Egri Népújság - napilap, 1926/1
1926-05-11 / 105. szám
Ára 2000, vasárnap 3000 korona. Eger, 1926 május 11. kedd XLIIí évf 105 sz. Előfizetési di) postai szállítással: agg hóra 40.000 K, negyedévre 120.000 K. POLITIKUS NAPILAP. Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség: Eger, Liceum. Kiadóhivatal: Líceumi ngomda. Telefonszám: 11. A keresztjáró napokon bűnbánati ruhát ölt a katholikus egyház s könyörgő körmenetre hívja híveit. A kora reggeli órákban áhitatos tömeg rója a belváros utcáit s a litánia esengö kórusával ostromolja as eget. Hogy irgalmas legyen a kontinens legszomorúbb nemzetéhez az ég a a magyar jövendő fellegei közül végre is villantson már reánk egy vigasztaló napsugarat. Hétfőn is úgy történt minden, mint e napokon rendesen. Csak a hívek tömege volt a szokottnál is nagyobb. Sűrű rajokban csatlakozott az énekszóval haladó prooesszióhoz az egri vásár egyszerű népe. Már tudniillik a ki épen ráért. Akinek azonban sietős volt a dolga, az is megállott egy percre az űt mentén s ezek közül is nem egynek az ajka mozgásából látszott, hogy imádkozik. Komor ünnepélyességgel haladt a széles utcán a körmenet a a járókelők itt is, amott is beléje olvadtak nehányan. Csupa egyszerű ember. A plebs. Űrinőt csak keveset láttunk sz ájtatoskodők közt. Katholikus iskolák ifjúsága és tanszemélyzete, nehány egyesület és a papság. A szertartást végző prelá- tus szálas alakja mögött a fehér- hajú főpásztor. Nyomában kísérete, azután sok jámbor falusi asszony, és vége is a körmenetnek. Az érseki város katholikus intelligenciája távol tartja magát az imádtágos demonstrációtól. A kora reggeli órákban csöndes álmukat aluiszák még az urak. Vagyhogy az egyszerű nép közé vegyülniük nem látszik célirányosnak. A liberális polgártársak ajkának balszögletébe rejtett lekicsinylő mosolyt sem szívesen provokálja az ember. No meg aztán felvilágosultak is volnának immár sokan s szeretnek kényelmesebb formában kifejezést adni a lelkűk mélyén lappangó érzéseknek. Mivelhogy a magyar közép- osztály érzésvilága valóban gonddal rejtve lappang. Guverne- mentálisak lettünk módfelett s a szélsőségeknek még a látszatát is messze elkerüljük. Teljes tudatában vagyunk a ténynek, hogy »nem illik bokréta gyűrött süveg mellé* s díszül beérjük egyetlen szál buján pompázó — napraforgóval. Vagy ötven éve elusszuk már a Rip van Winkle álmát s dehogy is vettük észre, hogy saját hibánkból csúszik ki kezünkből a hatalom a nép fölött, mellyel legszentebb érzéseiben képtelenek vagyunk immáron egybeforrni. Mi csak révedezünk és aktákat gyártunk. Nem tudunk őszintén hinni és melléktekintetek nélkül szint vallani. Hovatovább mindjobban elveszítjük a kontaktust a néppel, mely hiába keres oltárainál s mert nem lát bele a lelkűnkbe, nem is bízik bennünk. Mi siketen meredünk bele a világba s nem halljuk a középosztály leomlő falainak robaját. Mi vakok vagyunk és főleg — álmosak. Nem tudunk tehát felkelui hajnali hat órakor, amíg egy késői kijózanodás ki nem rántja alólunk a gyékényt. A magyar kérdés emberfölötti terhe vájjon jő helyen nyugszik-e leroskadt vállainkon ? Dr. K. S. Az Emerioana ünnepélye. Az egri érsek a Szövetség védnöke. A kuiturház fehértermében lesz a felavatás. Az Emericana áldozőcsü- törtöki ünnepségére serényen folyik a készülődés. A szövetség központjából Térfy Béla nyug. miniszter vezetése alatt harminctagu küldöttség érkezik Egerbe s Miskolc és Gyöngyös helyi szervezetei is képviseltetni fogják