Egri Népújság - napilap, 1926/1
1926-04-27 / 94. szám
2 EGRI NEFDJSAG 1926. április 27 nek e rendelet szempontjából az olyan helyiséget kell tekinteni, amelyet ipari vagy kereskedelmi foglalkozást űző személy ipari vagy kereskedelmi tevékenységének folytatása céljából használ. Nem lehet üzleti célra használt helyiségnek tekinteni s ennélfogva e rendelet szabályait alkalmazni : a kisiparosoknak éB a kiskereskedőknek üzleti célra használt helyiségeire abban az esetben, ha az üzleti célra használt helyiség lakással területileg összefügg és azzal együtt tárgya a bérletnek, feltéve, hogy a helyiség alapbérének egy évre számított összege az 1200 aranykoronát meg nem haladja. Az üzleti célra használt helyiségek esedékes bérét e rendelet hatálybalépése után ia a lakásrendeletben meghatározott alapbér után kell kiszámítani. Nevezetesen : az 1926. évi augusztusi bérnegyedre 58% -a; az 1926. évi novemberi bérnegyedre 68°/o-a; az 1927. évi februári bérnegyedre 75°/o-a fizetendő az alapbérnek. Az 1927. évi májusi bérnegyedtől kezdődőleg fizetendő bért a felek közös megegyezéssel szabadon állapíthatják meg, úgyszintén az e rendelet életbelépése után keletkezett bérletek bőrét is. A bér más megállapodás hiányában rendszerint a bérnegyed ötödik napjáig bezárólag fizetendő, de a bérlő fizetheti azt három egyenlő havi részletben is. A részletfizetés kedvezménye a közüzemi költségre nem terjed ki. A tuiajdonos (bérbeadó), a bérletet az 1927. évi február hő 15. napjáig szabadon felmondhatja és pedig, ha a helyiségnek egy évre számított alapbére az 1200 aranykoronát meg nem haladja, az 1927. évi február hő 1. napjától számított félévre, ha pedig meghaladja, ugyanettől az időponttól számítandó egy évre. E felmondási idő alatt a bérlő az 1927. évi februári bérnegyedre megállapított összegnek (3. §.) megfelelő bért köteles fizetni. SSBKUSKl Száhuszonhatmilliós zsebtolvajlás a villamoson. Kálisch Ármin mohácsi gazdálkodó fölment Budapestre a nemzetközi vásárra és szombaton egy bankban 126 millió koronát veit fel. Vasárnap délelőtt ezzel a pénzzel a zsebében fölült a Teréz-körút és Király-utca sarkán egy zsúfolt 10-e* villamosra és kiment a Ligetbe. A vásár bejárata elé érve megpillantotta a táblát, hogy »Óvakodjunk, a zsebtolvajoktól* s ösz- tötiszerüen a hátsó zsebéhez kapott, amely föl volt hasítva és amelyből hiányzott a 126 milliót tartalmazó pénztárcája. A gazdálkodó följelentést tett a rendőrségen. Szorul a hurok «Nagyromdnia» körül. Oroszország népszavazást követel Beszarábiában. Olaszország Szovjetoroszország mellett. Berlin, április 25. Monzani gróf moszkvai olasz nagykövet közölte Csicserin külügyi népbiztossal, hogy az olasz kormány a román kabinet ismételt kérése ellenére elutasította a besszarábiai szerződés ratifikálását. A szovjetkormány erre megbízta római nagykövetét, hogy fejezze ki ezért a szovjetkormány köszönetét az olasz kormánynak. Az olasz kormány lépésében a szovjetkormány bizonyságát látja annak, hogy Olaszország élénken törekszik a szovjetunióval barátságos viszonyba lépni. Az olasz kormány által felajánlott közvetítést azonban csak akkor fogadja el, ha Románia beleegyezését adta ahoz, hogy Besszarábiában népszavazás legyen. •. r.'-- • .v" ■ </»»«»> iSNM Felépítik az egri postapalotát. Eger, április 26 Köztudomású, hogy a kormány az 1926—1927. évi költségvetésbe 2y2 milliárd korona költséggel beillesztette az egri postapalota építkezését. Sajnos, eddig ebben az ügyben olyan további lépések nem történtek, hogy a postapalota építkezését meg is kezdjék. Megszoktuk már, hogy az Ígéret, ígéret marad. Évtizedek óta sok mindent ígértek már Eger városának, de eddig a dohánygyáron kívül nem kaptunk semmit. Még a békében kilátásba helyezték a postapalota építősét is, de ebből sem lett semmi. Hogy mennyire nem volt komoly szándéka a kereskedelemügyi kormánynak a postahivatal elhelyezésére egy megfelelő postapalota épitáee, a legjobban igazolja az a körülmény, hogy a várossal kötött és a múlt évben lejárt szerződés meghosz- szabbitását óhajtották. Ebbe a város természetesen nem ment bele, amennyiben a postahivatal által bérbe vett épületre a városnak szüksége van és csak addig volt hajlandó átengedni továbbra is, amíg a lakásrendelet erre kényszeríti. Ily körülmények között a kereskedelemügyi minisztérium kénytelen volt a postahivatal elhelyezéséről gondoskodni és a postapalota építkezésére 