Egri Népújság - napilap, 1926/1
1926-06-15 / 132. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG 1926. június 15. mmmnmmmmmmmmmmmmmKmmmummmmmmmmmmm m^^issa vágjuk ki a szőlőt, ha nem találjuk meg számításunkat. Amikor naponta nő a nyomor, emelkedik a csődök száma és sokasul az öngyilkosok légiója ebben az országban, akkor mi ilyen pipafüst melletti kedélyeskedésre nem vagyunk hajlandók. Apróbb szívességekben nem volt hiányunk a kormány részéről, de legfőbb sérelmünk — a borfogyasztási adó — még mindig fenn áll. Ez idő szerint a kivitelre semmi reményünk sem lehet. A külföldhöz viszonyítva emelnünk kell tehát a belfogyasztást. Ennek egyetlen eszköze a borfogyasztási adó eltörlése. Nem lehet az, hogy többet fizessünk borfogyasztási adóban a kincstárnak, mint az egész bor értéke. Dr. Baross Endre a szőlősgazdák orsz. egyesületének igazgatója: Békében nálunk sem volt s a külföldön ma sincs sehol, a mi borfogyasztási adónkhoz hasonló adózás. Sem az állammal, sem a községgel nem hajlandók tovább felesbe dolgozni a szőlősgazdák. Követelnünk kell a német példát, a bor- fogyasztási adó teljes eltörlését. Hallottunk már kijelentéseket, biztatásokat, hogy igy lesz, úgy lesz, de root már nem elég a biztatás. Határozati javaslatot terjeszt elő, melyben a kérdés legsürgősebb és radikális megoldására hívja fal a kormányt. Staub Elemér, nyugalmazott államtitkár: Ha a borválság kérdésében megoldás nem történik, az ország gazdasági ősz- szeomlása következik be, mert a több mint 300 ezer katasztrá- lis hold szőlő 1 millió magyar embert foglalkoztat. A Mezőgazdasági Kamara mindent elkövetett a borfogyasztási adó leszállítására, a többi érdekeltségekkel együtt, de az eredmény eddig nulla. A magyar gazda a gond barázdáit hordozza homlokán, s ahelyett, hogy a szőlőhegyeken vig dana folyna, a faluvegeken dob pereg. Garay Tibor, Szabolcs vármegye, Nagy Lajos a Balaton vidéki szőlősgazdák nevében hangoztatták, hogy a borfogyasztási adót akkor hozták, mikor egy liter bor ára 14 ezer korona volt és ugyanazt az adót fenn tartják ma is, mikor egy liter bor ára igen sok helyen 2 ezer korona. Horváth Mihály a kecskeméti borvidék nevében, Sein János az ó-kécskei, Wittman Lajos a győri, Toldi József a gyöngyösi Sáfrány József a dömsödi, Zsá- ger Mihály a csongrádi, dr. Dobos Sándor a ceglédi küldöttség nevében követelték a borfogyasztási adó eltörlését. Bayer Henrik városi tanácsos az egri küldöttség nevében mondotta : Az hogy itt ilyen kevesen vagyunk, nem az érdeklődé« hiányának, hanem a nagy nyomornak a bizonyítéka. Nem elég, hogy csak szerényen kérjük, hanem a leghatározottabban követeljük az igazságtalan borfogyasztási adó azonnali eltörlését. A városok és községek háztartását pótolja a kormány a forgalmi adó bevételeiből. Olcsó hitelt kérünk továbbá, de nem váltóra és betáblázásra, hanem a szőlősgazda becsületére és a függő termésre. Dr. Balázsy Ferenc min. tan., mint a földművelésügyi miniszter képviselője, a miniszter nevében jelentette ki, hogy Mayer János álláspontja szerint a bor- fogyasztási adónak egy borterEger, 1926. junius hó 14. Ma délután 5 óra tájban a Habsburg címerrel és hercegi koronákkal ékes négy automobil állott meg Eger város főutcáján, az érseki palota előtt. A gépkocsikból Izabella fő- hercegasszony, leánya Izabella főhercegnő, Gabriella főhercegnő, Albrecht főherceg, Reiss hercegnő, Zichy Rafaelné grófnő, Zichy Eugenia grófnő, báró Piret Gyuláné, báró Forster Jenőné, báró Forster Jenő és báró Piret Gyula föudvarmester szálltak ki. A fenséges vendégek, akik ma délelőtt Párád fürdőhelyen és Pétervásárán átutazva gyönyörMMtaft AaanmtSfeAcft.au. Vasárnap délelőtt 10 órakor nyitotta meg a halaspiaci iskolában az egri iparostanoncok nagy képzettségről tanúskodó munka és rajzkiállítását Trak Géza, Eger város polgármestere. Ismerem — mondotta — a magyar iparosságnak azt a régi törekvését, mely arra irányúi, hogy hogyan lehetne a magyar ipart arra a piedesztáira emelni, amelyen a külföldi iparral is sikerrel fölvehetné a versenyt. Az iparostársadalom ezen törekvéseinek megvalósítására kiválóan alkalmasak az iparostanonciskolák, ahol a jövő iparosai kicsiszolják, kifinomítják azokat a szakismereteket, melyeket mestereiktől, a műhelyekben tanúinak. Ezekben az iskolákban nevelik az ifjakat a munka megbecsülésére, ás a hazához soha el nem múló szeretettel való ragaszkodásra. Az iparos képzés nagyon sokat haladt az utóbbi évtizedben, és ez a kiállítás