Egri Népújság - napilap, 1926/1
1926-04-29 / 96. szám
Ara 2000, vasárnap 3000 korona. Eger, 1926. április 29. csütörtök. XLIIL évf 96 sa Előfizetési di] postai szállítással: 1 POLITIKAI NAPILAP, •gg hóra «0.000 K, neggedévre 120.000 K. | Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. Fokozottabb ellenőrzést kell követelnünk az állami szanálási hitelek kihelyezésénél. Az állami hitelek és szanálási kölcsönök engedélyezése mindég a pénzügyminiszterek discrecio- nális ténykedéseihez fog tartozni, mert annak megítélése, hogy egy magánvállalat megmentése közérdek-e vagy nem, milyen mérvben közérdek és milyen mérvben magánérdek, mindég csak a miniszter döntésétől függ. Az ilyen közgazdasági és hitelkérdések eldöntésénél annyi figyelemreméltó fő és mellékkörülmény merül fel, hogy rendszerint sem egy szanálási kérelem megtagadása, sem annak teljesítése miatt komoly szemrehányással és váddal a pénzügyminisztert illetni nem lehet. Ä magángazdaságok szanálásának van azonban egy másik oldala is, amelyre eddig nem fordítottak elég figyelmet t. i. arra, hogy az államérdekü szanálási akcióból ezen vállalatok tulajdonosai hasznot ne húzzanak éppen úgy, mint az olyan vállalatok, amelyeket sztrájk esetén államérdekből üzemben tartanak technikai készültség kivezény- lésével. A magyar állam által kötött szanálási szerződéseket főleg ezen a téren lehet gáncsolni és kifogásolni. Ha momentán fenn is forog annak szüksége, hogy egyes vállalatok kamatmentes betéteket vagy kölcsönt kapjanak ideiglenesen, arra semmi esetre sem lehet szükség, hogy azok a kamatfizetési kötelesség alól teljesen felmentessenek, s ezen köl- osönöket élvező vállalatoknak legfeljebb halasztást lehet adni a kamatfizetésre, de a konjunktúrák javulásával a kamathát- rálék megfizetését is követelni kell. Az állami kölcsönök kamata oly csekély, hogy az igazán nem ütközik nehézségekbe. E nélkül az államilag szanált vállalatok nemzeti ajándékban részesülnek az adófizetők terhére, vakmerő spekulációik jutalmául. Az ilyen eljárás aláássa az államhatalom tekintélyét és úgy tünteti fel, mint siberek Ss spe( s kulánsok cinkostársát. Árnyékot vet az államhatalom kezelőire is, mert senki sem hajlandó manapság elhinni, hogy nemzeti ajándékokat ingyen osztogatnak. R. R. A nemzetgyűlés feloszlatását és a hadikölcsönök valorizálását kérte beszédében Kiss Menyhért képviselő. Budapest, MTI. április 28. A nemzetgyűlés mai ülését 11 órakor nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. A költségvetés első szőnokp Kiss Menyhért, aki a nemzetgyűlés feloszlatását kéri. Erdélyi Aladár közbeszól: Meg lesz ... Kiss Menyhért: Követeli az általános titkos választójogot. Majd a hadikölcsönök valorizációjáról beszél. Akik a hadikölcsönökbe fektették vagyonukat, ma a sző legteljesebb értelmében nyomorognak és nagy nélkülözések között élnek. A kormánynak kötelessége, hogy segítségére siessen a hadikölcsőnkötvőny-tulajdonosoknak. Erre vonatkozólag határozati javaslatot nyújt be, hogy utasítsa a nemzetgyűlés a kormányt, hogy a hadikölcsön kötvények esedékes szelvényét teljes arany értékben váltsa be. Majd a földreformról és más országok földreformjáról beszél. Végül sürgeti a hitbizományok- ről szóló törvényjavaslat benyújtását és erre vonatkozólag határozati javaslatot terjeszt be. Kiss Menyhért ezután támadja és súlyos vádakkal illeti az egyes részvénytársaságokban szerepelt képviselőket. Közben egy újságot adnak át Kiss Menyhértnek, aki felolvassa a képviselők nyilatkozatát, mely szerint a képviselők már 1925-ben