Egri Népújság - napilap, 1926/2

1926-08-06 / 176. szám

Ára 2000, vasárnap 3000 korm a. Eger, 1$26. augusztus 6. péntek XLIXI. évf. 176 sx Előfizetési díj postai szállítással: egy bóra 40.000 K, neggedévre 120.000 K. POLITIKAI KÄPILÄP. Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. wammtmm* rnscemeems Végre örvendetes hirt közölhetünk a katonai ellenőrzés ügyében, mert amint a jelek mutatják rövide­sen sor kerül arra, hogy a tri­anoni békeszerződés által terem­tett eme reánk nézve lealáző béklyó alól is felszabaduljunk. A magyar kormány évek óta minden igyekezetével azon volt, hogy Németországgal, Ausztriá­val és Bulgáriával egyetemben felvilágosítsa a nagyhatalmakat a katonai ellenőrzés további fenntartásának teljes indokolat­lanságáról. Amikor ez az ellen­őrző bizottság hazánkba érke­zett, a reá bízott parancsnak túlzott mértékben eleget téve, elpusztította az utolsó repülő­gépünket, nem szűnt meg min­den följelentésre »rejtett muni- ciókészletek« után kutatni s a magyar nemzet visszafojtva el­keseredését és büízkeségőrzetét, tűrte, hogy ez a megalázó inter­national!* bizottság állandóan országában szimatoljon. Nem tudtak azonban egyetlen egy alkaloménál sem olyan tényeket felmutatni, mintha Magyarország a leszerelés tekintetében vállalt kötelezettségének eleget nem tett volna. A trianoni békeszerződés által engedélyezett 36 ezer fő­nyi honvédségen kívül egyetlen szál katonája sincs hazánknak. Magyarországnak gondolni sem lehet arra, hogy háborúra ké­szülődjék, mert hosszú időre egyetlen célja csak az lehet, hogy a meglévő kis Magyaror­szág gazdasági megerősödése legyen biztosítva, mert meggyö­tört nemzetünk csupán ezen az úton láthatja boldogulását. Ezékután mi sem természete­sebb, hogy a katonai ellenőr­zésnek többé nincs létjogosult­sága. Ebben az ügyben a ma­gyar kormány állandó eszme­cserét folytat s ennek lett kö­vetkezménye az a kollektiv jegyzék, amelyik a magyar kor­mány képviselői és a katonai ellenőrző bizottság budapesti delegátusai között jött létre. Eb­ben a jegyzékben kölcsönös megegyezésre jutottak, amely­nek lényege az, hogy a további ellenőrzés fenntartására szükség nem lévén, azt mielőbb likvi­dálni kell. A további tárgyalá­sok már csak az ellenőrzés meg­szüntetésének módozataira vo­natkoznak, úgy hogy nagyon közel van már az idő, amikor az ellenőrző szervek végleg el- hagyják Magyarország területét. Szerencse, hogy ma már a kül­földnek is megnyílt olyan arány­ban a szeme, hogy indokolatlan, egy nehéz gazdasági helyzettel küzködő államnak a háztartását terhelni egy olyan szerv ott tar­tásával, amelyiknek funkciója már nincs s igy egyedül csak súlyos tehertételt jelent a jelen esetben Magyarország életében. (m. s.) január elsején. Az átszámításnál származó összegeket sem lefelé, sem felfelé nem lehet kikerekí­teni. Az állami hivatalok szám­vevőségei hasonló rendeletet kaptak. Szófia, augusztus 5. A külföldön a legellentmon- dőbb hírek keltek szárnyra a szerb bolgár határon bolgár ko- mitácsik és csendőrök összetű­zéséről a szerb határőrökkel. Miután maga az esemény jugo­szláv területen történt, a bolgár hatóságoknak nincs módjukban az eredeti tényállás megállapí tása, a bolgár részről történt vizsgálat azonban a következő hivatalos jelentéssel végződött: A bolgár őrs jugoszláv terü­letről lövéseket hallott. Megkér­dezték a lövöldözés okáról a szerb katonákat, akik azt felel­ték, hogy a szerb milicia és a bolgár komitácsik között össze­ütközés történt és milicia beke­rítette a komitácsikat. A harc éjfélig tartott. Hasonló lövöldö­zések másütt is történtek július 