Egri Népújság - napilap, 1926/1

1926-05-11 / 105. szám

EGRI NÉPÚJSÁG 1926. május 11 A frankügy fötárgyalása. Rába Dezső hercegi titkár kihallgatása. Budapest, május 10. (MTI.) A budapestikir. törvényszék Töreky tanácsa délelőtt háromnegyed 10 után kezdte meg a frankügy folytatólagos tárgyalását. Első nek Bába Dezsőt hallgatta ki. Rába nem érzi magát bűnösnek. Teljesen ártatlanul, mint a her­ceg titkárja, került az ügybe. Nem volt önálló vállalkozó. Nem volt egyetlen egy iniciativ lépése sem. Amit tett, parancsszóra tet­te. A herceg 8 éren áttapasztalt jósága oly szuggesztiv hatással is megtette volna. Nemcsak a herceg volt as, aki est as akciót életbe léptette. Ő csak finanszí­rozta as ügyet. Sokkal maga­sabb helyen kell keresni a kez­deményezőt és a nyomozás be fogja bizonyítani, hogy nem a herceg indította meg as akciót. Mint titkár, 1924 óta vehetett tudomást a dolgokról és eleinte nem tudta, hogy frankakció, csak azt, hogy hazafias ügy, melynek a célja a Felvidék visz- szsszerzése. volt rá, hogy bármit kért volna Junius elsején érkezik Egerbe a debreceni színtársulat. Újjá szerelik az egri színház színpadát. — Siegnyitó előadás: A híd. Kardos Géza színigazgató Egerben Kardos Géza, a debreceni szín- társulat igazgatója, szombaton és vasárnap Egerben járt, ős intézkedéseket tett az itteni szín­háznyitóéra. Az igazgató gzerint a debreceni színtársulat junius hő elsején, esetleg 15.-én vonul be Egerbe, ahol Herczeg Ferenc «A híd» c. darabjával óhajtja megnyitni a szini évadot. Már az első hót folyamán operákat ia mutat be a társulat (Peer Gynt, Hoffmann meséi, stb.) — Kardos igazgató a színpadnak Jáss-©mlék©k. Az Egri Koszorús Dalkör propaganda-hangversenye. — Jászberény lakossága nagy lelkesedéssel ünnepelte az egri dalosokat. (As Egri Népújság kiküldött munkatársától.) 2 ' A felértékelt mérlegek. Érdekes közgazdasági kijelentések az egri Hangya közgyűlésén. Az Egri Hangya Szövetkezet vasárnap délelőtt 11 órakor tar­totta közgyűlését a Kath. Le­gényegylet dísztermében. A köz­gyűlésen előbb Mártontfy Lajos, azután pedig Nagy János dr. elnökölt. A nagy számú tagok és a vezetőség között láttuk Gáspárdy Gyula vezáaigazgatőt, dr. Dallos Ivánt, Jilek Károly ny. máv. főfelügyelőt, Tóth Imre fökáptaisni tiszttartót, dr. Ott Péter ügyvédet, Zsiross Sándor igazgatót stb. Dr. Dallos Iván indítványára újból megválasztották a régi igazgatóságot. Török Kálmán prépost-kanonoknak pedig, aki sokoldalú és más irányú elfog­laltságára való tekiateítel lemon­dott az igazgatósági tagságról, jegyzőkönyvi köszönetét szavaz­tak a szövetkezet felvirágozta­tásánál kifejtett tevékenységéért. Galgőczi Ferenc központi ki­küldött a felértékelési rendeletet ismertette. Majd elmondotta, hogy az inflációt a kormány nagy erőfeszítése megállíiotta. (Dr. Nagy János elnök közbe­szól : A polgárok erőfeszítése volt az !) Az előadó ezután is­merteti, hogy az egri Hangya nemcsak a nehéz gazdasági hely­zetet állotta ki szilárdan, hanem a befektetett vagyonát is átmen­tette. A régi üzletrészeket mél­tányos árban valorizálják. Dr. Nagy János kanonok kor­mányfőtanácsos, nemzetgyűlési képviselő, az egri Hangya el­nöke szólalt fel ezután : 1923-ban a parlamentben hosszabb be­szédet mondott az infláció ellen. Az idők őt igazolták. Az inflá­ciónak vége s az akkor irigyelt bankok egymás után forognak fel. Ez nem a szanálás, hanem a volt infláció következményei. Németországban a bankok 33, az ipari vállalatok psdig 40—80 százalékát mentették át béke­beli értékeiknek. Magyarorszá­gon ez a szám a pénzintézetek­nél még alacsonyabb 25—30 szá­zalék, míg az ipari vállalatoknál átlag 80 százalék. »Én — fejezte be szavait dr. Nagy János — aki a pénzügyi kormány közelében állok, ott, ahol főzik az egészet, már akkor láttam, hogy a következő idők mit hoznak. Kényszeregyezsége­ket és csődöt. Magyarországon a kormány intézkedései ős a pol­gárság nagy áldozata által sike­rült megállítani az inflációt. Franciaországban azért van in­fláció, mert a polgárság arra hivatkozva, hogy a háborúban győzött, nem fizeti az adót és ma már 16 milliárd frank az adó­hátralék. Ezután Tóth-Csepreghy And­rás szólalt fel, aki a vásárlási visszatérítés kedvezméngeinek visszaállítását kérte amire dr. Nagy János elnök megnyugtató feleletet adott. Jászberény, május 9. Az Egri Dalkör a jászberényi Kulturegylet meghívására elin­dult, hogy magyar dallal forralja a jász sziveket és felelevenítse