Egri Népújság - napilap, 1926/2

1926-07-04 / 148. szám

1926 JUL. 4. I Ára 2000, vasárnap 3000 korona Előfizetési dl) postai szállítással: igg hóra 40.000 K, neggedévre 120.000 K. POLITIKAI NAPILAP. Főszerkesztői Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőségi Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi ngomda. Telefonszám: 11. radjanak. Eddig 150 millió arany­koronára jelentettek be igényt, s a legkisebb község ie jelent* kezett a maga ujjáépitő prog- rammjával. Örvendetes jele volna ez az életnek és az élni akarásnak. De e kölcsönöket vissza kell majd fizetni, mert hiszen becsü­letes adós nem vesz fel másként pénzt. Nekünk külpolitikai hely­zetünknél fogva is nagyon ko­molyan kell megfontolni, mikpr, hogyan és miből fogjuk letör- leszteni ezeket az adóságokat? A legutóbbi városi kölcsönöknél le kellett kötnünk fedezetűi a kereseti és forgalmi adókat, két olyan adónemet, amelynek tul- fejlesztése akadályozza a gazda­sági életet, mint a rátapadt sár a küllők forgását. A lekötés év­tizedekre történik, vagyis ezeket az adónemeket nem, hogy meg­szüntetni, de mérsékelni sem lehet. Ez mutatja, milyen terhes ma kölcsönt csinálni, melynek drága kamata és törlesztése egyre jobb pénzben lesz fizetendő. Ez any- nyit jelent mint eladősitani, zá­logba tenni utódainkat, azt a munkát, amit az utánunk jövők fognak elvégezni. Hátha még meggondoljuk, hogy e kölcsönök tekintélyes része, a mit gyerme­keinknek kell egykor lefizetni, nem is hasznos és gyümölcsöző beruházásokra megy el. Ez a ensqww jelző csak kendőzi a mai befek­tetések nagy részét. Ma mikor megállt, sőt hanyatlik a gazda­sági élet, a legtöbb befektetés­nek nincs maradandó jellege. Széchényi mondta az ilyen munkáról, hogyha egy gödröt kiások, aztán betemetek, az nem produktiv munka. Ez csak mun­kaalkalom, de nem alkotás. Ma, sajnos, sok az ilyen. Még hiány­zik belőlünk az életnek az az egészséges ridegsége és kont­rolja, amely megválogatja a mó­dot, ahogyan e hitelt nem föl­élni, hanem termékenyen meg­forgatni lehet. A külföldi köl­csönnek ez a módja nem áldás, hanem teher, sőt veszedelemmé is válhatik. Munka helyett spe­kulációt istápolhat, aminek vég­zetes veszedelmére, elég példa figyelmeztethet már bennünket. Ha meggondoljuk, hogy min­den adósságért, amit bármely közület, termelő ág, vagy magá­nyos csinál, végeredményben a magyar föld felel, (mert közvet­lenül vagy közvetve az kerül végül lekötöttségbe az idegen töke javára), akkor még több megfontolást kell tanusitanunk, mert nemcsak megélhetésünknek, hanem állami önállóságunknak is a magyar föld az alapja. Ha pedig ez kerül zálogba, akkor jövőnket sodortuk az eladósodás veszedelmébe. M. G. ■ж»жш*т ятт ,<-«B»*eeise Devalváció Franciaországban. Hét papirfrankot kell fizetni egy aranyfrankért. Caillaux pénzügyminiszter szanálási terve. Páris, julius 3. A ma reggeli párisi lapok közük Caillaux pénzügyminiszter szanálási tervét. Caillaux első­sorban stabilizálni akarja a frankot idegen valuták segítsé­gével. A stabilizálással egyide­jűleg áttérnek az aranyfrank­rendszerre. Egy arany frankért a tervezet szerint 7 papirfrankot kell fizetni. — A költségvetés egyensúlyát az adók fokozásá­val és a személyi kiadásoknak csökkentésével vélik helyreállí­tani. Megszüntetnek minden in­flációt és lombard kölcsön min­tájára külföldi valuta-kölcsönt vesznek fel. A bor fogyasztási adójának megszüntetése. иисша—аь A külföldi kölcsönök. Lábbadoző közgazdaságunk iszikkadt földjére megindult a :ülföldi kölcsönök egyre duz- adő árhulláma. Minél jobban rősödik nálunk a külföldi pénz iztossága, minél jobban szegé- yedünk mi magunk : annál ked- esebb, biztatóbb, ajánlkozőbb külföldi tóke. Egyenesen föl- iztatnak bennünket, mondjuk íeg mennyi pénz kellene, mind- árt ott teremnek, hogy a