Egri Népújság - napilap, 1926/2

1926-07-04 / 148. szám

1926 JUL. 4.

I

Ára 2000, vasárnap 3000 korona

Előfizetési dl) postai szállítással: igg hóra 40.000 K, neggedévre 120.000 K.

POLITIKAI NAPILAP. Főszerkesztői Dr. Óriás Nándor.

Szerkesztőségi Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi ngomda. Telefonszám: 11.

radjanak. Eddig 150 millió aranykoronára jelentettek be igényt, s a legkisebb község ie jelent* kezett a maga ujjáépitő prog- rammjával.

Örvendetes jele volna ez az életnek és az élni akarásnak. De e kölcsönöket vissza kell majd fizetni, mert hiszen becsületes adós nem vesz fel másként pénzt. Nekünk külpolitikai helyzetünknél fogva is nagyon komolyan kell megfontolni, mikpr, hogyan és miből fogjuk letör- leszteni ezeket az adóságokat? A legutóbbi városi kölcsönöknél le kellett kötnünk fedezetűi a kereseti és forgalmi adókat, két olyan adónemet, amelynek tul- fejlesztése akadályozza a gazdasági életet, mint a rátapadt sár a küllők forgását. A lekötés évtizedekre történik, vagyis ezeket az adónemeket nem, hogy megszüntetni, de mérsékelni sem lehet.

Ez mutatja, milyen terhes ma kölcsönt csinálni, melynek drága kamata és törlesztése egyre jobb pénzben lesz fizetendő. Ez any- nyit jelent mint eladősitani, zálogba tenni utódainkat, azt a munkát, amit az utánunk jövők fognak elvégezni. Hátha még meggondoljuk, hogy e kölcsönök tekintélyes része, a mit gyermekeinknek kell egykor lefizetni, nem is hasznos és gyümölcsöző beruházásokra megy el. Ez a ensqww

jelző csak kendőzi a mai befektetések nagy részét. Ma mikor megállt, sőt hanyatlik a gazdasági élet, a legtöbb befektetésnek nincs maradandó jellege.

Széchényi mondta az ilyen munkáról, hogyha egy gödröt kiások, aztán betemetek, az nem produktiv munka. Ez csak munkaalkalom, de nem alkotás. Ma, sajnos, sok az ilyen. Még hiányzik belőlünk az életnek az az egészséges ridegsége és kontrolja, amely megválogatja a módot, ahogyan e hitelt nem fölélni, hanem termékenyen megforgatni lehet. A külföldi kölcsönnek ez a módja nem áldás, hanem teher, sőt veszedelemmé is válhatik. Munka helyett spekulációt istápolhat, aminek végzetes veszedelmére, elég példa figyelmeztethet már bennünket.

Ha meggondoljuk, hogy minden adósságért, amit bármely közület, termelő ág, vagy magányos csinál, végeredményben a magyar föld felel, (mert közvetlenül vagy közvetve az kerül végül lekötöttségbe az idegen töke javára), akkor még több megfontolást kell tanusitanunk, mert nemcsak megélhetésünknek, hanem állami önállóságunknak is a magyar föld az alapja. Ha pedig ez kerül zálogba, akkor jövőnket sodortuk az eladósodás veszedelmébe. M. G.

■ж»жш*т ятт ,<-«B»*eeise

Devalváció Franciaországban.

Hét papirfrankot kell fizetni egy aranyfrankért. Caillaux pénzügyminiszter szanálási terve.

Páris, julius 3.

A ma reggeli párisi lapok közük Caillaux pénzügyminiszter szanálási tervét. Caillaux elsősorban stabilizálni akarja a frankot idegen valuták segítségével. A stabilizálással egyidejűleg áttérnek az aranyfrankrendszerre. Egy arany frankért

a tervezet szerint 7 papirfrankot kell fizetni. — A költségvetés egyensúlyát az adók fokozásával és a személyi kiadásoknak csökkentésével vélik helyreállítani. Megszüntetnek minden inflációt és lombard kölcsön mintájára külföldi valuta-kölcsönt vesznek fel.

A bor fogyasztási adójának megszüntetése.

иисша—аь

A külföldi kölcsönök.

Lábbadoző közgazdaságunk iszikkadt földjére megindult a :ülföldi kölcsönök egyre duz- adő árhulláma. Minél jobban rősödik nálunk a külföldi pénz iztossága, minél jobban szegé- yedünk mi magunk : annál ked- esebb, biztatóbb, ajánlkozőbb külföldi tóke. Egyenesen föl- iztatnak bennünket, mondjuk íeg mennyi pénz kellene, mind- árt ott teremnek, hogy a kérést eljesitsék

E nyájas töke arca csak most Így és csábitő, később, ha sze- вре megkivánja, tud majd ri- eg keménnyé is merevedni veink szemben.