a régi híres jászberényi Palotássy dalárdának emlékét. Propaganda hangversenyt tartott hatalmas sikerrel, megnyerve a testvér­város szeretető!, közelebb hozva Lehel kürtjét Dobó kardjához. Dr. Friedwalszky Ferenc Jász­berény város polgármestere dr. Eördögh Oszkár kórházi főor­vossal, Berzátzy László és Pazár Zoltán kőpezdei tanárokkal kar­öltve, fáradhatatlan munkásság­gal készítették elő a dalünnepet. A Jász Hírlap hasábokon fog­lalkozott a nemes üggyel, Réz Kálmán ügyes tolla nyomán, elősegítve a teljes siker biztosí­tását. A vasútnál ünnepélyes fogad­tatással várta a város közön­sége az egri dalárdistákat. A polgármester bájos leánykája, Friedwalszky Bözsike megkoszo­rúzta a sok dicsőséget ért zászlót. Este a Lehel-száilő mozitermé­ben, zsúfolásig telt ház előtt, a legforróbb siker jegyében per­gett le a gazdag és élvezetes műioru koncert, melynek kere- rében az Egri Dalkör Lányi, Jandl, Deniény, Pető darabokkal szerepelt Huszthy Zoltán kar­nagy vezetésével. Bedross Liliké csengő, iskolázott szopránja, dr. Pál Endre tömör, színes, meleg, baritonja, valamint a Huszthy, dr. Busás, dr. Pál, Adamesek szólőkvartett, hatalmas tapsor- káníős a nézők legteljesebb elra­gadtatásét váltotta ki. A teljes siker jegyében le­folyt hangverseny után a Jász­berényi Nőegylet kedves, csalá­dias hangulatú társasvacsorán látta vendégül a dalosokat. A vidám fiatalság kora reggelig ropta a csárdást a kitűnő jász muzsika mellett. Vasárnap délelőtt a főtemp­lomban szentmise alatt az Egri Dalkör egyházi énekeket adott elő. A dalosok mise után a pol­gármesteri lak elé vonultak, ahol több énekkel üdvözölték Fried­walszky Bözsikát, a Dalkör ko- szorusleányát. Délután 3 órakor a közönség megható ünneplése mellett vet­tek búcsút az egri dalos fiuk Jászberény városától. Mindkét részről szinte fájt a válás. Mert a két nap mintha teljesen egybeforrasztotta volna Egert Jászberénnyel, Dobó fiait Lehel ivadékaival. Az Egri Dal­körnek feledhetetlen kedves em­léke marad az a jászosan ma­gyar vendégszeretet, mely min­den gazdagságával elhalmozta a dalosokat. S úgy a jászberé­nyi mint az egri szivekben so­káig fog égni, lobogni 'a ma­gyar dal gyújtotta olthatallan tűz, melynek fénye oly remény- teljesen világítja be a kietlen, trianoni magyar éjszakát . . . »»»»aaaaaaEKKíaisssaassaaGaa« A walesi herceg köz­vetít a sztrájkolok és a kormány között. Újabb összeütközés a rendőrök és sztrájkolok között. London, május 9. (Reuter) Tegnap este ismét összeütközé­sekre került a sor a szlráj kólók éa a rendőrség között. A sztráj- kólók megtámadták a gépkocsi- szállítmányokat. A rendőrség közbeiépatt és 18 embert letar­tóztatott. London, május 9. A Chicagő Tribune tudósítójának értesülése szerint befolyásos személyiségek kísérletet tesznek arra, hogy a kormányt és a munkásvezéreket rábírják, hogy Reading lord, volt indiai alkirályt fogadják el dön őbirőnak az általános sztrájk kai felvetett kérdések dolgában. Ugyanennek a lapnak jelen­tése szerint a walesi herceg megjelent Thomas munkásvezér­nél és Baldwin miniszterelnök­nél, hogy engedékenységre bírja őket, fáradozásai azonban siker­telenek maradtak. fcaftxs ?ateq aggta ax-SMXxia aszva gjnsä A világ 1925. évi szőlőtermése. A Magyar Statisztikai Szemle legújabb száma többek között a világ 1925 évi szőlőtermelésre vonatkozó statisztikai összeállí­tását is hozza. A főbb borter­melő országok musttermelési eredményei a következő: Franciaország 62 7, Olaszor­szág 43, Spanyolország 26 6, Al­gír 12 3, Portugália 5 5, Magyar- ország 3‘6, Németország 1*8, Bulgária 15, Tunisz 1’4, Svájc 0 9, Ciprus 0 5, Szerbia 01 millió hl. A magyarországi 1925. évi szőlő- termésjőközepesnek minősíthető. Az 1924. évi szüret ihennyi- ségi eredménye igen gyenge volt. így sz 1925. évi mustiermés 3,589.600 hl. (előzetes adat) az előző évinek több, mint két és félszerese, 163-3 százalék volt. Az elmúlt óvek musttermés ered­ményei: 1913: 1'9, 1921: 3‘5, 1922:4 6, 1923:4 6, 1924:1-4, 1925: 3 6 millió hl. jobb megvilágítását, reflektorai számára konnektorok felszere­lését és több kisebb javítás esz­közlését kérte a várostól, amit, mint értesülünk, a tanács kész­séggel teljesít. Az egri közönségnek előre­láthatóan ezúttal olyan szini szezonban [lesz része, amilyen Palágyi színigazgató távozása óta nem volt. Kardos debreceni színtársulatának igen jő hire^van. Sokan az ország első vidéki társulatának mondják.

Next

/
Thumbnails
Contents