Egri Népújság - napilap, 1926/1

1926-04-27 / 94. szám

Ara 2000, vasárnap 3000 korona Eger, 1826. április 27. kedd XLIIí évf 94 sz Előfizetési dij postai szállítással i agg bóra 40.000 K, negyedévre 120.000 K. POLITIKAI MÄPILÄP. Főszerkesztő : Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. Sajtóreform. Az angol alsőház kőtszázhu- szonöt szavazattal három elle­nében második olvasásban el­fogadta a sajtótörvény szigorítá­sára vonatkozó törvényjavasla­tot. E mellett a hir mellet) nem mehetünk el sző nélkül, mert önkénytelenül kínálkozik .az az összehasonlítás, amelyet az an­gol és magyar gajtőviszonyok között meg kell tennünk. Két­ségtelen tény, hogy az angol sajtó összességében nem kisebb komolysággal veszi hivatását, mint a magyar sajtó, de ha az egyes lapokról akarnánk beszél­ni, az angol sajtóban nincs olyan orgánum, amely a sajtó szaba­dosság oly távoli tereire merne elkalandozni, mint a magyar sajtónak némely vadvirága. És mégis a benyújtott törvényja­vaslat nemcsak az angol akó­házban kapott nagy többséget, hanem ami óriási jelentőséggel bir, a legkülönbözőbb pártok szónokai egyhangúlag megálla­pították, hogy igenis erre a tör­vényre szükség van. Legjellem­zőbb az, hogy maga az angol ujiágirők szövetsége is a tör­vény megszavazása mellett kar­doskodott, a lapok pndig egye­nesen vezércikkekben üdvözlik az üdvös reformot azzal az okos­kodással, hogy a tisztességes újságoknak úgy sincs mit félni tőle, a tisztességtelen újságok működése pedig amúgy sem kí­vánatos, s ha ezeket sújtja az intézkedés, aruiak "csak örülni kell. Ha helyünk volna, legszíve­sebben teljes egészükben lekö­zölnénk azokat a felszólalásokat, amelyek e tárgyban elhangzot­tak, s amelyek bámulatos objek­tivitásról, a sajtószabadság fo­galmának igazi nemes értelme­zéséről tanúskodnak. A konzer­vatívok épugy, mint a szocialis­ták és liberálisok, teljesen egyet­értettek abban, hogy a sajtó olyan működése, amely szenzá­ciók hajhászásában és kiaknázá­sában merül ki, egyáltalán nem kívánatos, mert ez legfeljebb a lap mögött álló érdekcsoportnak, de nem a nagyközönségnek tesz szolgálatot. Jellemző, hogy a laptulajdonosok szövetsége ma­ga volt az, amelyik az elfoga­temes érdekeit veszélyezteti. Hol találnánk meg náluk a tárgyi­lagosságnak, az igazságszeretet­nek azt a magas légkörét, amely Angliában tapasztalható, amikor egyenesen a legközelebbről ér­dekeltek is örömmel üdvözlik az uj törvényt. Vannak csoportok nálunk, amelyek Magyarországot szabadságjogoktól teljesen meg­fosztott területnek szeretnék fel­tüntetni, s roügy;.kis sérelmeikkel rögtön a külföld elé szaladnak olyan nagy zajt csapva, mintha tudja Isten milyen nagy jelen­tőségű dologról volna sző. A demagógiának ilyen szel­leme Angliában egyáltalán nem tapasztalható és mégis megcsi­nálják a sajtótörvény szigorítá­sát. Mennyire meg kellene hát csinálni nálunk ezt a fontos re­formot, ahol a demagógia miatt alig hallható az igazság szerény szava. S. U. Budapest, április 26. MII. A nemzetgyűlés mai ülését 12 óra után nyitotta meg Sscitovszky Béla elnök. Bejelenti, hogy Da- basi Halász Móric indítványt nyúj­tott be a tanácskozásra szánt időnek napi 12 órában való meg­állapítása tárgyában. Az indít­vány felett a legközelebbi ülés végén fog a nemzetgyűlés dön­teni. A költségvetési vitának első szónoka Karafíáth Jenő, aki a parlament nívójának süllyedésé­ről beszél. A parlament színvo­nalának sülyedése a választás demokratizálásának okszerű kö­vetkezménye. Esztergályos János : Tessék fel­oszlatni a nemzetgyűlést és új választást elrendelni. Berki Gyula: Majd meg lesz az is, de nem lesz öröm benne! Karafiáth : A nemzetgyűlés tár­gyalási idejének kétötöd részét elpocsékoltuk. A 8 őrás ülések óriási költséget