatt a magyar és német csapatok a mohácsi síkon újból megverik a törököt, s ezzel az egész Dunántúl felszabadul.

A hosRzu szenvedések után ismét fejlődésnek indul. 1840-ben már újból város. 1876-ban visz- szafejlődik nagyközséggé, 1924- ben azonban ismét rendezett tanácsú várossá alakul át.

Mohácsnak a török hódoltság kezdetén mintegy 360 lakóháza volt, lakosainak száma a török hódoltság végeztével alig haladta meg a 150-et. Ma lakosainak száma 15.600, és 31,066 hold dús televény földje van. Azelőtt alig volt ipara, kereskedelme, ma már lakosainak csak 56°/o-a földmi- vés, s van aelyemgyára, bőrgyára, szeszfőzdéje, szappangyára, vasgyára, kender és len- feldolgozó telepe. Szegény jobbágyokból a lakosság jómódúvá lett, házainak száma : 3187. A birtok megoszlásrendkivül egészséges, mert ennek a nagy határnak egyharmad rézzé kisbirtok.

Lakossága dolgos, vállalkozó szellemű, a tradíciókhoz és a múlthoz szívósan ragaszkodik. Ez magyarázza meg azt, hogy etnográfiai szempontból is Magyarország egyik legérdekesebb vidéke. A sokaság szindus viseleté már évszázadok óta változatlan, legfeljebb színpompája lett ragyogóbb. A szigeten a magyarság is őrzi régi viseletét. A környékbeli svábság viselete szintén megmaradt olyannak, amilyen volt akkor, midőn a török hódoltság után ide bevándorolt.

Mióta várossá lett, rohamos fejlődésnek indult, s ma a mohácsi vész 400 ik évfordulójának esztendejében, ha a magyarság életerejét és munkavágyát, élni- akarását akarjuk látni, e mai esettségünkben keressük a lehetőségeket az uj élet megalapozásához, akkor zarándokoljunk ezek alatt a szent napok alatt Mohácsra, amelyről Kisfaludy Károly azt énekelte, hogy a magyar nemzet nagylétének temetője volt, s azzal a meggyőződéssel fogunk távozni, hogy ha egy város a nagy mohácsi tragédia után ilyen életerőtől duzzad, még 400 év után is, akkor a trianoni katasztrófa után is lesz a magyar nemzetnek feltámadása. vitéz dr. Horváth Kázmér.