Egri Népújság - napilap, 1926/1

1926-04-29 / 96. szám

2 EGRI NÉPÚJSÁG Románia Magyarország felé fog orientálódni? Az Erdélyi Hírlap a követ­kezőket írja ez erdélyi Magyar Pártnak az Avarescu-kormány- nyál' folytatott tárgyalásaival kapcsolatosan: Ha a mai politikai rezeim elnyeri a választásokon a mandátumok többségét, a mai külügyminiszter kirukkolhat meglepetést keltő jujezerü külügyi irányelveivel. Mitilineu külügy­miniszter nem csinál titkot abból, hogy az érzelmi szempontokon túl Romániának idővel Magyar- ország felé kell orientálódnia. Indok : védekezni a szlávten- gerbe való elmerülés ellen. A szólam nem hat egészen az újdonság erejével, de egészen újdonság gyanánt fog hatni az, ha ez az igazság román’ külügy­miniszter ajkáról hangzik majd el. Eddig nem lehetett kimondani. Ma már suttognak róla, a holnap már meg is valósulhat a magyar­román külpolitikai barátság. — Ehhez pedig nincsen rővidebb út, mint a kisebbségek reális élet- kívánalmainak teljesítése. mm mm Rákóczi-ünnepély a szarvaskői várromokon. A szarvaskői vár egykori számüzöttjének, a Rákóczi-hü Telekessy- püspöknek emléke. — Szarvaskőből Ózdra indultak az egri kereskedelmisták és megtekintették Csonkamagyarország legnagyobb kohó- és fémolvasztó telepét. Mi újság? — A salgótarjáni bányamun­kások megszűntetve a sztrájkot, újból munkába léptek. A terve­zett monstre-felvonűlás helyettjlO megbízott tárgyal a kormánnyal. — Magyarországon egy év alatt 27százalékkal csökkentek az árak. — A finn—magyar kereske­delmi szerződés május 5.-én lép életbe. — A különleges magyar borokat vegyelemzési és szár­mazási bizonyítvánnyal fogjuk exportálni. — Fényes Lászlót 2 hónapi fogházra Ítélték az ÉME. meg- rágalmazása miatt. — A baromfikivitelünk értéke a statisztika szerint az 1925. év­ben 60 millió aranykorona volt. — A borsodmegyei közigaz­gatási hatóságok eljárást sürget­nek a baptista prédikátorok «házaló» hittérítése ellen. Bor- sodvármegye alispánja a baptista istentiszteletek sürgős szabályo­zását kéri a belügyminisztertől. — Németország kereskedelmi szerződést kőt Kínával. — Franciaországból esőzést, havazást, szélvihart és fagyot jelentenek. Aurillac környékén 10 centiméter, Lioranban pedig 60 centiméter hő esett az elmúlt éjjel. A keleti Pireneusokban a nagy hő komoly közlekedési akadályokat képez. — 85 000 emberrel csökkentik a francia hadsereg létszámát. — Olaszország afrikai csapatai megkezdték a hadműveleteket Szomáliában. Az olasz csapatok okkupálják az egész Nogál- vidéket az eíhiőpiai határszélig és a britt Somaliland-ig. — Törökország nagyszámú csa­patokat, nehéz tüzérséget össz­pontosít Szmirnában és Adaná- ban. Az Előkészületekből Ítélve, a török kormány minden eshe­tőségre készen akar állni, bár­honnan jövő külső támadásokkal szemben. — Amerika az utolsó hat hónap alatt másfélmillió font sterling ér­tékkel többet exportált Ausztrá­liába, mint Anglia. — Japánban vasárnap ülték meg a cieresznyevirágzás ha­gyományos ünnepét a Sinjihu kertben. Újból jár a transzszibériai expressz. Londonból jelentik: A Mor­ning Post jelenti, hogy London­ban olyan hírek érkeztek, ame­lyek szerint a szovjetkormány és a nemzetközi hálókocsitársa­ság között sikerűit megállapod­ni abban, hogy a transzszibériai expresszvonatot újból megindít­ják. Ennek következtében Lon­donból Kínába tizenhárom nap alatt és Japánban tizennégy nap alatt lehet majd a száraz­földön utazni. Az egri érseki fiú felsőkeres­kedelmi iskola vasárnap reggel kétnapos tanulmányi kirándulás­ra indult Ózdra. Fél nyolc óra­kor robogott be Szarvaskőre a diákok vonata, akiket az Eger­ből szombaton délután gyalog elindult cserkészcsapat fegyelme­zett rendben, őrömmel üdvözöl­ve fogadott. Az állomásról a községbe víg nótával bevonult iskolásoknak Székely László dr. hittanárjuk misét mondott, amelyen a falu népe is részt vett. Mise után ka­tonás rendben, nóta szóval a várba vonultak fel a kéksepkás diákok, ahol önképzőkörük ben­sőséges ünnepélyben rótta le a kegyelet adóját a vár egykori nagy száműzöttje : Telekessy lit­ván egri püspök emlékének. Az ünnepélyt szép beszéddel nyitotta meg Scheffler Mihály kereskedelmi iskolai tanár. Tör­ténelmi helyen, történelmi ala­kokról emlékezve korrajzát adja II. Rákóczy Ferenc dicsőséges idejének, s hű püspökének, Tele­kessy Istvánnak egyéniségét, ál­dozatos hazaszeretetét