28 án, a határ mentén. A vizs­gálat megállapítása szerint azon­ban egyetlenegy hivatalos bol­gár személy sem sértette meg a szerb határt semmiféle módon. A városi tanács lezáratta a Minorita-templom főbejáratát. Leomlással fenyeget a gyönyörű barokk templom főhomlokzata. A templom belső része veszélytelen és igy az tovább használható. Eger, augusztus 5. A városi tanács tegnapi rend kívüli ülésén a következő hatá­rozatot hozta: A városi műszaki tanácsos jelentése a minorita templom homlokzatának közveszélyes ál­lapota tárgyában. Véghatározat. A műszaki tanácsos jelentése alapján, mely szerint a templom homlokzatának oszlopai annyira meg vannak repedve és túl van­nak terhelve, hogy tartani lehet a templom homlokfalának le­omlásától s mivel a templom homlokzatáról július hő 27.-én egy nagyobb kőrész leszakadt és hasonló eset a jövőben is előfor­dulhat, a városi tanács a temp­lom előtti Piactér részét a forga­lomból kizárja, a veszélyeztetett rész körülzárását a rendház költségére elrendeli. Tekintettel pedig arra, hogy a rossz állapotban levő templom homlokzat a templomba járókra nézve is életveszélyes lenne, — a tanács felelősségének tudatá­ban elrendeli a templom fő be­járatának a bezárását az ideig, mig a moit fennálló életveszé­lyesség meg nem szüntettetik. Egyben értesíti a tanács a minorita rendfőnökséget, hogy mivel a templom belső része veszélytelen, az használható, köz­lekedni azonban csak a mellék- bejáraton át lehet. Arra nézve, hogy a szentmisékre a mellék- ajtón át a nagyközönség be- bocsájthatő-e ? a tanács nem in­tézkedik. Ezen kérdés forgalmi szempontból való elbírálása a m. kir. államrendőrség hatás­körébe tartozik. Indokolás: F. évi július hó 27.-én reggel 8 óra körül a minorita templom homlokzatáról egy nagyobb kó­rész zuhant le a piaci közönség közé, tisztán a véletlennek kö­szönhető, hogy nem történt sen­kinek semmi baja, mert a piac templomelőtti része akkor igen népes volt az árúsoktól és a vásárló közönségtől. A v. műszaki tanácsos a tem­plom homlokzatát átvizsgálva, a következőket állapította meg: 1. A homlokzat négy oszlopán függélyes repedések láthatók, amelyekből kétségkívül arra le­het következtetni, hogy az osz­lopok tűi vannak terhelve, kü­lönösen veszélyesnek mutatkozik belső oszlop állapota. Ezen az oszlopon olyan nagyok a hosz- szanti irányú repedések, hogy komolyan tartani lehet az osz­lop összeroskadásátől, ami pedig maga után vonná a templom egész homlokfalának és attikájá­nak a lezuhanását. Hogy ezen veszélyes oszloppal szimetriku- san állő keleti belső oszlop jobb állapotban van, az csak annak tulajdonítható, hogy régebben ezt körülabroncsoiták és a körül- abroncsolás ezen oszlop teher­bírását valamivel emeli. Számítások végeztettek arra nézve, hogy milyen igénybevé­telnek vannak az oszlopok ki­téve. Figyelembevóve, hogy a domború homlokzati rész, mely átlag 2'3—3 méter vastag és mintegy 18 méter vastag fal­tömeg, fele részben ez oszlopo­kon nyugszik, az oszlopok egy négyzetcentiméter keresztmet­szeti területére, körülbelül 18—20 kilogram terhelés esik. Tekintve pedig azt, hogy a terhelés erősen excentrikus, az oszlopok külső részén ezen igénybevételnél még jóval nagyobb feszültség lép fel. Vagyis olyan magas az igénybe­vétel, melyet az idő által erősen Pengőre számítják át az adókat is. Budapestről jelentik : A pénz­ügyminiszter utasította a pénz- ügyigazgatőságokat, hogy az adók kivetésénél már most kezd­jék meg a pengőbe való átszá­mítást, nehogy nehézségek áll­janak elő a pengőszámítás miatt A bulgár-szerb határvillongás.

Next

/
Thumbnails
Contents