Egri Népújság - napilap, 1926/1

1926-06-23 / 139. szám

2 EGRI NÉPÚJSÁG 1926. júniu* 23. M——«a—»»—n—iK—imn^—wn« T¥3WIi[jraiH|g**jaw*t**ik*f**kll^J|"^liiaTir*,|PWi|*wvlj'*n',*ft*Jmk*»‘|aut i yiBiiiiiiiMgaawBiiiiiituwiiM—m'flTMMh—wrwiiiw ií mii iic?i<H^^raBtfirTOfj^Ti'V*Wtr?^iBÉVia> &.>.,,> rjsjn ezzel a javaslattal szemben a keresztény politika'vezéreszméire és a szociális megértésre hivat* kozva azt kéri, hogy a munkai- nélküliség nagy problémájának bölcs megoldására kérjék fel a kormányt, mert e kérdés mellett elmenni nem lehet, ez a kérdés ma az egész európai kontinens legsürgősebb kérdése. A köz­gyűlés ebben a szellemben ha­tároz. Nőgrád és Hont vármegyéknek a mentelmi jog és sajtószabad­ság korlátozása iránt a kormányhoz terjesztett felira­tához szintén egyhangúan csat­lakozott a közgyűlés. Keglevich Gyula gróf a javaslathoz csat­lakozva kijelentette, hogy a sze­mélyeskedések és rágalmazások kiküszöbölendők a parlamentből s akinek valami van a füle mö­gött azt ne a nemzetgyűlésen, hanem a bíróság előtt intéz­zék el. A választások. A közgyűlés ezután a tárgy- sorozat legnagyobb érdeklődést keltő pontjára, a gyöngyösi főszolgabírói állás betöltésére tért át. A jelölő bizottság a gyön­gyösi főszolgabírói állásra 1. helyen Kovacsóczy László gyön­gyösi tiszteletbeli főszolgabírót, 2. helyen pedig dr. Gröber Ferenc egri tb. főszolgabírót jelölte, mig Alpáry Imre gyöngyösi tb. fő­szolgabíró visszavonta pályá­zatát. Isaák Gyula főispán elrendeli a névszerinti szavazást. A névszerinti szavazás befe­jezése előtt már látva a hiába való küzdelmet, Kovacsóczy László gyöngyösi tb. főszolga­bíró visszalépett. Így tehát Isaák Gyula főispán, az egyedüli jelöltet: dr. Gröber Ferencet egri tb. főszolgábirót, egyhangúlag megválasztott gyön­gyösi főszolgabírónak jelentte ki. Az így megüresedett szolga- birői állásra két jelölt volt: Ruttkay Géza, és az egri dr. Mag- nin Elek közigazgatási gyakor­nokok. Ruttkay visszalépett. — Isaák Gyula főispán így dr. dr. Magnin Eleket egyhangúlag megválasztott szolgabirónak je­lentette ki. Ezután a megválasz­tottak letették a hivatali esküt, melyet Hevesi Gusztáv főjegyző olvasott fel előttük. A közgyűlés lelkesen meg­éljenezte az újonnan megválasz­tott tisztviselőket. * Meghívó. A Hevesmegyei és Egervidéki Jótékony Nóegylet választmánya junius 24-én (csü­törtökön) délután öt órakor vá­lasztmányi gyűlést tart a várme­gyeház kistermében, melyre a t. tagokat ezúton is meghívjuk. Eger, 1926. junius 22-éa. Isaák Gyuláné elnök, Breznay Imre titkár. ügy a kereskedőknél, mint az iparosoknál a legnagyobb elke­seredést váltotta ki az általános kereseti adónak 1926 évre szőlő kivetése. Az 1925 évi kereseti adótétek- kel szemben az elsőfokú adó­kivetésnél az 1925 évi szomorú gazdasági viszonyokat, eredmé­nyeket és keresetet egyáltalá­ban nem vették figyelembe és a legtöbb esetben 30—60°/»-al magasabb kereseti adót vetettek ki az 1926. évre. Általános az elkeseredés kü­lönösen a kisiparosság körében, hogy a mai általános ipari pan­gás és keresethiány dacára, nem hogy