Egri Népújság - napilap, 1926/1

1926-06-23 / 139. szám

Ára 2000, vasárnap 3000 korona Eger, ) 926 június 23. szerda XLIIí évf. 139 m Előfizetési di) postai szállítással« •gp hóra 40.000 K, neggedévre 120.000 K. POLITIKAI NAPILAP. Főszerkesztői Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség i Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi ngomda. Telefonszám: 11. dogult Eötvös Loráüdunk ide­jében, akinek fizikai lángelméje előtt az egész világ meghajolt s bámulta torziós ingájánák zse­niálisan egyszerű szerkezetét, amellyel a föld belső szerkeze* téről bámulatos felvilágoiításo* kát lehet szerezni. Amelyik nemzet nagy kultú­rában és tudományban, az töb­bet tett hozzá az emberiség nagy müvéhez, mint akármelyik más, ahol a hatalom nem ezeken az egészséges alapokon, hanem az erőszak és politikai manőver ingó talaján épül fel. Csonkamagyarországon a ter­mészettudományi kutatások már azért is nagy fontossággal bír­nak. mert megfelelő tudományos felkészültség nélkül még évszá­zadok múlva sem tudjuk meg­maradt országrészeink minden természeti kincsét kiaknázni, minden többtermelési lehetősé­get megvalósítani, hogy minél inkább függetleníthessük gazda­ságunkat a külföldtől. S. S. Dr. Gröber Ferenc a gyöngyösi járás új főszolgabirája. A szolgabíró állásra dr. Magnin Eleket választották meg. — Hevesvármegye bizalmat és üdvözletét szavazott a miniszterelnök­nek. — A munkanélküliek segélyezése és a mentelmi jog is szóba került a közgyűlésen. A természettudományok hőskora. Az a csodálatos haladás, ame­lyet az emberiség a természet- tudományok terén az utóbbi száz esztendőben tett, méltán feljogosít arra, hogy a mai kort a természettudományok hősko­rának nevezzük. Az önzetlen kutatás, melynek egyetlen célja a természet megismerése, a ter­mészet folyamatait szabályozó törvények megállapítása, sok­szor igen nagy gyakorlati ered­mények szülőanyja is lesz, s megváltoztatja a világ fejlődé­sét, forradalmasítja a technikát s fellendíti az ipart. A nemzetek között nemes ver­sengés indult meg e téren s így csak örömmel üdvözölhetjük azt a gondoskodást, amelyben kul­tuszminiszterünk részesíti ezt az igen fontos tudományszakot. Az év elején létrehozta az országos természettudományi kongreszust, amely megvitatta a teendőket, s egy végrehajtandó prograal­mot állapított meg. Hogy ez a Programm esetleges politikai változások miatt törést ne szen­vedjen, megalakult az országos természettudományi tanács s egymillió aranykoronával az or­szágos természettudományi alap. Az ezirányu törekvéseknek természetes folytatása a kultusz- miniszter ama terve, hogy az egyetemeken a bölcsészettudomá­nyi kartól elválasztja a mate­matikai és természettudományi kart s ezeknek hatáskörébe ren­deli a különböző laboratóriumo­kat, csillagvizsgálókat és egyéb kutató intézeteket. Ezzel a ter­mészettudományi kutatás auto­nómiája bővül, ami csak az ered­mény előnyére szolgálhat. Az ilyen tervek és intézmények megvalósítására a pénzt sajnál­ni nem lehet. A kutatás során tett egyetlen felfedezés, amely például a kémiai nagyipar terén hasznosítható, busásan megtéríti mindazt a pénzt és fáradságot, amely a felfedezés eléréséhez szükséges volt. Be kell valla­nunk, hogy Magyarország ma a természettudományi kutatások terén nem viszi azt a jelenté­keny szerepet, mint akár csak pár esztendővel ezelőtt is bol­Eger, 1926. junius 22. Hevesvármegye törvényható­sági bizottsága ma délelőtt tar­totta nyári közgyűlését, Isaák Gyula főispán elnöklete alatt. A gyöngyösi főszolgabíró- választás a szokottnál is nagyobb számban vonzotta Egerbe a megyebizottsági tagokat. Hétfőn délután még mindegyik jelölt­nek meg volt