is beszédes bizonyíték arra, hogy ezen iskola falai között intenzív munka folyik. Eger város nevében üdvözlöm elsősorban enmelő államban nincs létjogosultsága. A nagygyűlés után tizenkét- tagu küldöttség adta át Fass József miniszterelnökhelyettes- nek és Mayer János földművelésügyi miniszternek a gyűlés memorandumát. Fass József népjóléti miniszter kijelentette, hogy a fogyasztási adót ő maga is túlságosan nagynak tartja. ígéreteit tett arra, hogy minden erejével e tehertétel mérséklését fogja sürgetni és ebben az irányban \Bethlen miniszter- elnöknél is interveniálni fog. A küldöttség ezután Mayer János földmivelésügyi minisztert kereste fel, aki ugyancsak kötelező ígéretet tett a borkérdés kedvező megoldáséra. (K. A.) ködtek a Mátra hegység vadre- gényes vidékében, látogatást tettek dr. Szmrecsányi Lajos egri érseknél, azután Szmrecsányi érsek, Szmrecsányi Miklós ny. min. tanácsos, Kriston Endre segédpüspök, dr. Dambrovszky Imre tb. kanonok, egyetemi magántanár, Subik Károly tb. kanonok érseki iradaigazgató, Vízi Miklós papai kamarás és Frindt Jenő érseki titkárok kalauzolása mellett megtekintették a Liceum és a város nevezetességeit. A fenségek és illusztris kíséretük ezután lunch-ön vettek részt az érseki palotában. nek az iskolának az igazgatóját, Grónay Andort, akinek szorgalma, szaktudása, fáradságot nem ismerő munkássága már hosszú évek óta kivívta mindnyájunk elismerését. Üdvözlöm Paulovits Lajos ipartestületi elnököt, aki sokat, kitartóan dolgozott a múltban, — és hiszem — fog még dolgozni a jövőben is az egri iparosok érdekében ! Trak Géza polgármester szavait nagy tetszéssel fogadiák a jelenlevők, és utána megkezdődött a kiállított tárgyak megtekintése. Két teremből áll a kiállítás, és annak minden darabja nagy kézügyességről, szorgalmas munkásságról és fejlett ízlésről tanúűkodik. Minden iparág képviselve van: itt vannak a szépen faragott bútorok, cipők, ruhák, kalapok, lakatos, kádár és kőfaragó munkák, stb. A szebbnél-szebb dolgok közül jobban megragadja a nézők figyelmét Nádasdy László kis gőzgépe (Hering-gyár), Manglitz Ferenc kőfaragó mester tanulóinak szökőkútja és síremléke, Szalai Pál épülettervrajzai, — Deutsch Rózsi női ruhái, Medve Anna kalapja, Tóth István, Simon Sándor bútorai stb. Mély hangulatról, fejlett színérzékről és rutinos ecsetkezelésről tanúskodnak Bőgős Sándor, Kelemen János és Csutor Kálmán olajfestményei, ügyes sati- rozásű és finom ceruzarajzokkal szerepel: Papp Lajos. Mindezeken a munkákon, a rengeteg fáradságon át tündök- lik elénk az iparostanoncok buz- gősága, mellyel a szebb és boldogabb magyar jövő útját egyengetik. A rendkívül sikerült kiállításért a legőszintébb elismerés illeti meg az egri Ipartestület elnökét és elöljáróságát, nemkülönben Halmay Sándor ipartestületi titkárt, aki fáradságot nem ismerő buzgősággal állította össze és rendezte a kiállítás anyagát. A magyar ipar fejlettségét láttuk itt és hálával adózunk annak az egri iparosságnak, mely ilyen tehetséges ifjak nevelésével bebizonyította, hogy nagy feladata és szép jövője van a mi kisiparunknak. — b. á — Tábortűz az egri várban. Szép, szimbolikus tábortűzzel kedveskedett a 154. sz. Dobó István cserkészcsapat szombaton este Eger közönségének az egri várban. Apró, napbarnított arcú, tüzesszemfi, acélos karú zöld- ingesek csapata lampionos menetben, csigavonalban jött a várba. Tüzet raktak, és a friss fenyőgallyak illata hamarosan megtöltötte a várat, melynek falain régen tolongott ennyi ember. A cserkészfiúk ott forgolódtak zöld pázsitszönyegen a tűz körűi, s végezték azt az szernyi apró munkát, emit a tábor eléjük állít. A tábortűznél — mint mondták — ők a lelkűket melengetik, és a táborozó cserkészek a jó Isten vendégei. Az érdeklődő közönség serege meghatottan figyelte, mikor a felállított sátrak és a lobogó tábortűz előtt felharsant feszes vigyázs-állásből a cserkészek indulója: Fiúk, fel a fejjel,a harsona zeng.. Az imádság átszárnyalt a bástya fokán, át a pihenő városon, át a csonka hazán, hogy hirdesse mindenütt a zöidingesek tiszta eszméit. Az induló után a soha ki nem fogyó cserkész-ötlet, víg-kedély, b finom tréfa tartotta kacagásban a közönséget. Az egész estnek a hangulata olyan volt, mintha messze erdőkben, nyári éjszakákon csörgedező patak mellett lenne a tábor. Amikor a holdvilágtól csillogó, 'MM<SNM4Bi&4NNilC «««*» SMN* m> «W9« Fenséges vendégek Egerben. Munka és rajzkiállítás az egri iparostanonc-iskolában.