mérsékelnék a múlt esz­tendő rossz kereseti viszonyok­hoz képest a kereseti adót, de még felemelték és a súlyos gon­dokat okozó adóterheket fokozva, önhibájukon kívül a kereset­hiány miatt súlyos anyagi hely­zetbe jutott iparosainkra és ke­reskedőinkre újabb elviselhetet­len terheket róttak. Ez országos jelenség. A műit héten ebben az ügyben, Sátor­aljaújhelyen, Sopronban, Szom- bathelyen, Hódmezővásárhelyen és több városban az iparosok és kereskedők igen népes gyű­léseket tartottak. Az elkeseredés mindenütt oly nagymérvű volt, hogy a gyűléseket vezető elnö­kök alig voltak képesek a gyű­lés nyugodtabb lefolyását biz­tosítani. Az adóalapok megállapításá­nál a legtöbb esetben nem vet­ték figyelembe a tényleges for­galmai, hanem oly maga* ha­szonkulcsot alkalmaztak, hogy az a tényleges haszon illetve kereset összegét túlhaladja. A legtöbb esetben figyelmen kívül hagy­ták az adóbevallásokat, a kive­téseknél a nyersforgalomből ki- indúlva tarthatatlan adőnlapot állapítottak meg. Köztudomású, bogy a rossz gazdasági viszonyok miatt már az 1925. évben oly kiélesedett konkurrencia fejlődött ki a lé­tért való küzdelemben, hogy a kereset nemhogy emelkedett volna, de igen jelentékenyen csökkent, a legtöbb esetben az előző évi kereset felét, sőt ne­gyedrészét tette ki. Ennek da­cára sajnálattal tapasztaljuk, hogy ezt nemcsak hogy figye­lembe nem vették és ennek ará­nyában a kereseti adót leszállí­tották volna, hanem felemelték. Nevezett városokban a gyű­léseken egyhangúlag állást fog­laltak ezen sérelme« adókivetés ellen, a sérelmeket memoran­dumba foglalták és felterjesz­tették az elfogadott határozati javaslatot úgy a pénzügyminisz­terhez, mint a kereskedelmi mi niszterhez, hogy a jogtalan ke­reseti adókivetéseket, a tényleges viszonyoknak és keresetnek meg­felelően mérsékeljék és méltá­nyosan járjanak el. Eger város iparosainak és kereskedőinek hasonlóan kell eljárni és sürgősen intézkedni kell egy nagygyűlés összehívása ügyében. Ha nem tesszük, azt a látszatot fogja kelteni, mintha jogosnak találnánk a most ki­vetett kereseti adót. Össze kell hívni egy nagygyűlést, ahol a sérelmeket megvitathatjuk és jog­orvoslást kérjünk a túlmagasan kivetett és elviselhetetlen kereseti adó miatt. Sérelmeinket terjesszük első­sorban a pénzügyigazgatóság­hoz, ahol hiszem, hogy megértés­sel lesznek a város iparosainak és kereskedőinek mozgalma iránt és memorandumba foglalt sé­relmeinket sürgősen orvosolni fogják. Ha nem, akkor mi is a pénzügyminiszterhez fordulunk, hogy a jogtalanul kivetett ke­resetiadó mérséklésejiránt intéz­kedés történjék. Állandóan olvassuk, hogy a kormány látva iparunk és ke­reskedelmünk pusztulását, mél­tányos eljárásra hívta fel az adók megállapításánál a pénzügyigaz- gatőságokat; de úgy látjuk, hogy ez csak papíron van így, a való­ságban kíméletlenül járnak el az adózásnál. A legjobban jellemzi az adózó közönség jogos nyugtalanságát, hogy ez ellen már a főváros közigazgatőei bizottsága is állást foglalt, mert olyan miniszteri rendelet, amely az 1926. évre magasabb kereseti adó