A tőke kínálata érdekesen irt nyugatról kelet felé. Nyu- aton már a kölcsönök megkö- ísekor számot vetnek azok terével s kezdenek válogatőeabbak inni — az adósok. Megválogat- ák, kivel hiteleztessenek ma- uknak és megfontolják, hogyan ogják azt visszafizetni. A jó énzre való áttérésnél meg volt gyelhetö Németországban, hogy irtózkodni kezdtek az olyan ölesönök tői, amelyek kamatterhe z évek és évtizedek során át ibságban és függésben tartatná az adóst.

Nálunk még mindig bizonyos nfeledt bohémiával megy a ölesönszerzés, nem gondolva a olnappal, olykor a mai nappal im. A pénzügyi kormányzás emrég kérdéssel fordult a vámokhoz, ahol már a végén Írnak a Speyer-féle dollárköl- iönnek, akarnak-e újabb hitelt?

régi 10 millió dolláros kölcsön ) évre 7.5%-ért és 82 árfolya- lon köttetett, de a külföld pénz- őségé ezeket a rideg és nor- lális időben súlyos feltételeket lost enyhiteni hajlandó.

A pénzügyminiszter újabban ilentkezésre hivta föl a megyé- Bt és községeket is, biztatva set, hogy nyújtsák be hiteligé- yüket a pénzügyminisztérium letékes osztályánál, megígérve akik, hogy a községek háztar- isában e hitelek kellő fedezésért gondoskodni fog. Ez a felívás bizonyos versengést indi- >tt meg a városok, megyék és üzségek között, hogy a beru- ázásban egymástól el ne maEger, 1926. július hó 3.

Evek óta harcolnak a szőlősgazdák a bor fogyasztási adójának a csökkentése ügyében, de eddig, sajnos, eredménytelenül. A szőlősgazdák állandó sürgetésére, úgy látszik, a földmivelésügyi és a pénzügyminiszternél megfontolás tárgyává tétetett, a 2380 koronás túlmagas bor fogyasztási adónak a csökkentése.

Köztudomású, hogy kivitel hiányában óriási borkészletek hevernek az országban. Megfelelő

fogyasztás még az országban sincsen a túlmagas fogyasztási adó miatt, amennyiben a fogyasztási adó a bor árának több mint a felét teszi ki és a bor árát lényegesen megdrágítja.

Mint ismeretes, kizárólag Egerben mintegy 15—18 milliárd korona értékű bor fekszik a pincékben, ami bortermelőinknek, különösen azoknak, akik a múlt évben is kölcsönpénzzel munkáltatták meg szőlőjüket, igen nagy gondot okoz és veszteséget jelent.

A pénzügyminiszter legközelebb a bortermelő városok vezetőivel a borfogyasztási adó csökkentése ügyében a tárgyalásokat megkezdi. Ugyanis a bor fogyasztási adó a bortermelő városoknak egy igen tekintélyes bevételi forrása. Abban az esetben, ha a kormány a fogyasztási adót csökkenti, más megfelelő, jövedelmi forrásról kell a városok részére gondoskodni. Egerben a borfogyasztási adókból a városnak évente mintegy 1100 millió korona jövedelme van, amely összegből a termelők saját fogyasztásuk után, kiegyezés alapján, 274 millió koronát fizetnek. Ez oly tekintélyes összeg, hogy ennek elvesztése vagy lényeges csökkentése esetén a város igen érzékenyen károsodna, aminek a pótlásáról feltétlenül gondoskodni kell. — A leszállított borfogyasztási adó az új bornál lenne életbe léptetve.

Kétségtelen, hogy úgy a kormánynak, mint a szőlőtermelő városoknak a tervbe vett bor fogyasztási adójának a csökkentése igen súlyos gondot fog okozni, hogy ezen jövedelmi forrás helyett, más úton gondoskodjanak megfelelő bevételről, illetve jövedelemről. Nem tartjuk azonban megengedhetőnek, hogy elviselhetetlen adőterheink mellett a borfogyasztási adó csökkentésével, egy újabb adónemmel sújtsák az adózókat akkor, amikor mostani adóterheinket is képtelenek vagyunk megfizetni és kötelezettségeinknek eleget tenni.

Álláspontunk a jelen esetben is ugyanaz, amit közérdekű cikkeinkben állandóan hangsúlyoztunk, hogy a mai igen súlyos