Egri Népújság - napilap, 1926/2
1926-08-13 / 182. szám
2 Mi újság? — Franciaország 140 billió magyar koronával tartozik Angliának, 292 billióval Amerikának, összes külső és belső adósságai pedig 600 billió magyar koronára rúgnak. Szétosztva ezen számokat a lakosság között, könnyen kiszámíthatjuk, hogy minden francia, születése pillanatában, 60 millió magyar korona adóssággal terhelten kezdi életét. — Izlandi szigetén nagy földrengés pusztít. A lakosság már kát napja a szabadban tartózkodik. Igen sok épület összedőlt. Emberéletben nem esett kár, mivel a kisebb földlökések előre figyelmeztették a népet a fenyegető veszélyre. Az egri közigazgatási tanfolyam hallgatói az 1926-28. tanévben. \ Bársony Jenő Besenyőtelek Heves m., Bakó Antal Nagykáta Pest in., Balog Lajos Sárospatak Zemplén m„ Buna Árpád Győrtelek Szatmár m., Berzsenyi György Eger Heves m., Bodnár József Sály Borsod m., Gál Béla Kötegyén Bihar m., Gaál Géza Monok Zemplén m., Gaál József Sárospatak Zemplén m., ifj. Juhász János Kaba Hajdú m„ Keczeli György Pusztaszabolcs Fejér m., Kovács Gyula Kenda- res Szolnok m., Kocsis Sándor Mád Zemplén m., Kovács Antal Rózsaszantmérkm Heves m , Katona Zoltán Méhtélén Szatmár m., Katona Károly Mátészalka Szat- már in., Kovács Richárd Sziha- losn Borsod in., Kondás Sándor Onga Abiuj m., Ligeti Rezső Visznek Heves m., Luzsi Sándor Heve* m., Láng István Vásáros- namény Szatmár m.. Lesv&ó István Tiezanagyfalu Szabolcs m., Makkay Dezső Jánk Szatmár m., Madaraasy Barna Aieöhangouy Borsod m., Meskő László Bakia AbíiUj m., Molnár Gusztáv Her- nádnémeti Zemplén ki., Nádházi Gyula Heréd Nógrád m.. Nemes Ferenc Nádudvar Hajdú m., Nagy Tivadar Nagykerak Bihar m., Osváth Elek Ujfehértó Szabolcs m., Pandula Pál Tibolddarőcz Borsod m., Pásztor Zoltán Pál- háza Abauj «a., Sándor Zoltán Kocsord Szatmár m., Stokker János Negytállya Heves m, Szabó András Füzesabony Heves m., Török László Verpelét Heves ta., Tahi József Bököny Szabolcs na., Trencsény János Trügy Szabolcs m., Teleki József Szabadka Bác* m„ Vas Károly Pocsaj Bihar m. mamma s&m&mammmsi&EWÉ e «Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban ; Hiszek Magyarország eltfámadásában!» EGRI Többször megemlékeztünk lapunkban arról az áldásos gondolatról, hogy Egerben a tüdőbetegek számára diszpanzerí állítanak föl ét itt is teljes erővel megindul majd a küzdelem korunk legelterjedtebb betegsége, a tüdőbaj ellen. A magasztos eszmék áldozatrakéez {harcosai, az Irgalmasrendiek, Ba- binszky Nárcisz rendtartományi főnökkel, az akkori perjelünkkel, élükön, készséggel felajánlották a megfelelő helyiségeket kórházukban. Orvosok is vállalkoztak a betegek díjtalan kezelésére és mégis csak eszme maradt az eszme. Dr. Glósz Kálmán, városunk főorvosa iparkodik ugyan mindent megtenni, hogy a terv valóra váljon, de mindig jön va- SMWftitfrtMtg»*- - »shmumb NÉPÚJSÁG lami akadály, mely meggátolja a munka befejezését. Ma a bizottságok megállapításánál van a baj, holnap a nyomtatványokat, propaganda-iratokat nem küldi a központi szövetség. Példát vehetnénk Gyöngyös városától. A somorréíi tüdőbetegek szanatóriumának ügyét a legnagyobb áldozatokkal és utánjárásokkal ugyan, de koresztül- vittők, a város 40 millió koronát ajánlott egyelőre föl a szanatórium céljaira. Példáját követi Heve* és a többi községek. Egerben pedig egy, minden nagyobb nehézségektől mentes, diszpanzer megnyitása húzódik, halasztódik, amíg végleg be nem fullad. Szociális gondolkodás, a közegészségügy fejlesztése, orvostani új kitalálások, Ihygiéniai és testedzési rendszerek, ipari eszközök, eljárások gazdag gyűjteménye a düsseldorfi nagykiállítás, mely híven tükrözi vissza a német nemzet egészséges belső politikáját. De valami külső politika is van ebben a kiállításban : a világpláiium előtt való bemutatása annak, hogy ez a kiállítás így csak Németországban volt megrendezhető, mert a németség a kulturszempontokat és szociális népjóléti szempontokat teljesen össze akarja és tudja egyeztetni. Hisz maga a cél annak elismertetése volna, hogy a népjólót, a szocializmus: kul- iúrkérdé*. Ausztria is képviselteti magát egy nagy és szépen berendezett pavilonban. A német birodalom és Ausztria egyesülése nem uborkatéma többé. A nagy, német őstörekvéssk