megálla­pítását írná elő, egyáltalában nem jelent meg és nincsen. Az állami gépezet fentarlásá- nak a biztouítására szükség van a megfelelő adókra, de szükség van az állandó adóalany bizto­sítására is, mert nem lehet célja az államnak, hogy a legterhesebb adóterhekkel a roskadásig súj­tott ipari és kereskedelmi érde­keltséget teljesen a tönk szélére juttassa. Radii Karoly. II- Ottó uj magyar tanára. Budapest, junius 22. (MTI.) A pannonhalmi főapát dr. Weber Jánost, a rend eddigi főkormány- zőját a jövö iskolaévre Lequi- toba rendelte, ahol Plazovics dr. bencés igazgató mellett Ottó királyfinak lesz a második ta­nára. Weber annak idején rövid ideig Jőzsef-Ferenc főhercegnek volt a nevelője. «Hiszek egy Istenben, hiszek egy háziban, Hiszek egy isteni 6rök igazságban ; Hiszek Magyarország feltámadásában!« Eltemették Gárdonyi Géza édesanyját. Eger, junius 22. Kedden délelőtt temették el Gárdonyi Gázának édesanyját, Zigler Sándornál. — Temetése, úgy illett hozzá, oly szerény, oly bánatos volt. Két fájólelkű uno­ka, a Gárdonyi Társaság, az Országos Gárdonyi Társaság, a város képviselői, tisztelői, isme­rősei kizárták a koszorúkkal el­halmozott koporsót. Fél tizenegy órakor kezdődött a kápolnában a gyászmise, me­lyet páter Apollinár mondott papi segédlettel. A szertartás uián Breznay Imre, a Gárdonyi Társaság al- elnöke búcsúztatta a ravatalnál a halottat. Kegyeletea tisztelet­tel, részvéttel emlékezik meg a nagynevű fiú szerény, kopotto ean szürke külsejű, de arany­szívű édesanyjáról. A »írnál Fejér Mihály helyezett koszorút megha­tóan, szívből jövő szavak közöt t az Országos Gárdonyi Jár saság tanítói nevében. Azután még — itt lenn döbörgött a hant a ko- posőn, odafenn mosolyogva ölel­kezett két lélek. . . Windischgrätz herceg nagybeteg. Budapest, június 22. Win­dischgrätz hercegnek a harc­téren szerzett súlyos iábsebe kiújúlt. Szervezete is teljesen leromlott, úgy hogy intézkedni kellett a lehető leggyorsabb or­vod kezelésről. Ezért átszállí­tották a herceget a rab-kórházba, ahol minden valószínűség sze­rint operációt fognak rajta végre hajtani. HiREK — Eger, 1926. junius 23 — Halálozás. Özv. polerékai Po- lereczky Jőzseíne sz. ötömösi Skopecz Paula életének 78, öz­vegységének 12. évében f. hő 21-en elhunyt. Junius hó 24-éu d. e. 10 órakor temetik a Fáj­dalmas Szent Szűzről nevezett temető kápolnájából. Az engesz­telő szentmiseáldozatot a szent Ferenc-rend templomában f. hő 23. napján d. e. 8 órakor mutat jak be a boldogult lelkiüdvéért. Áldás és békesség poraira ! Beiratások a róm kát elemi is­kolákban. A külvárosi rk. elemi iskolákban az 1926.—1927. tan­évre a beíratásokat junius hő 28—29 és 30 án ierijók. — A lí­ceumi rk. elemi iskolában pedig a beiratások július hó 2. és 3-án lesznek. A beírás alkalmával az első osztályba lépő tanulők>nya- könyvi kivonattal igazolják be­töltött 6 éves korukat. A fel­sőbb osztályba lépő tanulók pe dig a beírás alkalmával értesítő könyvecskéjüket, illetve bizo­nyítványukat tartoznak bemu­tatni. Igazságtalan adókivetések.

Next

/
Thumbnails
Contents