Egri Népújság - napilap, 1926/1
1926-03-21 / 66. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG 1926. március 21. Iparunk és kereskedelmünk elviselhetetlen helyzete. Ingatlanforgalom Egerben. 1926. március i—15. Járó Sándor nagygalagonyási szőlőjéből megvett 1300 négyszögölet László Ferenc és neje sz. Vincze Katalin 37 millió koronáért, 700 négyszögölet László József és neje sz. Kecskés Mária 20 millióért, 960 négyszögölet Rácz János és neje Kecskés László Róza 26 millióért, 1200 négyszögölet László József és neje Majoros Anna 32 millióért. Pál Dezső és neje Nagy Erzsébet Árpád u. 30a sz. házát és kertjét (180 négyszögöl) megvette Antal Páter 18 millióért. Özv. Tóth Jánosné Prezenszky Verőn Pacsirta-u. 48 sz. házát és pincéjét (205 négyszögöl) megvette Tóth Jánosné Varga Erzsébet 10 millióért. R^kmányi Ernő Fo- lyás-ű. 4. sz. ház felerészét (61 négyszögöl) megvette Rskmányi Ernőnő 12 millióért. Nagy Gábor és neje Gregász Etel Verő- szala 86a sz. házát (39 négyszögöl) megvette Tóth Pál ős neje Koncz Erzsébet 10 millióért. Özv. Gergely Ferencné Egedi Mária Tóth utca 52. sz. házát és pince jét (289 négyszögöl) megvette Horváth Ferdinánd és neje 16 334 ezer koronárt Taray József és neje Bec»key Erzsébet cegléd-dölói szőlőjét (505 nszöl) megvette FoxGábor 8niilliő K-ért. Juhász Mátyásáé Lengyel Anna Kisasszony u. 12. sz. kertesházát (154 négyszögöl) megvette Fejes Gábor és neje Guba Irén 55 millió K.-ért Smutzer István belsőkisrózeási dűlőben fekvő (1 i.33 négyszögöl) szántó és szülőföldjét megvette Síéber Károly 7 millió koronáért. Infeld Márkus Árnyékszala 2. sz. házának félrászéí (59 négyszögöl) megvette Juhász Pál 20 millió koronáért. Horváth József é* neje Liszkai Teréz Szűz u. 3. sz. házának felerészét (9 négyszögöl) megvette Ali János és neje Tóth Rózái 14 millió koronáért. Özv. Gönczy Károlyné almagyari szántóját és szőlejét (1 hold és 353 négyszögöl) megvette Enk Márton és neje 25 millió koronáért. Radő Mihály és neje Pál Rózái nsgynyuzói szőlőjét és szántóját (1605 négyszögöl) megvette Pál István ős neje Kovács Erzsébet 18 millióért. Szepesi György és neje Görömböly Hona czeglődutcai házát (92 négyszögöl) megvette Nagy Gáborné Grégász Etel 24 millióért. Becsei János vidrai szántóját (1151 négyszögöl) megvette Méretéi Ferenc ős neje Vámos Rózái 13 millió koronáért. Btt&acBaBBBaataaeaiSfliSBsefisssB Francia-olasz - jugoszláv szövetség? Londonba azt jelentette a Times genfi levelezője, hogy értesülése szeriot Genfben Francia- ország, Olaszország ős Jugoszlávia egy középeurőpai szövetségnek alapjait vetették meg. Az űj szövetkezésnek célja Ausztria és Németország politikai egyesülésének meghiúsítása. E héten Beniczky Miklós és Pán- czól Árpád gyógyszertára tart éjszakai inspekciót. Eger, 1926. március 20. A f. hó 14. én tartott ipari és kereskedelmi nagygyűlésen a helybeli érdekeltség legfontosabb érdekeinek megvitatása alkalmával tanúbizonyságot szerzett arról, hogy iparunkat és kereskedelmünket leginkábk sérelmes és igazságtalan adórendszerünk és a már teljesen elviselhetetlen adóterhek fojtogatják a legjobban. Sajnálom, hogy az előrehaladott idő miatt a gyűlésen nem szólalhattam fel és nem mutathattam rá iparunk és kereske delmünk kétségbeejtő helyzetének igazi okaira. Régen volt részünk oly élvezetes előadásban, mint Balká- nyi Kálmánnak, az OMKE. igazgatójának meggyőző érvekkel alátámasztott,bámulatos nagy szaktudással tartott beszéde. Iparunk, különösen kereskedelmünk kétségbeejtő helyzetének igazi okait