tárta a lelkes hallgatóság elé. Ezután Huszthy Mihály IY. oszt. tanuló Berzsenyi: «Magyarokhoz« című ódáját Bzavalta el nagy hatással. Az iskola énekkara «Kraszna- horka büszke váráé, «Nagy Ber­csényi Miklós«, «Gyenge violá­nak« és «Csínom Palkó« kezde­tű kuruc dalokat adta elő őszin­te átárzéssel. Dövényi Nagy La­jos III. oszt. tanuló az «Erdély« c. költeményt szavalja mély meg- indultsággal, majd Angyal Lajos felsőkereskedelmi isk. tanár be­szélt. Hazafias tűztől átitatott, gondolatokban gazdag szavaiban a székely erőről, székely becsü­letről emlékezett msg, különös- képsn pedig a nagy fejedelem egykori «palotás aprődjáról«, későbbi «kamarásáról« Mikes Ke­lemenről, mint az önzetlen sze­retet és a székely becsület meg­testesítőjéről. A lendületes, szép beszéd után Ágoston Iván IV. oszt. tanuló »A Tátra keresztje« című verset szavalta nagy irre­denta tűzzel, majd a Szózat el- éneklásével az ünnepély véget ért. Rövid pihenő után az iskola • Eszterházy» cserkész-csapata Lénárt János tanár, parancsnok, Szokolovszky Béla tanár, Temes- váry István dr. iskolaorvos cser­késztisztek vezetésével, gyalog tovább folytatta útját Egercsehi, Bekölce, Nádasd és Arlőn ke­resztül Ózdra, ahol frissen és üdén fogadta a vonattal utánuk indult tanulótársait, akiket An­gyal Lajos és Scheffler Mihály tanárok vezettek. A Rimamurányi Részvénytár­saság legnagyobb előzékenység­gel bocsátotta mérnökeit rendel­kezésükre, akiknek szakszerű és kimerítő vezetés mellett fia­ink végig tanulmányozhatták csonka hazánk legnagyobb üze­mű nyerevas, kohászfémolvasztő telepét. A tanulságos kirándulás felejt­hetetlen szépsége lelkesítette az ifjúságot mindvégig. Az ózdi cserkésztestvérek jóleső, benső­séges fogadtatása és elszálláso­lása ismét növelte az ózdiak irát érzett régi szereteteí. Az értékes tanulmányi kirán­dulásról hétfőn este tértek vissza diákjaink. * (M) Avatás az Emericanában. dr. Schwartz Elemér [a Foed. Eme- ricana Anonymusa értesítette a Oorporatis Agriát, hogy Eger­ben a protektor, nagyurak, öreg­urak, nagyasszonyok, kisasszo­nyok és leventék avatása május hó 13 án lesz. Államcsínyt terveznek Poroszországban? A párisi Intransigeant genfi levelezőjének jelentése szerint: a német szocialisták és kommu­nisták «biztos forrásból» érte­sültek, hogy Keleí-Poroszország- ban, Lengyelországban és Meck- lemburgban porosz államcsínyt készítenek elő. Rupprecht bajor herceg ebben az ügyben teljesen egyetért Vilmos trónörökössel. Hindenbuvg elnök, hogy a mű­veletet megkönnyítse, alkalmas pillanatban beadja lemondását. Az államcsíny keresztülvitelét május havára tervezik. (A magunk részéről csak annyit jegyzünk meg a német szocialis­ták és kommunisták «biztos» értesüléséhez, hogy szeretnék, ha igaz volna, de alighanem csak hangulatkeltés akar lenni a vö­rösek május elsői mozgalmához. Olyan híresztelés lehet ez is, mint amilyenek a kisantant lapjaiban látnak néha napvilágot Csonká­mé gyarországről.) sássá Olaszország gyarmati egyetemet létesít Szirakúzában. Rómából jelentik: Olaszország ötmillió líra költséggel Szírakú- zában gyarmati egyetemet léte­sít. Az egyetemen négy fakultás lesz: gyarmati orvostan, gyar­mati agrikultűra, általános agri- kultúra és gyarmati állatorvostan. A cseh fascizmus polgárháborúra fog vezetni. Luksch német agrárius a cseh parlamentben a belpolitikai vál­ságról kijelentette, hogy egy ál­lamban sem élnek úgy vissza a de- mokráca jelszavával, mint Cteh- országban. Legnagyobb hiba eb­ben ez államban az, hogy a nem­zetiségi problémát nem akarják rendezni, sőt a rendezést még csak meg sem kísérlik. Pedig a tapasztalat azt bizoyitja, hogy a csehek túlzásba hajtott nemzeti eszméje badarság, mely csak arra szolgál, hogy minél na­gyobb űrt létesítsenek a csehek és a többi nemzetiségek között. A hatalmon levő politikusoknak egyszer már be kellene látniok azt, hogy ez állam nem nemzeti, hanem nemzetiségi állam, melyben az elnyomott németeknek és ma " gyaroknak millióit nem lehet szá­mításon kivül hagyni. Ha ezt be nem látják, annak a legsúlyosabb következményei lesznek. A németség nevében ki­jelenti, hogy a németségnek nincs mitől félnie. De igen köny- nyen elkövetkezhetik az az idő, hogy a csehek a legsúlyosabb kárát vallják annak, hogy a ki­sebbségekkel való megértés nél­kül akartak kormányozni. 1926. április 29.

Next

/
Thumbnails
Contents