Egri Népújság - napilap, 1926/1

1926-03-21 / 66. szám

Ara 2000, vasárnap 3000 korona Eger, 1926 március 21. vasárnap XLIIí évf 66 sz. Előfizetési dij postai szállítással i tgg bóra 40.000 K, negyedévre 120.000 K. SM POLITIKAI HAPILÄP. Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. Fenékig tejfel az élet bizony a báboru előtt se’ volt. Akkor is voltak nehézsé­gek. A szegény embernek küz- ködnie kellett. Sok volt a gond, a pénz meg mindig kevés. Nyaklő nélkül akkor sem dobálhattuk. Megszerezni többé-kevésbé ke­serves munkába került. A dolgozni kivánő kéz azon­ban nem kényszerült tétlenül vesztegelni. Munkában nem volt hiány. Különösen aki nem na­gyon válogatott a munkaalkal­makban, könnyen megfoghatta a dolog végét. Itt-ott egyenesen keresve-keresték a munkáskezet. Mindezek mellett pedig meg- vala a munkának az ő becsülete. Aki az írás szavai szerint ar­cának verejtékével igyekezett megkeresni kenyéréi, meg is te­hette ezt. Szám szerint kicsiny volt ügyen a testi munka bére, de lókat lehetett vásárolni rajta. A mindennapi szükségletekre igen hogy futotta. Hébe-hóba még félre ia lehetett tenni vala­micskét. A magyar föld tehát, mondom, korántsem volt Eldorádő. De még kevésbé volt a nyomor és két­ségbeesés szomorú tartománya. Hát vájjon ma milyen? És minő benne az élet? Szomorú e, víg-e? A báli tudósítások még rövid pár hét előtt is fennen hirdették, hogy a jókedv nek­tárja ha nem cmrran, legalább cseppen manapság is. Ha azonban odaíeiepedett az ember a farsangolók Közé, bi­zony csak reájött, hogy a jó­kedvük csupa »zeuifényvesztés. Annyi köze van a tüzes nektár­hoz, mint homoki vinkónak az egri bikavérhez. Ámítják vele a világot is, önmagukat is. Fekete vasárnapra meg épen- séggel ránehezedik a lelkekre a szomorúság. A hosszú télen — hiizen a tél mindig, de mindig hosszú! — nagy keservesen va- lahára keresztülvergődtünk. A naptár már tavasz jöttét jelzi. A tavasz azonban még mindig várat magára. A nap egyra gyak­rabban kandikál elő a felhők v mögül, de melege nincsen. A tét­lenségben elernyedt kezek hiá­ba nyúlnának a kenyéradő mun­ka szerszáma után. Munka nin­csen, odakion hallgat a határ és ídebenn a város faiai között egy­re fokozódik a nélkülöző®. A nyo­mor nyomán pedig nőttön nö a bizalmatlanság, csüggedés, fá­sultság. Olyan halálosan szomo­rú ez s gazdasági válságban fo­gant március, mintha a remény­telenség tavaszának volna uj megpróbáltatásokat jelentő elő­hírnöke. . . , Fekete vasárnapra azon­ban rövidesen elkövetkezik a Budapest, március 19. MTI. A nemzetgyűlés mai ülését ll őrá előtt nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Bejelenti, hogy a Háznak a klotür alkalmazásáról szőlő in­dítvány fölött kell döntenie. Mint­hogy ebben a tárgyban vitának helye nincs, szavazásra teszi fel a kérdést. A Ház többsége az ellenzék viharos közbeazőlásai mellett az inditvgnyt elfogadja. Az minők ezután az indítvány határozata érteimében kijelenti hogy a vita a mai napot leszá­mítva még három napig tarthat ős ezen idő alatt a szónokok csak egy óráig beszélhetnek. Bettiik József felszólalásában rámutat arra. hogy mihelyt vala­milyen botrány kipattan, azon­nal jelentkeznek politikai pártok és sajtó-orgánumok, amelyek az ügyet a külföld felé irányuló célzattal felfuiják és ellenünk kiélezik. A frank-ügy olyan fan­tasztikum, amelynek eredménye már eleve kizárt volt. A cselek­mény sem eszközeiben, sem sze­mélyeiben nem alkalma« arra, hogy megingassa a francia hitelt. — A nemzetnek nincsen olyan pártja, amely azonosítaná magát a frankhamisítással. A nemzet azért szakadt két táborra, mert az egyik tábor az igazságot tisztán látja és tudja, hogy mi következnék akkor,‘ha az igazsá­got torkonfognők. A másik tábor pedig elvnbultságában nem látja meg az igazságot és a frank­ügyet a maga pecsenyéjének a megsütéséhez akarja felhasznál­ni. Ellenségeink a frank-ügyet arra akarják felhasználni, hogy befolyást nyerjenek Magyar- ország belügyeibe, megdöntsék ezt a rendszert ég helyébe olyant állítsanak, amelyik az ő menta­litásuknak megfelel. A szociál­demokrata é« a kommunista párt részéről kap ez ra 'cselekmény támogatást. Sütő József: Mivel igazolja ezt ? . .. Esztsrgályos János : Bottük min­dig igy botlik ... Bottlik József: Ne tegye gúny- tárgyává a nevemet, mert sz én őseim