2lji milliárdot az 1926—1927. évi költségvetésbe beállítani. Ennek dacára az építkezés megkezdéséről még sző sem esett. Annyit hallottunk, hogy a posta által megvásárolt Club-épületet akarják annak idején a postahivatal céljaira átépíteni. Ez az épület természetesen nem felel meg a célnak, mert nem alkalmas a postahivatal elhelyezésére azért, mert a helyiségek sötétek a szűk utca miatt ős ezért, mert a férőhely is kevés, a kincstári postakocsik pedig el sem helyezhetők. A nagy munkanélküliség kényszerítő hatása alatt dr. Nagy János nemzetgyűlési képviselőnk sürgető közbenjárására végre elérkezettnek látták az időt, hogy a postapalotát felépítsék. Szombaton érkezett meg a kereskedelemügyi minisztérium megbízottja, hogy a terv kivitele ügyében személyes meggyőződése alapján az adatokat összegyűjtve, előterjesztését megtehesse. A Club-épület helyén a postapalota építkezése tárgytalan már azért is, hogy az építkezésnél az ottani keskeny utca kiszélesítéséhez a város kénytelen ragaszkodni. Ily körülmények között ezen a keskeny telken a postahivatal céljaira az építkezés meg nem valósítható. A város ajánlata alapján a kiküldött szakértő által megtekintett Bínét-ház megfelelő telke volna a legalkalmasabb a postapalota építkezésére s valószínűleg ott fog elhelyezést nyerni. Eger városának kétszeresen fontos érdeke, hogy a tervbe vett építkezést mielőbb megvalósítsák. Érdeke azért, hogy a postahivatal által most bérelt épület felszabaduljon én érdeke első sorban azért, hogy az építkezéssel munkaalkalom adassák és a tarthatatlan nagy munka- néiküliségnémileg csökkentessék. Hangsúlyozni kívánom, amit ügy a képviselőtestületben, mint minden alkalommal illetékes helyen állandóan hangoztatunk, hogy nekünk az építkezések azért sürgősek, hogy ezzel a helybeli munkanélküliséget támogassuk. A budapesti munkanélküliséget az ottani építkezésekkel és iparosokkal enyhítsék, az egri építkezéseket pedig az itteni vállalkozókkal és iparo sokkal végeztessék, hogy ezzel a helybeli munkanélküliséget csökkentsük és iparosságunk részére munkaalkalmat biztosítsunk. Ezt Eger város joggal elvárhatja az államkincstártól a postapalota itteni építkezésénél is. Sőt követeljük, .mert az állam- háztartás terheit tí>hát a beruházások, az építkezések költségeit tarthatatlan adőterheinkkel közösen, egyformán viseljük. Vannak nekünk vállalkozóink éa iparosaink minden építkezési szakmában olyanok, akik a terv, költségvetés és előírás szerinti postapalolát megépítik úgy, mint akármelyik fővárosi vállalkozó. Erről alkalma lesz az államkincstárnak meggyőződni az épi tkezés után az átadásnál. Tegyen bizonyságot a kereskedelemügyi kormány, hogy igen is szem előtt tartja azt az igazságot, hogy a vidéki beruházásokat, építkezéseket, kizárólag az ottani vállalkozóknak és iparosoknak juttatja. Mindent el kell és el is fog követni a város, hogy ez így legyen, mert erkölcsi kötelességünk a helybeli ipart támogatni és részükre munkaalkalmat biztosítani. Radii Károly. A katonai terményszállítás bűnügye. Budapest, április 26. MTI. A terményszállitási ügyben Budapesten tegnap több helyen házkutatást tartottak. A házkutatás után a főkapitányságon újabb kihallgatások lesznek, úgyszintén a katonai ügyészségen is. SZÍNHÁZ. Magyar dal- és nóta-est a Városi Színházban. F. hő 24.-én, szombaton este a Hevesmegyei Törvényhatósági Népművelési Bizottság rendezésében igen élvezetes éB tanulságos hangversenyen ügyesen ösz- szeválogatott ének-, zene- és tánc-számokban kaptunk rövid áttekintést a magyar dal történetén. Dr. Lányi Viktor közvetlen stílusú előadásába illusztráciő- szerűan voltak beillesztve a magyar dalíermésnek legtipikusabb és legszebb gyöngyei, mindmegannyi közkincse magyar-mindnyájunknak. Olt csengenek ezek minden magyar ajkon, dalolja őket gyermek, ifjú és öreg egyaránt és hol elbúsulunk, hol meg felvidulunk rajtuk. A közismert szép magyar nóták, kuruc dalok szinte ujdon- ságszerŰ8n hatottak Eitner Irén, Radnai Erzsi és dr. Mihályi Ernő operaénekesek finom, kellemes előadásában. Hannover György ismert nevű fiatal hegedűművész nagy hstást keltett Czinka Panna ó* Bihari hires cifrázatos nótáival majd meg Hubay Jenő két szép csárdaje- lenetének technikai és esztétikai szépségekben bővelkedő előadásával. A műsort kedvesen élénkítette két fiatal lányka, Jobbágy Ilonka ős Kovácsy Margit művészi táncszámokkal, melyekben benne volt a magyar