a tarthatatlan vámszerző- désnek, a forgalmi és luxusadó rendszernek, az igazságtalan fogyasztási sdőnak, az elviselhetetlen 18—20 */• kamat melletti hitelszükséglet fedezetnek, a Máv. rosssz és tarthatatlan tarifa politikájának tulajdonítja. Megdönthetetlen igazságok ezek és a többi, iparunkat és kereskedelmünket még érzékenyebben érintő kérdések, amelyeket el nem mondott ugyan, mégis megértettem. Gazdasági vérkeringésünket megbénító, iparunkat és kereskedelmünket fojtogató igazi okok, amelyeket elhallgatott. Sajnos nem tudják, nem akarják megérteni, ezeket a különösen kereskedelmünket súlyosan veszélyeztető okokat azok, akik ezen segíthetnének, ha csak azt tartanák szem előtt, hogy feöte- lességizerü igazaágórzetük után indulva iparunk és kereskedelmünk felvirágoztatására törekednének, részükre tisztes megélhetést, általános jólétet biztosítsanak. Mennyire igaza volt, amikor fájdalmának és aggodalmának adott kifejezést a tervbe vett Állami Anyagbeszerző Központ felállítása miatt, hogy ezzel a kereskedelemnek egy újabb tőr- döféat adnak és központosítani akarják az összes anyagbeszerzést és kőzszállításokat. Nem folytatom, Gondolkozzunk és okuljunk az általa oly meggyőző érvekkel elmondottakon és következtessünk az el nem mondottakból. Sajnos, lehetetlen egy cikk keretében iparunk és kereskedelmünk érdekeit és létét érintő összes kérdésekkel kimerítően foglalkoznom. Lesz még alkalom, amikor gazdasági életünket, iparunkat és kereskedelmünket érintő fontos kérdéseket ez érdekeltekkel gyűléseink keretében megtárgyalhatjuk és azokra orvoslást keressünk. Amikor a tarthatatlan állapotok igazi okaira rámutatva iparunk és kereskedelmünk részére a gyógyulási folyamatot biztosíthassunk. Ezen szomorú állapotoknak a legfőbb okozója a kereskedelmi ■zerzödések eddigi hiánya, a forgalmiadó mairendszere, amennyiben minden iparcikkünk 5—15- szörösen 10—30 °/o forgalmi adóval van terhelve es ezzel iparcikkeinket ugyanezen arányoan drőgitja. Az általános ipari és kereskedelmi pangásnak másik oka az igazságtalan kereseti és jövedelemadó rendszer, úgy hogy a pénzügyminiszter 20 500 sz. rendeiete miatt a mezőgazdasági érdekképviseletek is állást foglaltak, amely rendelet a jövedelem- és vagyonadó burkolt, mintegy 40 0/° O8 emelését jelenti. Oly terhes és annyiféle adókkal vagyunk sújtja, hogy maga a Népszövetség is egyes adónemek mérséklését kívánta. Az állam az elmúlt félesztendőt 51 millió aranykorona felesleggel zárta le. Az ország talpra Aliit A- sára a Népszövetség által megszavazott kölcsönből, amely részben az államháztartás első 1—2 esztendei deficitjének a fedezésére lett volna felhasználandó, még csak részben vettük igénybe. A Népszövetség által sem remélt eredmény, a felesleggel dolgozó államháztartás kedvező helyzetére vonatkozólag is megállapította, hogy a magyar nemzet teherbíró képessége példátlan. És amikor iparunk és kereskedelmünk a létért vaiő küzdelmében képtelen az adóterhek sokaságának eleget tenni, akkor ráadásűl nyakunkra jön egy fővárosi mozgó expositura es az úgynevezett Roseztemplom egyik helyiségében boldogítja a magával hozott egy vaggon selejtes textilárúval a mi jóhiszemű közönségünket 6—12 havi hitel mellett, amikor a hivatalból levonandó részletek biztosítása mellett kereskedőink is készséggel kiszolgáltatták volna a jobb és olcsóbb árúcikkeket. És amikor személyes meg- győződősem alapján ez ellen a mi adófizető kereskedőink érdé beit ős a város adóalanyait megvédendő az Egri Népújságban írott cikkemben