mindig ott voltak, ahol a hazának áldozni kellett. Ekkor lép a terembe Bethlen gróf miniszterelnök, akit pártja tapssal és hosszas ovációval fogad. Bottlik : A Bethlen 'kormányt a frank ügy miatt nem lehat fe­lelősségre vonni. Bethlen volt az, aki az ellenforradalmat likvi­dálta, aki a konszolidáció útjára vezette a nemzetet. A kormány­nak tovább kell folytatni azt a politikát, amelyet eddig követett. Esztergályos János : A kormány­nak meg kell buknia ! Bottíik: Minden kormánynak meg keli egyszer bukóié. Ez a kormány is meg fog bukni, ügy 10—15 óv múlva. (Általános de­rültség.) «Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban ; Hiszek Magyarország feltámadásában 1c noaqR SptoítttSuix-iij iprawe stise» A nagyhatalmak hadihajói Peking előtt beavatkozásra készen állnak. Peking, március 17. A nagy­hatalmak 16 órás ultimátuma a a kínai kormányhoz eredmény nélkül járt le. Ma délben két japán cirkáló, hat amerikai tor- pedőrombolő, valamint francia és olasz ágyúnaszádok Takou felé vették űtjokat. E nemzetközi tengeri haderők egyik japán admirális parancsnoksága alatt állnak. Ha a kínaiak a Tientein-csa- tornán nem távoliíják el a hajó­zás akadályait, akkor a hatal­mak a szükséges lépésekhez fo­lyamodnak. Egy, az orosz szovjet tulajdo­nát képező, »Oleg« nevű gőzöst Takon kikötőjében elfogtak a mandzsu hadihajók. Az orosz gőzÖRÖn mintegy 2 millió 500 ezer dollár értékű kézi fegyver ős muníció volt. A tientsini szov­jet-konzulnak minden erőlködése hiábavalónak bizonyult a gőzös kiszabadítására. (Le Journal) Kedden délelőtt ismétválasztásoklesznek a vármegyeházán. Két árvaszéki ülnököt, aljegyzőt és esetleg szolgabirót választ a tör­vényhatósági bizottság. — A pályá­zók névsora. Március 23-áD, kedden, dél­előtt 10 órakor közgyűlést tart Hevesvármegye törvényhatósági bizottsága. A közgyűlés tárgy- sorozatának több pontja van, amely nagy érdeklődésre tart­hat számot, de régi tapasztala­taink szerint mégis a 16. pont az, amelyik a legnagyobb ér­deklődést váltja ki úgy a «me­gye-képviselők«, mint a közön­ség körében. Ez a 16. pont pedig a meghivő tárgysorozatában igy hangzik: »A kijelölő választmány meg­alakítása és a nyugdíjazás foly­tán megüresedett két árvaszéki ülnöki, valamint ezen állások be­töltése folytán esetleg megüre­sedő egyéb állásoknak válasz­tás utján való betöltése«. A pályázatok határideje csü­törtökön járt ie é®, mint érte­sülünk, a két árvaszéki ülnöki állásra a kővetkezők nyújtották b8 pályázati kérvényüket Isaák Gyula főispán hivatalához : Dr. Szelényi János vármegyei al­jegyző, Székelyhidy Géza vár­megyei aljegyző, dr. Puky Pál ny. vármegyei árvaszéki ülnök és dr. Ferenczy Gyula makói al­jegyző. A választás során megüresedő aljegyjegyzői állásokra a követ­kezők pályáztak: Pillér Kálmán dr. egri h. szolgabiró, Ruttkay Géza a tiszafüredi főszolgabírói hivatalhoz beosztott közigazga­tási gyakornok, ifj. Geguss Ist­ván Egyek község adóügyi jegy­zője és dr. Novák Ferenc buda­pesti ügyvédjelölt. «£9ffl:BaíS£8SSa»SSSSSS3gítSíSí9Bí9Sa Francia pénzhamisítók. Tegnap emlékeztek meg a la­pok arról, hogy Montacarlóban egy francia állampolgár kártya­pénzeket hamisított. A Le Jour­nal március 17.-Í számába pedig azt az Orlesns-ből keltezett hírt olvastuk, hogy ott szintén elfog­tak egy veszedelmes pénzhami­sítót. A francia pénzhamisító neve Louis Pecquenard aki a 4. számú zuáv-ezrednek a »zöke- vénye ée mellékfoglalkozására nézve anarchista. A francia ban- kőhamisitönál rengeteg anar­chista röpiratot is találtak. Mind­ezt pedig azért említjük meg a francia lep híradása nyomán, hogy sem a világ, sem a fran­ciák ne as mondhatják most már a szerencsétlen fraakügy kap­csán, hogy a pénzhamisítás va­lami speciális magyar műfaj. virágvasárnap, nagypénteket nyomon követi a feltámadás. Összeszoritottfogakkal, vagy in­kább imára kulcsolt kézzel vár­juk. Bizonyo», egészen bizonyos, hogy eljön. Csak ki kell várnunk jöttét és ki kell bírnunk addig. Vigyázzunk, erősen vigyáz­zunk, hogy a hitünk meg ne fogyatkozzék! C. J. «Ja**.. A A szociáldemokraták, a kommunisták és más ellenségek fújják fel a frank-ügyet. A Ház többsége az ellenzék viharos közbeszólásai mellett megszavazta a klotür indítványt. — Már csak 3 napig tarthat a frank-vita. — Bottlik József beszéde.

Next

/
Thumbnails
Contents