Egri Népújság - napilap, 1926/1
1926-06-13 / 131. szám
Előfizetési di) postai szállit&ssal: *gy bóra 40.000 K, negyedévre 120.000 K. POLITIEÄI MÄPIL.EP. Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség: Eger, Líceum Kiadóhivatal: Líceumi ngomda Telefonszám: 11. A rabló nem tévesztendő össze azzal, aki rablőgazdaságot folytat akár saját birtokán, akár bérletén. Az első arról ismerhető meg, hogy Koczián főügyész előbb- utóbb tartós és hűvös oltalmába veszi, az utóbbi arról ismerhető meg, hogy előbb-utóbb tönkre megy. Mert, aki földjét nem gondozza, nem trágyázza, csak termel, annak földje előbb-utóbb kimerül és nem terem sem búzát, sem takarmány!, sem füvet. Ezt nevezik rablógazdálkozásnak. Éppen ezért az egri pusztagazdákat egyénileg senki sem vádolhatja rablással, mert ezzel az illető csak azt bizonyítja be, hogy a mezőgazdasági szakkifejezéseidet sem érti, mégis ítélkezik -- legfeljebb gazdálkodásuk módját kifogásolhatja, amint kifogásoltuk mi is. Az állattartó gazdák azonban még kifogásolni se jigeu kifogásolhatnak. A jő legelő-gazdasághoz, a j legelő-boronálásához, felújításához stb. is pénz kell, mint mindenhez. Pénz nélkül a pusztagazdák sem tudnak eredményt felmutatni. Ha a pusztegazdák megkísérelték a legelők karbantartását, de az állattartó gazdák nem voltak hajlandók erre pénzt adni, akkor csak az állattartó gazdák a hibásak; ha pedig nem tettek kísérletet sem, akkor mindketten hibásak. Hibásak nemcsak a mi ítéletünk, de a kiküldött miniszteri legelőszakértő szerint is, aki az egri legelők megtekintése után kijelentette, hogy azok állapota botrányos. Örvendetes tény, hogy a gaz. dák is belátták már ezt és lépéseket tettek Eger város tanácsánál, hogy a pusztagazdák bevonásával küldessék ki egy bizottság egy uj legeltetési rendelet kidolgozására, amely figyelemmel lenne mindazon követelményekre, amelyek nélkül jó legelő huzamosan fenn nem tartható. A pusztagazdák történelmileg kialakult intézményének megszüntetésére nem gondol senki. Értékes önkormányzati és tiszteletbeli legelőkezelő szerve maradhat a város közönségének a jövőben is, ha nem akarja a város közönségének tulajdonjogát korlátozni olyan igényekkel, hogy a legelő nem a városé, hanem az állattartó gazdáké, Irak Géza Eger város polgármestere, ma délben a város közönsége nevében a következő feliratot intézte Bethlen István grófhoz, Magyarország miniszterelnökéhez : Nagyméltőságú Minisztelnök Úr! Kegyelmes Urunk! Az a nemtelen és alattomos orvíámadás, amely Nagymél- tőságod személyét, a Népszövetség székhelyén érte, — osztály, felakezet és pártkülönbség nélkül, városunk közönsége körében is a legnagyobb felháborodást váltotta ki. Ha van bűncselekmény, amelynek elkövetői és értelmi szerzői egy egész nemzet megvetését érdemlik ki, úgy a jelenlegi, az. S ha van körülmény, amely a bűncselekmény minősítése tekintetében fokozott mértékben kell, hogy éreztesse súlyosbító hatását, úgy a hely és az időpont, ahol és amelyben a nemtelen tett végrehajtatott, — bizonyára az. Nagysaéltőságod kezébe, az ország fölényes többségének bizalmából egy lassú halódásra ítélt nemzet sorsa: jelene és jövője tétetett le azzal, hogy megpróbálja valóra váltani a lehetetlent, — hitté erősíteni a kételyt, bizalommá fokozni a lemondást, adakozóvá tenni a koldust s baráttá tenni az ellenséget. Junius 13-án országos nagygyűlést és tüntető felvonulást tartanak Budapesten a magyar szőlősgazdák, borkereskedők ás borügynökök. Résztvesznek a demonstrációban a szőlőmunkások képviselői is s minthogy Magyarországon 300 ezer szőlő- birtokos, egymillió szőlőmunkás és sok