ez ellen tiltakoztam. akadtak egyesek, akik ezért szemrehányással illettek. Ugyanezek három hőnap elteltével fellépésemért hálájuxat fejezték ki, csalódások igazolására bemutatva a még ki sem fizetett, de elkopott silány minőségű ruháikat. És amikor iparunk és kereskedelmünk ily előre nem látható számtalan események miatt sínylődik, sorvad és pusztűl, akkor az állam a halyett, hogy segítene ezen a kétségbeejtő helyzeten és iparosainknak és kereskedőinknek egy elviselhetőbb megélhetés biztosítására törekedne, egy Állami Anyagbeszerző Központ létesítésére határozza el magát, hogy sínylődő iparunk és kereskedelmünk pusztulását siettesse. Nagy tévedésben vannak az illetékes tényezők, akik a köz- szállításoknak állami kezelésben való centralizálását az országra nézve gazdaságosnak, anyagilag előnyősnek tartják. Én az ellenkező állásponton vagyok ős határozottan állítom, hogy ezen intézmény létesítése az államnak igen sok pénzébe fog kerülői és anyagilag is hátrányos lesz. Eltekintve attól, hogy az államnak nem lehet érdeka a kisipart és kereskedelmet tőnkre tenni, anyagi előnyöket, megtakarítást sem érne el, mert a |központi adminisztráció a kisipar é# kereskedelem áltat a közszállításoknál elért 6—15%-os kereseténél lényegesen többet emésztene fel. Kétségtelen, hogy az állam erre az üzletre, mint minden ilyen vállalkozására, ráfizetne, mert nem merem feltételezni, hogy a beszerzett szükségletek áraihoz egyszerűen hozzá számítsák a kezelési, itb. költségeket. Ha így gondolják, akkor ez a házi kezelés lényegesen drágább lesz, mint ha közszükcégleteit az eddigi módon, iparosaink és kereskedőink útján biztosítják. Legyünk lelkiismeretesek és igazságosak. Ha sz illetékes tényezők tekintetbe veszik, hogy a házi kezeléssel ez országban számtalan iparost és kereskedőt, vagyis adóalanyaikat megnyomorítják ; ha számításba veszik a több milliárdos tőkebefektetés kamatait; ha számításba veszik, hogy ez esetben forgalmi, kereseti és jövedelmi adóban milli- árdokat veszít az állam; akkor a pontos adatok alapján beiga- zolást fog nyerni, hogy az állam erre az üzletre alaposan rá fog fizetni. Hiszem, hogy az ország ipari és kereskedelmi érdekeltsége mindent el fog követni, hogy az Álla mi Anyagbeszerző Központ létesítését megakadályozzák. Ha az állam nincs abban a hulyzet- ben, hogy megfelelő közmunkákkal a mai nehéz viszonyok mellett az ipar fellendülését elősegítse és ezzel közvetve a kereskedelmen is segítsen, akkor legalább ne tegye tönkre legtekintélyesebb adóalanyait, iparunkat és kereskedelmünket. Szomorú Igazságok ezek. Ily körülmények között és nehéz helyzetünkben, amikor iparunkat és kereskedelmünket pusztulás fenyegeti, tarteák kötelességüknek az illető tényezők az államot fenntartó polgárok összességének érdekeit megvédeni, boldogulásukat elősegíteni, alkotni és nem rombolni. Radii Károly. Az autó legújabb világrekordja: 245 kiliir.éter sebesség óránként. Londonból jelentik: Segrave őrnagy 33 lóerős Husch-Husch autójával uj világrekordot teremtett, amennyiben 245 kilométer és 114 méter óránkénti sebességet ért el. Eddig az automobil gyorsasági világrekordját M;kolm Campbell tartotta, aki 1925. júliusában 242 kilométer ős 800 méter őránkérti gyorsaságot el. Óriási tűzvész a japán fővárosban. Tokióból jelentik, hogy ma hajnalban 3 órakor Tokió északi külvárosaiban borzalmas tűzvész pusztított, amely 3 óra alatt 600 házat emésztett meg és mintegy 4000 embert tett hajléktalanná. Sokan csupán a puszta életüket tudták megmenteni.