magukat. A felavatási ünnepély csütörtökön délelőtt fél 11-kor kezdődik a Szt. Ferenc Otthon fehérterméban, ahol elsőnek dr. Szmrecsdnyi Lajos érsek lagjelvényét. Az ünnepséget déli félkettókor a Korona-szállóban tartandó társesebéd fejezi be, melyen a Szövetség hölgy tagjai közül is számosán résztvesznek. A nagyszabású ünnepély ren- dezöbizottsfigáuak élén dr. Dam- brovssky Imre tb. kanonok, egyetemi magántanár ás dr. Urban Gusztáv érseki jogaka- dámiai tanár állanak s mindennemű felvilágosításért hozzájuk kell fordulni. A nemzeti kisebbségek ügye a nemzetgyűlés előtt. Grieger Miklós keresztény gazdasági és szociális párti képviselő beszéde. Budapest, május 10. MTI. A nemzetgyűlés mai ülését */412 órakor nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. Áttérnek a külügyi tárca foly- tatőlagoB tárgyalására. Az első felszólaló Grieger Miklós. Kijelenti, hogy előző költségvetési beszédében a külpolitika ceterum censeojaként a trianoni béke- szerződés revízióját jelölte meg. Az elszakított kisebbségek érdekeinek hangsúlyozását tűzi ki mai beszéde céljául. A kormánynak állandóan napirenden kellene tartania a kisebbségi kérdést. A kisantant a kisebbségek• nek adott garanciákat és a előtti nemzetiségi politikájáról beszél. Az hibás volt, de minden objektiven gondolkozó embernek el kell ismernie, hogy Magyar- országnak a nemzetiségek elnyomásáról világgá kürtőit politikája légből kapott híresztelés volt. Bizvást remélhető, hogy a kisebbségek is csalódni jjfognak a konjunktúra által felkapott uj államokban. Az elszakított magyar kisebbségek súlyos sérelmeit az uj államok főleg az által teremtik meg, hogy lehetetlenné teszik, hogy a magyarországi kultúrával ^összeköttetést tartsanak fenn és megfosztják őket attól, hogy magyarságukat éljék. A cseh bíróságok önkényes magatartással kezelik a magyarok ügyét. Ennek ez a célja, hogy megszabaduljanak a kellemetlen magyar embertől. A tótokkal is ugyanígy bánnak, pedig azokat testvéreiknek mondották. Meghamisították a pittsburgi egyezményt is és félrevezették a tótokat. Majdnem mindenütt rablógazdálkodás folyik. A tótok visszasírják a régi időket. Amíg a békeszerződéseket be kell tartanunk, az elszakított részeket kell jogaikhoz visszajuttatni. Abban a reményben, hogy a külügyi kormány hatékonyabb politikát teremt, a költségvetést elfogadja. A magyar pártba szervezkedett magyar kisebbségek Jugoszláviában földet nem igényelhetnek. Pribicsevics egy délvidéki lap tudósítója előtt kegyesen kijelentette, hogy a kisebbségeknek is kell földet adni és így bizonyos körülmények között a magyarok is 'igényelhetnek földet. Szerinte azonban, ha a magyarok magyar pártban szervezkednek, akkor semmi esetre sem fognak földet kapni, mert a magyar párt az állam ellen van és igy az állam kénytelen lesz minden kisebbségi nemzetiségi párttal szemben a jövőben is erélyesen fellépni. A magyarpártnak szerinte már a léte, a neve is irredentizmus! szerződésileg vállalt kötelezettségeket nem teljesíti. — Mindenütt folyik a kisebbségek beolvasztása. Minden intézkedés a magyarság ellen irányul. A Népszövetség előtt nem szívesen foglalkoznak a kisebbségek ügyeivel, mert ez a kérdés a nagyhatalmakat közelről nem érinti, A bánáti mBgyar telepesek ügyének döntésénél is igy történt. Politikai szempontok vezették a Népszövetséget akkor is, amikor Apponyi javaslatát nem fogadta el, aki azt javasolta, hogy az érdekelt kisebbségeket is hallgassák meg. Majd Magyarország háború