kérést eljesitsék E nyájas töke arca csak most Így és csábitő, később, ha sze- вре megkivánja, tud majd ri- eg keménnyé is merevedni ve­ink szemben. A tőke kínálata érdekesen irt nyugatról kelet felé. Nyu- aton már a kölcsönök megkö- ísekor számot vetnek azok ter­ével s kezdenek válogatőeabbak inni — az adósok. Megválogat- ák, kivel hiteleztessenek ma- uknak és megfontolják, hogyan ogják azt visszafizetni. A jó énzre való áttérésnél meg volt gyelhetö Németországban, hogy irtózkodni kezdtek az olyan ölesönök tői, amelyek kamatterhe z évek és évtizedek során át ibságban és függésben tart­atná az adóst. Nálunk még mindig bizonyos nfeledt bohémiával megy a ölesönszerzés, nem gondolva a olnappal, olykor a mai nappal im. A pénzügyi kormányzás emrég kérdéssel fordult a vá­mokhoz, ahol már a végén Írnak a Speyer-féle dollárköl- iönnek, akarnak-e újabb hitelt? régi 10 millió dolláros kölcsön ) évre 7.5%-ért és 82 árfolya- lon köttetett, de a külföld pénz- őségé ezeket a rideg és nor- lális időben súlyos feltételeket lost enyhiteni hajlandó. A pénzügyminiszter újabban ilentkezésre hivta föl a megyé- Bt és községeket is, biztatva set, hogy nyújtsák be hiteligé- yüket a pénzügyminisztérium letékes osztályánál, megígérve akik, hogy a községek háztar- isában e hitelek kellő fedezésé­rt gondoskodni fog. Ez a fel­ívás bizonyos versengést indi- >tt meg a városok, megyék és üzségek között, hogy a beru- ázásban egymástól el ne ma­Eger, 1926. július hó 3. Evek óta harcolnak a szőlős­gazdák a bor fogyasztási adójá­nak a csökkentése ügyében, de eddig, sajnos, eredménytelenül. A szőlősgazdák állandó sürge­tésére, úgy látszik, a földmivelés­ügyi és a pénzügyminiszternél megfontolás tárgyává tétetett, a 2380 koronás túlmagas bor fo­gyasztási adónak a csökkentése. Köztudomású, hogy kivitel hiányában óriási borkészletek hevernek az országban. Megfelelő fogyasztás még az országban sincsen a túlmagas fogyasztási adó miatt, amennyiben a fogyasz­tási adó a bor árának több mint a felét teszi ki és a bor árát lényegesen megdrágítja. Mint ismeretes, kizárólag Eger­ben mintegy 15—18 milliárd korona értékű bor fekszik a pincékben, ami bortermelőink­nek, különösen azoknak, akik a múlt évben is kölcsönpénzzel munkáltatták meg szőlőjüket, igen nagy gondot okoz és vesz­teséget jelent. A pénzügyminiszter legköze­lebb a bortermelő városok ve­zetőivel a borfogyasztási adó csökkentése ügyében a tárgya­lásokat megkezdi. Ugyanis a bor fogyasztási adó a bortermelő városoknak egy igen tekintélyes bevételi forrása. Abban az eset­ben, ha a kormány a fogyasztási adót csökkenti, más megfelelő, jövedelmi forrásról kell a városok részére gondoskodni. Egerben a borfogyasztási adókból a város­nak évente mintegy 1100 millió korona jövedelme van, amely összegből a termelők saját fo­gyasztásuk után, kiegyezés alap­ján, 274 millió koronát fizetnek. Ez oly tekintélyes összeg, hogy ennek elvesztése vagy lényeges csökkentése esetén a város igen érzékenyen károsodna, aminek a pótlásáról feltétlenül gondos­kodni kell. — A leszállított bor­fogyasztási adó az új bornál lenne életbe léptetve. Kétségtelen, hogy úgy a kor­mánynak, mint a szőlőtermelő városoknak a tervbe vett bor fogyasztási adójának a csök­kentése igen súlyos gondot fog okozni, hogy ezen jövedelmi forrás helyett, más úton gondos­kodjanak megfelelő bevételről, illetve jövedelemről. Nem tartjuk azonban megengedhetőnek, hogy elviselhetetlen adőterheink mel­lett a borfogyasztási adó csök­kentésével, egy újabb adónemmel sújtsák az adózókat akkor, ami­kor mostani adóterheinket is képtelenek vagyunk megfizetni és kötelezettségeinknek eleget tenni. Álláspontunk a jelen esetben is ugyanaz, amit közérdekű cik­keinkben állandóan hangsúlyoz­tunk, hogy a mai igen súlyos

Next

/
Thumbnails
Contents