az antant ellenzése mellett is megvalósítják ezt az egyesülést, amikor akarják. Hanem itt a kiállításon még ilyen politikáról nincs sző, csak arról, hogy lehet dolgozni nemcsak keztyűdobálással és a köszörűsipar főllendítésévsl, hanem a német kultúra egységével is. Jellemző továbbá, hogy bár Németországban a forradalom óta még eok helyütt a szociáldemokraták vannak uralmon, ez a szociális kiállítás mégis a kst- holikus Rajnaíaríományban van, amely általában azoknak az esz méknek képviselője Németországban, melyek a mienkéhez legközelebb állnak. A szeparációs mozgalmat nem lehet ide számítani, hisz az francia munka volt, a munkások korrupciójának eredményei sem tartoznak ide, nemcsak, mert munkások vannak itt bőven a világ minden tájáról, hanem mert ennek az áramlatnak ebben a talajban kikelő magjai nem németek, egészen máeüunen valók. Hogy itt van a kiállítás, annak mindenesetre sok más oka is van, Düsseldorf kedvező fekvése, szép sége, művészi tradíció, egész környékének (Ruhrvidék.Bergisches Land stb.) ipara, vasúti összeköttetése. De az is igaz, hogy Németországban rengeteg város van a sző igazi értelmében: szép, központi nagyiparral úgy, hogy ez azért mégsem elég ok. (Mi lett volna pl. Budapest embervédelmi kiállításával, ha ez a város véletlenül itt a Rajna partján volna!) Düsseldorf, augusztus. Veszprémy Béla. a»s»CE9BHsaa«e«E*s55aas:3aas as A belga király eladja ostendei kastélyát. Brüsszel, augusztus 12. A belga király áruba bocsátja gyönyörű ostendei kastélyát, mely különösen műkincseiről hires A király a kastély árát az államnak adja, hogy ezzel is elősegítse az államháztartás szanálását. „Sajtószabadság“ a megszállott Aradon. Arad, augusztus 11. Ma a rendőrség elé idézték az aradi Magyar Újság cimü lap szerkesztőjét, Nagy Dánielt, és közölték vele, hogy a nagyszebeni hadtestparancsnokság a lap megjelenését 15 napra betiltotta. A betiltás nagy megütközést keltett a magyarság körében, annál is inkább, mert az aradi Magyar Újság állandóan cenzúra alatt állt Ss a cenzúra követelményeinek mindenben eleget tett. • Kolozsváron elfogták a megszökött Pálfy bankárt. Kolozsvárról jelentik, hogy a megszökött Pálfy bankári ott a rendőrség letartóztatta. A bejelentő hivatal gyanúsnak találta Pálfy útlevelet és ezt jelentette a rendőrségnek. Pálfy beismerte, hogy azonos a körözött Pálfy bankárral. Elmondotta, hogy terve az volt, bogy családját Siófokról Kolozsvárra hozatja, ahonnan tovább szöknek. Pálfy nem tudta, hogy közben felesé’ gét is letartóztatta a budapesti rendőrség. E hó végéig váltják be az ércpénzt. Az 1927. január elsejével törvényes fizetőeszközjellegüket elvesztő 5, 2 és 1 koronás ezüst érmek, továbbá a 20, 10, 2 él 1 filléres váltópénzemnek, valamint az ausztriai értékű ezüst 1 forintosok beváltását, illetőleg vásárlását a Nemzeti Bank és fiőkintézeiei csak augusztus 31-ig eszközük. A Nemzeti Bank az ezüst 1 koronásért 5950, az ezüst 2 koronásért 11.900, az ezüst 5 koronásért 31.000, az ezüzt forintosért 15.700, a nikkel 20 filléresért 60, a ráz 2 filléresért 80, az 1 filléresért pedig 40 pa- pirkoronát fizet darabonként. 1926. augusztus 13 5200 milió embert tud eltartani a föld. Edward M. East amerikai tanár az emberiség szaporodásáról és fejlődéséről szenzációsan érdek könyvet irt, amelyet a megfelelő ővóintézkedesek magtétele céljából még a Népszövetségnek is megküldött. íme a könyv rövid tartalma: A legkomolyabb becslések szerint 1810-ben 1700 uiilliő ember élt a földön, közülük 700 millió fehér, 500 millió sárga, 400 millió barna és 100 millió fekete. A 700 millió fehérből ma már c«ak alig 500 millió maradt fehérnek, a többi elkeveredett a színesekkel, A tüdős kutatásainak eredménye szerint Ázsia, Afrika és Dél- amerika népe sokkal hívóbb ősi tradícióihoz, mint mi, ha fehérhez megy férjhez, vagy febért is vesz feleségül, nem kereszteződik olyan könnyen, mint a fehér. De felesleges a számitga- tás, mert 100 év múlva úgyis pusztulni kezdünk, nem fog bennünket elbírni óa táplálnia föld, csak 5200 millió embert képes eltartani, ezt a számot pedig, bármennyire hihetetlennek hangzik is, már száz év múlva elérjük, azaz száz év alatt 3500 millióval szaporodunk. Lesz-e Egerben tüdőbeteg-gondozó ? A düsseldorfi nagykiállitás.
