Egri Népújság - napilap, 1926/1

1926-06-13 / 131. szám

2 EGRI NÉPÚJSÁG 1926. június 13. földi piacokat, amelyek kihasz­nálására nagyobb töke, good és körültekintés szükséges, semmint azt a magán élelmességtől el le­hetne várni. Meg van szervezve már a magyar bor bécsi propa­gandája, folyamatban van ez a propaganda a skandináv álla­mokban, Dániában, továbbá Po­roszországban, Sziléziában, Len­gyelországban és Svájcban. A földművelési minisztérium borá­szati osztálya ezen a téren olyan mélyreható fontosságú munkát munkát végez, amely hálára kö­telezheti a szőlőtermelő gazdá­kat s megnyitja az utat a ma gyár borkereskedelem magán kezdeményezései részére is. Az Országos Mezőgazdasági Kamara évi jelentésében a prob­léma megoldását a meglévő ál­lami pincék felhasználásában, a borhitelben, a gazdák szövetke­zeti társulásában és nemes bőr­típusok propagálásában látja. Rá kell mutatnunk itt arra a sajná­latos tényre, hogy a budafoki állami borpince befogadó képes­sége 30 ezer hektoliterre rúg és ezt a nagyszerű lehetőséget, a pénzhiány folytán ez ideig csak negyedrészben vehetik igénybe. 15 milliárd korona hitel kellene ahhoz, hogy az állami pince hordói megtelithetők legyenek, vagyis ennyi pénz szivárogna szét a tespedő magyar borgaz­daságba, csupán ezen az egyet­len lehetőségen keresztül. Méltán megérthető az elkese­redés, amelynek a szőlősgazdák a budapesti Tactersalban készül­nek hangot adni. 380 ezer hold föld és 2600 szőlőtermő község érdekét sújtja ezen a téren a parlamenti amerikázás szelleme, a helyett, hogy minden hatalom segítségére sietne a szőlősgaz­dáknak. (s g.) Biborszín-vonaton utaznak a bíborosok Newyorkból Csikágóba az eucharisztikus kongresszusra. Newyork junius 12 A csika- goi eucharisztikus kongresszus európai résztvevői tegnap ide érkeztek. Bevonulásuk alkalmá­val, különösen a Wali-streeteu élénk ovációban részesültek. A bíborosok, akik több napig tar­tózkodnak Newyorkban, utjokat biborpiros vonaton folytatják Csikágóba. A csehek a régi határkövek helyett uj vaspóznákat állítanak tel az osztrák-cseh határon. Prágából jelentik : Az osztrák- cseh halár mentén az átkelő ál­lomásokon a régi határköveket uj jelzésekkel cserélik föl. Kö­rülbelül 3 méter magas három- szögletes vasoszlopokat emeltek, amelyeken kék-fehér-piros zász­lókat lenget a szél, a lobogókon a cseh-szlovák címer látható és ez a felírás : Cseszke Szlovenszka Republika. Vámháborúnk Csehországgal. A csehek a magyar kormány diplomáciai lépései után még magasabbra emeiik a liszt beviteli vámját. Prága, június 12. A magyar kormány diplomáciai lépése, amelyet az agrár-vámok ügyé­ben Prágában tett, parlamenti körökben élénk feltűnést keltett. Több párt tanácskozásra ül össze annak megvitatására, hogy nem kell-e meginterpsllálni a kor­mányt Magyarország elgáncso- lása ügyében, de mivel a küiügy miniszter nincs Prágában, a nemzeti szocialisták, akik az in­terpelláció tervét fölvetették, el­álltak szándékuktól. Egyesek azt indítványozták, hogy az utolsó pillanatban bűntetéssze- rűen a liszt vámtételeit emeljék fel. A Kamara éjszakai ülése alatt az agrárvámok tárgyalásakor vita indult meg, hogy mily vál­toztatást eszközöljenek azon a válaszon, amelyet a magyar kor­mány tiltakozására adnak. A ta­nácskozáson elhatározták, hogy az első cikkben a liszt autonom vámtarifáját mázsánként 120 cseh koronáról 140 cseh koro­nára emeli. Az első cikk első bekezdése azon kívül uj' szöve­gezést kap. A régi vámtarifát azon államok javára tartják fenn, amelyek a cseh árukkal nem tesznek különbséget. De az uj vámtarifát azokkal szemben is érvényesítenék, amely államok­kal kereskedelmi szerződést köt­tetett.-iss»«» »3* HÍWfcft Megjelent a miniszteri rendelet a tatarozó háztulajdonosok adókedvezéséröl. Budapestről jelentik: A mai hivatalos lap közli a pénzügy- miniszter rendeletét az építkezés előmozdításáról szőlő törvény kiegészitése gyanánt hozott 1926. évi 11-ik törvénycikk végrehaj­tásáról. A végrehajtási utasítás szerint adómérséklés illeti meg azt a háztulajdonost, aki akár bérbe­adott, akár bérbe nem adott há­zát még ebb4n az esztendőben a maga költségén tataroztatja és a tatarozás költsége az 1926. évre kivetett házadő alapjának legalább 20 százalékát eléri. Amennyiben a tatarozás költsége a házadőalap 20 százalékánál nagyobb, de annak 60 százalé­kát nem éri el, akkor a tataro- zási költségnek a felét az 1927. évi adóalapból vonják le. Amennyiben a tatarozás költ­sége a házadőalap 60 százaléká­nál nagyobb, de a 100 százalé­kot nem éri el, akkor a tataro­zás költségének a felét a jövő