a maga pártja. A választások sorsát azonban ez­úttal is a Veresrák vendéglőben rendezett esti értekezlet döntötte el. Flósz István kisgazda elnök­lete alatt itt gyűitek össze a vármegye főbb tisztviselői Oko- licsányi Imre alispán és Hevesy Gusztáv főjegyző vezetésével, a járási főszolgabirák, a községi jegyzők és számos falusi gazda. Az értekezlet egyetlen gyöngyösi kisgazda kivételével dr. Gröber Ferenc egri tb. főszolgabirő tá­mogatását határozta el a gyön­gyösi járási főszolgabírói állás betöltésénél. Az igy megüresedő szolgabirői állásra pedig egy­hangúan dr. Magnin Elek vár­megyei közigazgatási gyakorno­kot jelölte az értekezlet. E je­lölések után azonnal elterjedt a hire annak is, hogy a többi pá­lyázók visszalépnek. Isaák Gyula főispán kedden délelőtt fél 11 órakor megnyitva a közgyűlést bejelentette, hogy több megyebizottsági tag Beth­len István gróf miniszterelnök üdvözlésére tett indítványt. Üdvözlet és bizalom a miniszterelnöknek. Dr. Nagy János ezután lel­kesedett hangon terjeszti elő az indítványt, melyben élesen el­ítéli a miniszterelnök ellen inté­zett gálád támadást. Kijelenti, hogy minden olyan tett, mely a nemzetet a külföldön meggya­lázza, a belső gyűlölködő politi­kában bírja rúgőját. Vannak egyesek, akik nem bírják elvi­selni másoknak a nagyságát és a gyűlölködésnek romboló tüzénél sütögetik saját pecse­nyéjüket. Nagy János ezután felolvasta a határozati javaslatát, mely sze­rint Hevesvármegye közönsége megveti és elítéli azt a gyűlöl­ködő politikát, amely tápot nyújt a külföldre szökött emigránsok gyalázkodó munkájához, e vár­megye népe rendíthetetlen biza­lommal viseltetik Bethlen István gróf miniszterelnök személye iránt, aki a szebb és boldogabb jövő felé vezeti hazánkat. A ja­vaslatot egyhangúan magáévá tette a közgyűlés. Hevesy Gusztáv vm. főjegyző felolvassa az alispáni jelentést, melyet egyhangúan elfogadott a közgyűlés. Az érsekfőpásztor köszönő levele. Ezután a főjegyző felolvasta dr. Szmrecsányi Lajos egri ér­seknek a vármegye üdvözlésére küldött alábbi levelét: Mőltőságos Alispán Úr! A lekötelezd üdvözlés, mely- lyel Méltóságod, a Vármegyei Törvényhatóság nevében, ab­ból az alkalomból megtisztelt, hogy a MagyarÉrdemkereizttel kitüntetve lettem, őszinte hálát vált ki telkemből, amelyben mély és eltéphetetlen gyökér- szálak táplálják állandóan oda­adó ragaszkodásomat a főpász­tori székem nagy hagyományai­val zománcozott Vármegye iránt, mely nekem már, mint hivatásomra készüld ifjú ön­képzésének, majd mint egy­házam és hazám javára törekvő szerény munkás igyekezeté­nek kedvező tere, most pedig főpásztori szeretetteljes gon­dozásomnak legközvetlenebb tárgya, s ha Isten is ügy akarja, végső megpihenésemnek őhaj­tott helye. Míg tehát az én részemről a múltból eredő és szinte ön­kéntelen a Vármegye javával- bajával való benső együttérzés ■ az óhaj, hogy abban a nemes nagy küzdelemben, melyet a haza új erőre s hatalomra emelésében a magyarnak vál­lalnia kell, múltjához méltó részt vehessen; addig a Vár­megye most nyilvánított fi­gyelmét és elismerését ingyen ajándéknak kell tekintenem, melyre méltónak lenni még ezután kedves feladatom. Kérem Méltóságodat, fogadja a tolmácsolja a megtisztelő üdvözlésért őszinte hálámat. Eger, 1926. évi május 21.-én Szmrecsányi Lajos, egri érsek. A munkanélküliek segélyezése. Zalavármegye feliratot inté­zett a kormányhoz a munka­nélküliek segélyezéséről készülő törvényjavaslat ellen és hasonló állásfoglalásra kérte Hevesvár­megyét is, mert Zalavármegye szerint az ilyen törvényjavaslat csak a munkakerülésre nyújt alkalmat. (»Úgy van !» hangzik több oldalról.) Dr.Csepela Lajos

Next

/
Thumbnails
Contents