Egri Népújság - napilap, 1926/1
1926-04-20 / 88. szám
Ära 2000, vasárnap 3000 korona Eger, 1826. április 20. kedd. XLIIL évf 88 sa. Előfizetési dij postai szállítással: •gg hóra 40.000 K, negyedévre 120.000 K. POLITIKAI NAPILAP. Főszerkesztő! Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. ezáltal mérhetetlen kárt okozzanak gazdasági életünknek. Ezt a nemzeti követelményt nagyon jól megérezték a németországi szociáldemokraták, ahol nem is gondolnak arra, hogy május 1-ét henyéléssel és utcai tüntetésekkel töröljék ki a munkában eltöltött esztendőből. Nagyon sok ellenérvet tudnánk felsorakoztatni mi is az ellen, hogy a május 1. i munka- szünet még csak hallgatólagosan is szankcionáltassék, de erre semmi szükség sincs már, mert a belügyminiszter idejekorán tájékoztatta a társadalmat arról, hogy semmiféle május 1.-i utcai tüntetést nem engedélyez. Osztatlan elismeréssel találkozott a belügyminiszternek eme rendelkezése, mert az az ország, ame000»IHIQOO WHO« 0000fl»OQQOOH»ttU HUQálQO A Magyar Külügyi Társaság vándorgyűlése Egerben. Berzeviczy Albert hatalmas beszédben ismertette külügyi helyzetünket. — A Népszövetség be akarja olvasztani a nemzeti kisebbségeket. — Eöttevényi Olivér és Ambrózy Gyula előadása. lyiknek súlyos sebe a többek között a munkanélküliség is, nem engedheti meg azoknak a szerencsésebbeknek, akiknek munkaalkalmuk van, hogy ezzel visszaélve, önkényesen a munka ellen tüntessenek. Súlyosbítaná ezt az eljárásukat még az a körülmény is, hogy ez az egynapos sztrájk náluk csak ürügy arra, hogy a politikát az utcára vive szolgálhassák a nemzetközi destrukciót. A polgári társadalom ezekben a súlyos esztendőkben nem tűrheti el, hogy a szeme előtt vörös zászlókat lengessenek, amikor annyi keserűség és nyomor eméczti a nemzet széles rétegeit, hogy azon csak a megfeszített és soha le nem állított munka segíthet. M. S. A május l.-i munkaszünet. A nemzetközi szociáldemokraták május l.-ét az ő külön ünnepükké sajátították ki, amely alkalommal szokássá vált előttük minden törvényes alap nélkül a munkabeszüntetés. Csupán a társadalom és a törvényes rend türelmességének lehet tartani, hogy a szocialisták május l.-i munkabeszüntetését nem tekintette sztrájnak, mert ha jogilag vizsgáljuk ezt a magatartást, nem találjuk semmi alapját sem annak, hogy egy társadalmi osztály saját kezdeményezéséből elhatározhassa magát arra, hogy önkényesen kitöröljön egy teljes napot a munka időjéből. A polgári társadalom türelme boldog időkben elnézte a izociálisták- nak, hogy május 1-ét «a gépek leállítására» szentelte, de abban a pillanatban, amikor ezt a mun- kátlanul eltöltött napot osztályérdekekből politikai célokra használták ki, már probléma lett, hogy megengedhető dolog-e, hogy egy társadalmi osztály kiszakítva magát az állami rend egyetemességének tradícióiból és jogviszonyaiból, önállóan iktasson a naptárba munkátlanságnak szentelt ünnepnapot. A szociáldemokraták tagjai a magyar állam szervezetének és polgárai a társadalomnak, a éppen ezért csak helyeselni tudjuk, hogy a belügyminiszter még csak hallgatólagos beleegyezését sem adta ahhoz, hogy május 1-én tüntessenek a nemzetközi szociáldemokraták politikai elveik mellett. Ha ezt a napot a dolgozó munkáselemek valóban a pihenésnek szentelnék, még elnézné talán a polgári társadalom munkabeszüntetésüket, de amikor évről- évre azt tapasztalja, hogy a május l.