évi adóalapból, a másik felét pedig az 1928. évi házadőalap- ból vonják le. Amennyiben a tatarozás költ­sége az idei házadőalapnak a 100 százalékát is eléri, vagy azt meghaladja, akkor a tatarozó költségnek az 1926. évi házadó­alap összegét elérő részét az 1927. évi, a többi részét pedig az 1928. évi házadőalapből von­ják le. A törvényt a népjóléti és a munkaügyi miniszterrel hajtja végre. A végrehajtási utasítás a inai napon, de visszamenően, január elsejei érvényességgel lép életbe. Hírek az elszakított magyar földről. Akiknek legújabban drága (?) ha­zájuk Csehország Mióta Hlinkáék újabban a cseh hűsosfazekak körül settenkednek, valamely csodálatos változás állott be egész világfelfogásukban. Élénk emlé­kezetünkben van még az a tót nyilatkozat,hogyNepumuki Szent János volt az egyedüli becsületes cseh és őt is az Elbába dobták. Alig két ővvei később egy Tisző nevű jeles szlovák képviselő, aki jelenleg Hlinkát helyettesíti, tele torokkal hirdeti, hogy a cseh­szlovák (értsük meg, kötőjelet se tesz a két nemzet neve közé) köztársaság: drága és egyetlen hazája a szlovákoknak, a ma­gyarság pedig vegye tudomásul, hogy a szlovákok a győzők, a magyarok pedig a legyözöttek. Hogy a mi jámbor tótjaink hol és mikor győzték le a magya­| rókát, e kérdésre a felelettel I adós maradt a jeles űr. Masaryk bölcs mondása. A köz- j társaság elnöke e napokban egy I tanár és diák küldöttségnek a ; következő megszívlelendő sza­vakat mondotta: A köztársasági demokrácia azt jelenti, hogy ne hazudjunk. Bölcs és igaz mon­dás, de arra vájjon gondol-e az egykori professzor és jelenlegi elnök űr, hogy az általa kreált csehszlovák fogalom századunk legnagyobb hazugsága?! Aki belezavarodott abba, mihez van joga és mihez nincs? Ugnvárt az össze« pártok felkeresték Zseltvay Jánost, Ungmegye zsu­pánját és követelték Ungvfir önkormányzatának visszaállítá­sát, tehát az úgynevezett vybor összehivását.íMemorandumuk át­vételekor a zsupán űr vállát kezdte vonogatni és kijelentette, hogy a bajon nem tud segíteni, mert annyit tud, hogy neki joga van a vybort bármikor felosz­latni, ellenben azt nem tudja, van-e joga azután ismét össze­hívni? Jeles állapotok! Újabb magyar tragédia oláh földön. Kádár Sándort, a temesaiegyei Targovest község^magyar telepes gazdáinak delegátusát Blai Juon oláh delegátus hat késszúrássel meggyilkolta, mert Kádár fárad­hatatlan utánjárással kieszközöl­te azt, hogy 23 magyar község népétől kisajátított 24 ezer hold­ból 36 holdat a telepesek bir­tokába visszajuttattak. — Úgy látszik az imperium megváltozott s vele együtt az eddigi jelekből Ítélve, a legtöbb kormányzó kö­rök felfogása is a kisebbség kérdésében, de az oláh gyávaság eszköze becsületes magyar em­berekkel szemben : a bicska vál­tozatlanéi megmaradt az elsza­kított részeken, legfőbb argu­mentumnak ! Ahol fütyültek a bírói ítéletre is I Az oláh liberális kormány 1921-ik évi költségvetése óta faluhelye­ken a közigazgatást úgy egy­szerűsítette, hogy a tisztviselők lakáspénzét egyszerűen beszün­tette. E törvénytelen intézkedés ellen a tisztviselők a aeoimitő székhez t felfolyamodtak és az, csodálatosan, folyamodásuknak helyt is adott és a kormányt a lakáspénz kifizetésére utasította. Hiszen papolhatott a bíróság amennyit akart! Bratianuék fe­lelete egyszerűen az volt, hogy a fülük bojtját sem mozdították, hanem azt mondották: a költség- vetésben nincs fedezet, ergo nem fizetnek. Es nem is fizetett jogerős bírói ítélet dacára sem a kormány mind a mai napig egy bánit sem. A barátásgos oláh sajtó díszvirágai. Pop-Csicsó úr, az egykori he­lyettes miniszterelnök, a vá­lasztások után a következőkkel kedveskedik egy oláh lapban: a magyarok minden faluban irredenta színekkel (?) befestett diadalkapukat állítottak fel. — Lovaslegények zászlócskákkal vágtatlak le-fel, mint Árpád idejében éa a vad (?) Rákőczi- indulónak, a magyarok harci dalának, deliriumában vonultak fel szavazni. Egy Villard nevű liberális a kisebbségekkel kötött választási paktumot nemzetelle­nesnek (!) és erkölcstelennek (!) monoja. E nyilatkozatokat az összes regátbeli újságok leközlik. esteeethtsefiissstafiieaBBeBeeaasa Tízéves találkozó. AZ egri cisz­tercirendi főgimnáziumban 1916- ban érettségit tett volt osztály­társak 1926 július hő 4.-én 10 éves találkozóra gyűlnek össze Eger­ben. A találkozáson résztvenni óhajtó volt iskolatársak ebbeli szándékukat — az elszállásolás hiztosítáaa és a banketton való részvétel végett — levélben je­lentsék dr. Wallandt Ernő vm. árvaszóki ülnök (Eger, várme­gyeház) címére.

Next

/
Thumbnails
Contents