kiléptek a vállalatokból. A cégbíróságnál is töröltették magukat. Drehr Imre: Ez a fontos .. . Elnök: A képviselő ur súlyos és egyes képviselők becsületét érintő vádakat hozott fel. Kérdem, fenntartja-e vádjait? Kiss Menyhért: Csak azt mondottam el, ami a sajtéban van. Erődi-Harrach Tihamér: A képviselői becsületet meg kell védeni a folytonos rágalmakkal szemben. Elnök: Újból felteszem a kérdést, fenntartja-e vádjait, igen-e vagy nem? Kiss Menyhért: Én közérdekből hoztam fel azokat. Elnök: Arra tessék felelni, fenntartja-e vádjait, vagy nem? Kiss Menyhért: Vizsgálja meg a bizottság az ügyet. Hsgymegi: Az elnök terrorizálja a képviselőket. Elnök: A képviselő urat rendre utasítom. Nekem kötelességem eljárni, ha olyan dologban történik vádaskodás, amely az összeférhetetlenségi törvénybe ütközik. ©ssEffiKaauaEeraoBESOTaseaaMaas A kereskedelmi miniszter ma délelőtt fogadta a salgótarjáni bányászok küldöttségét. Budapest, április 28. A salgótarjáni bányamunkások 15 tagbői álló küldöttsége Fáid Pál munkás vezetésével Budapestre érkezett. A küldöttségben részt vettek a mozgalom vezetője és valamennyi bányatelep egy-egy munkása. Érkezésük után Peyer Károllyal ős Klárik Ferenccel, a salgótarjáni kerület képviselőjével kezdtek tárgyalni, akik a küldöttséget a kereskedelmi miniszter elé vezették. A küldöttség azt kívánta, hogy a kormány tegyen meg mindent, hogy a termelést teljes erővel folytathassák, mert a munkanélküliség tönkre teszi a munkásságot. A kereskedelmi miniszter délelőtt fogadta a küldöttséget. ^»csiessB: Esasaa tsaeoca sbbsbi Ankét a munkanélküliség elleni biztosítás törvényjavaslata ügyében. Budapest, április 28. M.T.I. Vass József népjóléti miniszter május 3-ára ankétra hívta össze az érdekeltségeket a munkanélküliség ellen való biztosításról szőlő törvényjavaslat megvitatása érdekében. Ahol a nemzetközi szociálisták is nemzetiek ős keresztények. Mint a Wiener Stimmen írja: Dortmundban most zajlott le a keresztény szociálisták 11-ik országos kongresszusa. A kongresszuson a keresztény szoci- álizmusnak a marxistákkal szemben való hatalmas előretörése tűnt ki. 1920 óta több, mint másfélmillió volt nemzetközi szó- ciálista lépett be a német keresztény szociálista szervezetekbe. A kongresszuson Clurck, az angol szociálistapárt vezetője is megjelent és felszólalásában érdekes nyilatkozatot adott az angol szociálistapárt világfelfogásáról. Mindenek előtt kifejtette, hogy az angol szociálizmus egészen más elveket hirdet, mint a kontinens marxistái. Angolok a marxismus és kommunizmus szavakat ugyan használják, de a munkásságnak, s őneki magának sem volt tudomása arról, hogy a kontinensen milyen kultura- és emberiség-ellenes téveszméket csoportosítanak e mögé a cégér mögé. Az angol munkásság nevében többek között kijelentette, hogy amint a német keresztény szociálisták mindenkor nyomatékosan hangsúlyozzák, hogy a kereszténység alapján állanak, ugyanúgy az angol szervezetek és általában az angol munkásmozgalmak sem térnek el ettől az [eszmétől, azonban, mint magától értetődő dolgot, nem érzik szükségesnek a hangoztatását. Most azonban, hogy az önök mozgalmát közelebbről megismertem — mondotta tovább — megértem a különbséget az angol munkás-mozgalmak és a kontinens marxizmusa között. Angliában a szociálista név mást jelent, mint itt Németországban. Nálunk a szociálizmusnak semmi köze sincs a marxismushoz. Vájjon mit szóinak ehhez a kijelentéshez a mi vörösszegfü- seink, akik mindig külföldi elvbarátaikra hivatkoznak a keresztény magyar pártokkal szemben!