ezer borkereskedő van, ha nem gáncsoskodik a legelő- javító törekvésekkel szemben, hiszen ebből elsősorban maguknak a gazdáknak lesz meg a hasznuk. Dr. Pálosi Ervin. Ennek az országmentő munkának nehéz sorsa [közben, amikor Excelleneiád ,egy Golgotát járó nemzet főimentéséért esdekeli a Népek bírálnak itélöszéke előtt; — s amidőn idehaza, hátamögött egységesen fölsorakozva, Nagyméltóságoddal lélekben eggyé válva, gondoktól terhelten, lé- lekzetvisszafojtvavártuk az ítéletet, mely végzetünk útján sorsunk fordulóját hivatott jelezni : érte Exellenciádat egy alattomos, nemtelen támadás, amely Nagyméltősigod személyében, magának a tragikus sorsok hordozójának: a magyar Nemzetnek a megbán- tása, a magtámadlatása Ephi- altesei részéről. Amidőn Eger város nevében ezt a durva orvtámadást a legmélyebb felháborodás érzésével elitéljük, egyben arra kérjük a Gondviselőt, hogy Nagyméltőságodnak jobb Magyar Jövőt megtermő küzdelmében adjon erőt, önbizalmat és kitartást. Fogadja Nagysaéltőságod Eger város tanácsának hődo- latteljes tiszteletnyilvánitását. Kelt Egerben, a város tanácsának 1926. évi junius hó 12-én tartatt üléséből. Trak Géza polgármester. azok a panaszok és kívánságok, melyek a nevezetes tüntetésen elfognak hangzani, az ország lakosságának hetedrésze nevében kívánnak meghallgatást. A gyűlés a borfogyasztási adó eltörlését tűzte mindenekelőtt napirendre. Tagadhatatlan, hogy akkor, amidőn Ausztria ezt az adót lényegesen leszállítja, Németország pedig egyenesen eltörli, lehetetlenség, hogy nálunk fentartsanak ilyen fogyasztást csökkentő intézkedést. Egy szőlősgazda szóvá tette, hogy ha bor helyett búzát termelne, nem terhelné áruját olyan adó is, mint a borfogyasztási, amely a mai 10 hektoliteres termésátlagnál közel 2 millió koronát jelent! Minthogy ezt a nagy kínálat miatt nem lehet a fogyasztóra áthárítani, a fogyasztó hárítja át a bortermelőre. Ezért süllyed le 1500—3000 koronára a borok pincebeli ára. Akkor, amidón a külföldön hasonló adók literenkint legfeljebb csak 400 koronára rúgnak, szabad-e pénzügyi kormányunknak olyan adót életben tartani, amely egy egész termelő ág megélhetését tönkre teszi? Természetesen a borfogyasztásiadé, amely átlagban literenkint 2000 korona, a borválságnak nem egyetlen tényezője. A boradő leszállításának inkább csak az a jelentősége, hogy igy valamivel türhe- íőbb borár volna elérhető • nem kellene a gazdáknak azzal a gondolattal foglalkozni, hogy a ráfizetéses szőlőművelést tömegesen abbahagyják. A helyes megoldás csakis a kiviteli értékesítés lehetővé tétele és növelése volna. Magyar- ország pincéiben becslés szerint ma mintegy másfélbilliő korona értékű bor hever, ha csak a mai olcsó áron számítjuk is! Ilyen gazdasági érték nem maradhat mozdulatlanul egy tőkeszegény országban, mikor mobilizálása felérne a népszövetségi kölcsön felével! Meg kell mozdítani ezt a hatalmas értéket, keresni kell a módot rá, hogy pasaziv vagyonból aktiv vagyonná legyen s ne ismétlődjék meg többé az a szomorú állapot, ami tavaly, hogy gyönyörűen felduzzadt mezőgazdasági kivitelünkből, amelynek értéke meghaladta az 560 millió aranykoronát, borkivitel csak 1*7 millió aranykoronával tudott csak szerephez jutni. Örvendetes tényként állapítjuk meg, hogy a földművelési minisztérium ezen a téren pár hónap óta nagy sikerrel lép akcióba és saját hatáskörében szervezi meg sorban azokat a kül. Eger város közönsége felháborodással Ítéli el a miniszterelnök genfi megtámadását A városi tanács hódoló feliratot intézett Bethlen István grófhoz. mmt #»»» »——»cxhmm» *»®**»* A borválság — gazdasági válság.
