Egri Népújság - napilap, 1926/1

1926-06-15 / 132. szám

Ára 2000, vasárnap 3000 korona Eger, 1926 június 15. kedd. XLIIL évf 132 m Előfizetési dij postai szállítással: agg hóra 40.000 K, neggedévre 120.000 K. POLITIK Äl MÄPILÄP. Föszerkesztá! Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi ngomda. Telefonszám: 11. Cseh-magyar vámháború. A cseh kormány megindította a prágai nemzetgyűlés elé — az agrárvámok felemelése tárgyá­ban — terjesztett törvényjavas­latával a vámháborűt. A cseh parlament előtt fekvő javaslat prohibitiv jellegű vámokat álla­pít meg a magyar kivitel szem­pontjából nekünk legfontosabb kiviteli cikkeinkkel szemben és olyan rendelkezéseket tartalmaz, hogy ezek a vámok később kö­tendő kereskedelmi szerződés útján sem mérsékelhetők.Hogy mi voltBenesék ily elhatározásának közvetlen előzménye, azt tudjuk jól ős az is bizonyos, hogy a kudarccal végződött genfi kísér­let bosszúérzetóből táplálkozva, az ellenérzésnek mennyi eleme járult hozzá a provokáló újabb fellépéshez. A rágalomhintés, a folytonos külpolitikai gáncsvetés és a francia kormányt is állan­dóan ellenünk uszító cseh törek­véseknek hátterében a Magyar- ország gazdasági elnyomását legfőbb célul ismerő kisantant politika és győztes mentalitás húzódik meg, mely nem akarja magát hozzászoktatni a béke- szerződések revíziójának eshe­tőségeihez és az áskálódó, rom­lást szerző gazdasági lezüllesztés által szeretné hazánkat a nyo- morékság állapotában tudni. A genfi eredmények, amelyek ciklusonként egymást követve, az általános pénzügyi ellenőrzés megszűnését időre meghozták, most már a cseh politika intéző faktorai előtt is kétségtelenné tették a magyar társadalom ön­tudatos kitartását és ezzel az ország kiemelkedését a néhány év előtti dezolálteágből, legyűrni nem lehet. Ezért a vámháború, ezért most gabonánk ellen a megfontolt merénylet, . mely a magyar kiviteli kereskedelem megbénításán keresztül igyek­szik magát a Nemzetek Szövet­ségének Magyarországgal szem­ben megnyilatkozó tárgyilagos­ságáért és elismeréséért. Ne gondoljuk azonban, hogy a cseh ármány készületlenül ta­lált. Amint felvettük a nekünk dobott keztyüt a politikai kér­dések nemzetközi nyilvánossága előtt, úgy megtalálta az illetékes vm l prágai magyar követ útján be­jelentendő tiltakozó óvás azon­nali érvényrejuttatására is a módot kormányunk, egyfelől, hogy lerántsa a leplet arról a kétarcú benesi politikáról, mely itt Locarnót emleget, ott vám- elnyomást valósít meg; másfelől, hogy gerincet mutassunk ellen­séges érzelmű szomszédunk túl- ságig megnőtt fölényeskedésével szemben. A prágai parlament tárgyalás alá vett agrárrámjavaslata még könnyen visszaüthet s a külön­ben is piac-szűkében lévő cseh iparnak elevenébe vághat. Magyarország és Csehszlovákia között ezek után a gazdasági tárgyalásokat már előre is ered­ményteleneknek kell tekintenünk s csak helyeselhetjük, ha a ma­gyar kormányban volt kellő méltóság és önérzet a vámhábo* ruval szemben ennek a sokat­mondó figyelmeztetésnek a dip­lomáciai formák közt szokásos tudtuladására. S. U. A miniszterelnök hazaérkezett Gen/böL Budapest, junius 14. Bethlen István gróf miniszterelnök Búd János pénzügyminiszter és Ssa- bóky Alajos államtitkár kísére­tében ma délelőtt 11 órakor a trieszti gyorsvonattal a Déli-va- suti-pályaudvaron megérkezett Budapestre. A miniszterelnököt a pályaudvaron feleségén, Beth­len Margit grófnőn kívül, Bartha Richard, a kormányzó kabi- nőtirodájának főnöke, Fass Jó­zsef, Pesthy Pál, Csáky Károly gróf és Walkó Lajos miniszte­rek, Prónay György államtitkár és Czettler Hugó főkapitány he­lyettes várták. A miniszterelnök a pályaudvarról feleségével együtt azután a miniszterelnök­ségre hajtatott. Magyarország