-i munkaszünet, egy jn- ternacionális eszméket valló társadalmi osztálynak arra szolgál, hogy utcai tüntetések keretében lázítson a fennálló társadalmi rend ellen, már semmiképpen sem tartjuk megengedhetőnek, hogy a türelem irányukban továbbra is érvényesüljön. A trianoni béke nyomorúságait szenvedő nemzet nem engedheti meg magának, hogy ezrek és ezrek ott hagyják a munkát, s Eger, április 19. Vasárnap délelőtt féltizenegy órakor a Magyar Külügyi Társaság egri vándorgyűlésére impozáns közönséggel telt meg az egri városháza díszterme. Az egyházi, katonai és polgári előkelőségek, nagyszámú egri hölgy, a városi képviselőtestület igen sok tagja, főiskolai ifjúságunk és az érdeklődő komoly polgárság képezték a hallgatóság sűrű sorait. Dr. Berzeviczy Albert belső titkos tanácsos, nyug. vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, s a Külügyi Társaság társelnöke, dr. Ssmrecsá- nyi Lajos belső titkos tanácsos egri érsek társaságában a közönség harsány éljenzése között lépett a terembe. Irak Géza polgármester meg- illetődvs üdvözölte Eger város nevében a kiváló vendégeket és fölkérte Berzeviczy Albertet,hogy foglalja el az elnöki széket és tartsa meg Eger közönségének nagy érdeklődéssel várt előadását. Berzeviczy Albert beszéde. A tisztelet és szeretet szinte lélegzetet visszafojtó csendet teremtett a zsúfolásig megtelt tágas teremben, mikor az ősz tudós, a magyar szelleműek ez a világszerte tisztelt reprezentánsa, szólásra emelkedett. Néhány kedves bevezető sző után ezeket mondotta Berzeviczy Albert: — Külpolitikai helyzetünk tagadhatatlanul nem jő, aminek okai kisebb részben saját eljárásunkban és mulasztásainkban, nagyobb részben a ránk kényszerítőit, szerencsétlen helyzetben rejlenek. Helyzetünk, s ebből folyőlag külpolitikai gondolkozásunk is kiegyenlithetetlen ellenmondásokban szenved. Békére, nyugalomra van szükségünk, de nem tudjuk feledni a rajtunk esett sérelmeket s azok orvoslását kell remélnünk. Ideiglenesnek tekintjük mai állapotunkat, de csak annak alapján rendelkezhetünk be gazdaságilag is állandóbb szerződési viszonyokra. Bizalmat követelünk szomszédainktól, [de azt alig [viszonozhatjuk, látva ellenséges indulatukat. Támaszt csak egyos hatalmak barátságában és a Népszövetségnél kereshetünk. — A hagyományos barátságot Németországgal szövetségi formában nem újíthatjuk meg, mert akkor ellenünk fordul Francia- ország, sőt újabban Olaszország is. Angolország és Olaszország eddig mindenben támogattak bennünket. Olaszország szövetséget kötött Jugoszláviával, mert egyes ellentétes érdekeik áthidalása ezt megkívánta; velünk szemben ilyen szerződésre szükség nincs, mert érdekeink azonosak. Románia hivatva volna velünk barátságos viszonyba lépni, mert közös veszélyek ellen kell védekeznünk, de nemzeti sovinizmusa, Trianon és a magyar kisebbségek elnyomása, válaszfalat emel közénk. — A Népszövetség eddig, a szanálásunkban való, meglehetősen passiv, közreműködésen kívül értünk vajmi keveset tett. A magyar kisebbségek védelme elől eddig ridegen elzárkózott, ■őt újabban a Melló Franco-té\o törvénymagyarázat által a kisebbségek beolvasztását látszik célul elfogadni. A lefegyverzést, melyet a békeszerződések határozottan megígértek, a Népszövetség szembetűnő halogatással kezeli és tűri. hogy a győztes hatalmak folyton növelik fegyveres készségüket. A külpolitikai helyzetben némi javulást jelent a háborúért való felelősség kérdésének higgadtabb elintézése, a békeszerződésekkel és a Népszövetség működésével való elégedetlenségnek terjedése és a locarnói egyezmény létrejötte, de ez utóbbi, miután Németország felvétele a Népszövetségbe egyelőre meghiúsult, ma még végrehajtatlannak tekinten- tendö. Rosszabbodott a helyzet a nemzeti kisebbségek állapotának rosszabbodása s a Népszövetségnek e kérdés Iránti bebizonyult közönye által. Továbbá az által, hogy a le- fegyverzett államok közti kiáltó