jelentenek. Meg kell találni azokat az eszközö­ket, amelyekkel a parlamenti nivő sülyedősót megakadályoz­hatjuk. Szükségesnek tartaná a házszabályok módosítását; és bi­zonyos tekintetben való szigo­rítását, ismét vissza kell állítani a felsőházat. A felsöbáz nívója jő hatást fog gyakorolni a kőpviselőbázra. A mentelmi jogot is törvényes úton kell szabályozni. Meg kell szüntetni azt az állapotot, hogy egyesek a mentelmi jog mögé bújva támadást intézzenek. — Ezután szóvá teszi, hogy a kül­földi sajtó egyik számában a legképtelenebb hírek láttak nap­világot. Egy holland lap nemrég azt irta, hogy II. Ottó visszatért Magyarországra és Apponyi lakásán tartóz­kodik. Egy olasz lap pedig Magyarországról azt a hirt közölte, hogy Cegléden fegy­veres bandák gyülekeznek, akik Budapest ellen akarnak vonulni. Hogy ilyen hírek megjelen­hettek, az külképviseletünk erély- telensógére vall. Az uj lakásrendeletek. Az április 20.-i Hivatalos Lap­ban két nagyfontosságű rendelet jelent meg. Az egyik a háztulajdont kor­látozó kivételes szabályoknak a községekben való megszüntetésé­ről szól. E rendelet fontosabb intézkedései a következők: A lakásrendeletnek a háztu­lajdont korlátozó összes kivéte­les rendelkezései, amennyiben ez a rendelet kivételt nem tesz, az ország területén lévő községek­ben az 1926. évi május hő 1. napjával hatályukat vesztik, mi­nélfogva ettől az időponttól kez­dődőig a községekben levő la­kások és egyéb helyiségek bér­lete és használata tekintetében a magánjog (lakbérleti szabály­rendelet, helyi szokás) szabályai nyernek alkalmazást. A határozatlan időre szőlő, vagy a jelen rendelet életbe­lépése előtt lejárt és a lakásren­delet szerint tovább folyó bérle­tek után fizetendő bér összegét azokban a községekben, amelyek­ben az új rendelet életbelépéséig szabad forgalom nem volt, az 1926. évi november hő 1. nap­jától kezdődőig a fülek közös megegyezéssel szabadon állapít­hatják meg. Eddig az ideig bér­negyedenként olyan bérösszeget kell az érvényben lévő rendele- tek szabályai szerint fizetni, amely a lakásrendelet értelmé­ben az 1926. évi májusi bér­negyedre járó esedékes bérnek és járulékainak megfelel. A határozatlan időre szóló, vagy már lejárt és a lakásren­delet szerint továbbfolyő bérleti szerződéseket a tulajdonos (a bérbeadó) az 1926. évi május hő 15. napjáig az 1926. évi novem­ber hó 1. napjára, azontúl pedig a rendes felmondási idő meg­tartásával a magánjog szabályai (lakbérleti szabályrendelet, helyi szokás) szerint szabadon fel­mondhatja. A másik — a kereskedelmi és ipari élet szempontjából a leg­nagyobb jelentőséggel biró — rendelet, a városokban üzleti cé­lokra használt helyiségek bérletét szabályozza és az alábbi leg­fontosabb rendelkezéseket tar­talmazza : Üzleti, célra használt helyiség­dottnál eredetileg szigorúbb tör­vényjavaslat mellett kardosko­dott s a kormány fogalmazta át úgy a beterjesztett javaslatot, hogy annak egyenesen drákói rendszabályait enyhítette. A bel­ügyminiszter kijelentette, hogy a kormányt teljesen hidegen hagyja az, hogy a jövőben a rendőri és törvényszéki [ripor- tázs elsenyved, mert ez csak annyit fog jelenteni, hogy a hír­lapkiadó» számára többé nem lesz jövedelmező üzlet. Kérdjük most már azokat, akik találva érezhetik magukat, mit szólnának, ha a magyar kormány nem ilyen drákói, de csak tokkal enyhébb reformot szándékozna megvalósítani Magyarországon. Hiszen bizonyos berkekben eget, földet rázó botránynak minősítik a legenyhébb kormányintézke­dést, ha az kénytelen valamely lap ellen fellépni, mert magavi­seletével a nemzet nagy, egye­Ä parlament színvonala. Karafíáth Jenő a felsöház visszaállítását követeli. Képtelen hirek a külföldi sajtóban Magyarországról.

Next

/
Thumbnails
Contents