szőlősgazdáinak tiltakozó nagygyűlése a borfogyasztási adó ellen. Az egri és a gyöngyösi bortermelők vonultak fel legnagyobb számban a nagygyűlésre. — Az utcai felvonulást nem engedé­lyezték. — Mintegy 200 főnyi rendőrség asszisztált a gyűlésen. — Sem miniszter, sem kisgazdaképviseiő nem jelent meg a gazdák gyűlésén. — Senki sincs, aki helyeselné a borfogyasztási adót. — Vasárnap délelőtt folyt le f Budapesten a Tattersallban a magyar Szőlősgazdák Országos nagygyűlése, mely elé nagy vá­rakozással tekintett a magyar bortermelő vidékek közönsége s | amelyel Egerből Bayer Henrik városi tanácsos vezetése alatt 60—70 szőlősgazda, Gyöngyös­ről pedig dr. Bozsik Pál nemzet­gyűlési képviselővel az élén 60 bortermelő és a keresztény szo­cialista egyesületbe tömörült szőlőmunkásoknak egy csoportja vett részt. Az egri küldöttséget, melyben dr. Lipesey Péter kor- mányfőtanácioí, a Hitelszövet­kezet tevékeny elnöke is jelen volt, a keleti pályaudvaron dr. Nagy János kanonok, kincstári főtanácsos, nemzetgyűlési kép­viselő várta és vezette az impo­záns egri csoportot a Tattersallba. Itt kínos benyomást tett a sző­lősgazdákra az az értesülés, hogy felvonulásukat nem engedélyezte a kormány. Többen egyenesen megbotránkoztak azon, hogy a Tattersall mellett több mint egy század rendőlegénység és egy sereg rendőtiszt áll teljes fel­készültségben, mint valami szo­cialista vagy más a közrendre veszedelmes társaság gyűlésé­nél szokták. Ezt a kevésbbé megtisztelő óvatosságot igazán nem érde­melték ki a magyar szőlősgaz­dák attól a kormánytól, melynek pártja, az úgynevezett egységes párt hangsúlyozottan a gazda közönség pártjának nevezi ma­gát. Az is fájó megdöbbenést keltett a gazdákban, hogy a több mint egymillió magyar ember egzisztenciáját jelentő bortermelési válság ügyében rendezett országos nagygyűlésen egyetlenegy resszortminlszter sem jelent meg. Pedig nagyon jól tudják a gaz­dák, hogy kevésbbé [fontos ese­mények alkalmával nem szok­tak hiányozni a miniszterek. A kormány érdekelt tagjainak ezt az eljárását még azok a kisgazdák sem vették jőnéven, akik Mayer János földmivelés- ügyi miniszternek személyes hívei és tisztelői közé tartoznak. Még kedvezőtlenebb benyomást tett azonban az a körülmény, hogy a többi minisztereket pe­dig egy-egy teljesen minden pouvoir nélkül kiküldött osz­tálytanácsos képviselte, akik semmitmondó kijelentéseken kí­vül mást nem adhattak a sző­lősgazdáknak. Ilyen körülmények között nem lehet csodálkozni a gazdáknak olyan gúnyos megjegyzésein, hogy a távolmaradó szakminisz­terek érdeklődése talán majd csak a jövő évi parlamenti vá­lasztások idejére fog megélén­külni a gazdák keserves hely­zete iránt és ekkorra bizonyára el fogják törülni a borfogyasz­tási adót is. Viszont annál kellemesebben esett később a gyűlés után Vass és Mayer miniszterek­nek a memorandumot átnyújtó küldöttségek előtt tett nyilatko­zata, mely szerint mindketten elítélik és megengedhetetlennek tartják a borfogyasztási adót. Kossinszky Viktor elnök mint­egy félezer szőllősgazda jelen­létében 11 órakor nyitotta meg az ülést, amelyen a nemzet­gyűlési képviselők közül csak Erődi HarrachTih&mér, dr. Nagy János, Eörffy Imre, Mailott Nándor báró és Dobóczky Dezső voltak jelen. — Az a felfogás uralkodott bizonyos körökben, hogy ez a nagygyűlés tüntetés jellegével bír, — hangzott az elnöki meg­nyitó. — Hát ez nem áll. Ebben a szomorú helyzetben nekünk semmi kedvünk tüntetni. A bor­válsággal kapcsolatban 100 ezrek existenciájárói van szó, de a ma­gas kormány a segítséggel eddig adós maradt. — Illetékes helyről cselekedetek helyett csak taná­csokat és ígéreteket kaptunk. Kaptunk olyan tanácsot, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents