Egri Népújság - napilap, 1926/1

1926-04-20 / 88. szám

2 EGRI NÉPÚJSÁG ellentét mindinkább fokozódik. Ránk nézve rosszabbodott a helyzet az áldatlan frankhami- sitási ügy által, mely mérhetet­len károkat okoz nekünk a kül­politikai vonatkozásokban. Ez ügyben legközelebb az illetékes bíróság fog dönteni, akármennyi­re bízunk biráink függetlensé­gében, tudjuk mégis, hogy ók a közvélemény erős áramlatai iránt érzéketlenek nem maradhatnak. Ezért szükséges külpolitikai szem­pontból oly egységes, erős köz­vélemény kialakulása, mely min­den leplezgetési és mentegetési kísérletekkel szemben e bűntény kérlelhetetlen megtorlását kö­veteli. Forró tapsviharral ős szűnni nem akaró éljenzéssel köszönte meg Eger közönsége Berzeviczy Albert nagyértékű előadását. Ezután dr. Eöttevényi Olivér, nyug. főispán, egyetemi magán­tanár, a Külügyi Társaság ügy­vezető alelnöke ismertette for­más beszédben a Külügyi Tár­saság programmját. A Társaság a magyar közönség külpolitikai tájékozottságát, külpolitikai ér­zékét akarja növelni, ■ ezért organizálni őhajtja a magyar értelmiséget. A Társaság azon­ban nemcsak itt benn, hanem külföldön is nagy propagandát fejt ki a magyar ügy érdekében. Ambrósy Gyula kabinetirodai tanácsos a békeszerződésekről és a trianoni békeszerződés tart­hatatlanságáról éles okfejtéssel, világos, meggyőző, de szigorúan tárgyilagos előadást tartott. Trak Géza polgármester a város közönsége nevében hálás- köszönetét mondott a Külügyi Társaság vezetőinek a tanulsá­gos előadásokért, s egyben ki­fejezte ama reményét, hogy Eger város is szorosabb kapcsolatba jut a Társasággal, amelynek tagjai e gyűlés után bizonyára Egerben is szaporodni fognak. A vándorgyűlés félegyőra táj • ban ért véget. A jövőben is azonnal nyugdíjazandó!: a ki­szolgált közigazgatási tisztviselők. A státusrendeletnek a teljes szolgálati idővel rendelkező tiszt­viselőkre vonatkozó részét az egyes törvényhatóságok külön- bőzökép értelmezték. Ezért a bel­ügyminiszter most rendeletet adott ki, melyben arról értesítette a törvényhatóságokat, hogy a teljes szolgálati idővel rendel­kező tisztviselők ezután is azon­nal nyugdijazandők, vagy pedig további szolgálatban való vissza­tartásukra javaslat teendő a mi­nisztériumnak. «Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban ; Hiszek Magyarország feltámadásában!« A magyar reménység ünnepe. Az egri ciszterci gimnázium «Werner Adolf» tornakörének avató disztorna-ünnepélye. — Balassagyarmati, kisvárdai és egri diákok pompás tornamutatványai a ciszterci gimnázium tornatermében. Eger, április 18. Az *Alma Mater« komoly fa­lai között élénk zsibongás, ér­kező vendégek, udvarias, kedves diákfejek, a folyosók homályá­ban felfelvillanő fehér torna­dresszek : a gimnázium díiztorna- estélyt tart. A tágas tornaterem zsúfolásig megtelt közönséggel. Az egri Egyházmegye, a honvédség, a csendőrség, a rendőrség a vár­megye, a város, a pénzügyigaz- gatőság és az iskolák illusztris vezetőit ott látjuk a díszes kö­zönség soraiban, az örvendező' szülők és az intézetre büszke öreg diákok között. A terem falai és az orcseszter virágokkal,színes lámpákkal éke­sek. A disztorna bemutatására szolgáló emelvény, fekete alapon fehér vonalakkal, görög és ró­mai küzdő jeleneteket ábrázol. Hirtelen tüzes induló csattan dr. Kalovits Alajos zenetanár precíz betanításában,. ■ feltűnik az apró emberkék, a pirospozs­gás, szőke, barna gyermekfejek bosszú sora. Áhítattal hangzik föl ajkaikról a magyar Hiszek­egy, s látom szemeikből, hogyan erősödik bennök akarássá a szent fogadalom Nagymagyar- országért s hogyan lesz a sok diákiélek az ezeréves nemzeti földnek bevehetetlen vára. A felvonulást az egri főreál­iskola kifogástalan tagszabad­gyakorlata követte, majd az egri gimnázium ifjúsága kézitámfa-, tornapad-, fapuaka- ős társas­gyakorlatokat mutatott be, ze- nekisérettel. Különösen nagy ér­deklődést váltottak ki a nyújtón bemutatott gyakorlatok, az egyé­ni- és csapatverseny. A győze­lemért bárom csapat küzdött: a balassagyarmati áll. reálgim­názium, s az egri ciszterci gim­názium A. és B. csapata. A szé­pen sikerül őriáskörök, billenő­sek, halálugrás, általános nagy tetszést arattak. Kedves derültség támadt a te­remben, amikor az alsóbb osztá­lyok versenyén egyik pirosarcú, szőke kis gimnazistát úgy kel­lett feltenni a termetéhez képest igen magas nyújtóra. A II. osz­tályosok tagszabadgyakorlata után zászlőgyakorlat, majd a kisvárdai áll. reálgimnázium vi­lágitő buzogányokkal dolgozó mintacsapata mutatta be rend­kívüli ügyességét. Az elsötétí­tett teremben, mint valami cso­daszép tűzijáték mozgott és raj­zolt le szemet gyönyörködtető zöld és piros görbéket, szabály­szerű egyöntetűségben a húsz, fegyelmezett karral forgatott bu­zogány. A közönséget teljesen magá­val ragadta a fénynek, színnek és izomerőnek ez a pompás har­móniába olvadt játéka és nem egyszer egy-egy gyakorlat be­mutatásának kellős közepén tört ki önként az elismerés és lelke­sedés zúgó tapsviharja. A gazdag és változatos műsor legszebb száma azonban az egri gimnázium mintacsapatá­nak vegyes gyakorlatai voltak. Szemkápráztató ügyességgel épí­tették gúláikat, s az egyes cso­portok színhatása, ügyes össze­állítása bámulatba ejtette a kö­zönséget, amely minden egyes mutatványt tomboló tapsorkán­nal üdvözölt. A műsor befejeztével dr. Kürti Menyhért, c. tankor, kir. főigaz­gató szólt az ifjúsághoz. Haza­fias tüzű rövid beszédében meg­emlékezett a gimnázium atyai jótevőjéről, dr. Werner Adolf zirci apátról*. kiről nevét vette fel a most névavatási ünnepélyét tartő egri gimnázium tornaköre. Köszönetét mondott a testvér­intézeteknek és azok tornataná­rainak, a balassagyarmati Dobó Józsefnek és a kisvárdai Komo- róezy Páternek, azonkívül annak, fait legjobban megillet, Szabó Ferencnek, az egri gimnázium lelkes, buzgó és szakképzett tornatanárának. A főigazgató beszédét lelkes tapssal jutalmazta a közönség, mely a Szózat eléneklése után a legszebb emlékekkel távozott az egri gimnázium ősi falai kö­zül, ahol ezen a napon a ma­gyar reménység, a magyar jövő, üite raindannyiunkat uj biza­lommal eltöltő ünnepét. Erdélyi Mihály. Yan már sója Csonka- magyarországnak. A pénzügyminiszter megbízá­sából a napokban vizsgálta meg dr. pápai Vájná Ferenc m. kir. főbányatanácsos, főgeologus a hajduizoboszlói hőforrást. A helyszíni szemlék során újabb furatásokat rendelt el. Öt uj kutat fognak fúrni. A ré­git érintetlenül hagyják, nehogy üzemében valami kedvezőtlen változás álljon be. A főgeologus a helyszíni szemlén megállapí­totta, hogy a hőforrás kiaknázása szinte beláthatatlan perspektívá­kat nyújt. A forrás vize konyha­sót, brőmot és jődot tartalmaz. Előzetes számítás szerint évi 500 vagon só termelhető ki 15 milliárd korona értékben. Az eddigi megfigyelések szerint a forrás vízszolgáltatása állandó­sultnak tekinthető. A Magyarországi Rokkantsegélyzö és Nyugdijegylet egri fiókjának közgyűlése. Eger, 1926. április 19. Tegnap, vasárnap tartotta a Magyarországi Rokkant ésNyug- dijegylet egri fiókja rendes évi íözgyülését az Ipartestület szék- házában. A közgyűlés a Balkay Béla elhalálozása őta be nem töltött elnöki tisztségre egyhangúlag Radii Károly érseki nyomda­igazgatót, az egyik alelnökségre Paulovits Lajos ipartestületi el­nököt, jegyzőnek pedig ifj. Hering Jánost választotta meg. A közgyűlés megbízásából Radii Károlyt háromtagú kül­döttség kereste fel és tolmácsolta a közgyűlés egyhangúlag hozott határozatát, felkérte az elnökség elfogadására és meghívta a köz­gyűlésre. Radii Károly a nyug- dijegyletnek egyhangúlag hozott határozata alapján az elnökséget elfogadta. A közgyűlés lelkes éljenzése közben elfoglalta az elnöki széket. Az új elnök székfoglalójában ismertette Magyarország ezen egyik legrégibb, legnagyobb és legvagyonosabb humánus nyug­díjintézetének 25 évi fennállása alatt kifejtett országos jótékony ságát és életképességét, amit a legfényesebben igazol az a kö­rülmény, bogy az intézménynek ma már 102.000 rendes tagja van, a fiókintéze­tek száma pedig 209. Ez a leghatalmasabb jőté- konycőlu intézmény 25 év előtt az állam állandó és tekintélyes támogatásával kezdte meg ál- dásdús működését és ma vagyonát 9 budapesti palota és 2 vidéki bérház képezi, kész­pénz és értékpapír állományával együtt 37 milliárd 220 millió 374 ezer 615 korona össz vagyonnal rendelkezik. Az 1925. évben már 7312 tag élvezte az őket megillető rokkant­segélyt és nyugdijat, 489 árva pedig árvasegélyt és az 1925. július 1-től életbelépett özvegyi nyugdíjbiztosítás következtében 81 özvegy élvez nyugdíjat. Ezen adatok igazolják leg­jobban ennek a rokkant- és nyugdíjintézménynek nemes hi­vatását és életképességét, amely­nek élén az országos központ­ban legtekintélyesebb ipari és kereskedelmi vállalataink vezetői állanak. Radii Károly elnök ezután azt a reményét fejezte ki, hogy az egri fiőkintézet 260 tagjával a múlt évben kifejtett eredményes tevé­kenységét együttes munkálko­dással lehetséges lesz fokozni, az állami, ipari és kereskedelmi tisztviselők és alkalmazottakból állő férfi és nő taglétszámot emelni és bizonyságot tenni az országos központnak arról, hogy 1926. április 20

Next

/
Thumbnails
Contents