Egri Népújság - napilap, 1926/1

1926-04-11 / 81. szám

Előfizetési dij postai szállítássali i POLITIKAI MÄPILÄP. *sb hóra «o.ooo K, negpedévre 120.000 K. 1 Főszerkesztő : Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. Ä csőd a teljes és letagadhatatlan csőd az, amelybe az utolső százötven év politikája a mai államokat és társadalmakat belevitte. A világháború előtt még el­kápráztatták a népeket az utolső évek hatalmas technikai alkotá­saikkal, találmányaikkal, óriási összegektől duzzadó költségve­téseikkel, hatalmas hadserege­ikkel és flottáikkal s főleg azzal a fölényes döngő öntudattal, amely a XIX. század gyermekei­nek saját volt. A politikai és társadalmi élet, a sajtó nem tudott hová lenni önön dicséretétől és bámulatától. A kormányok és parlamentek a liberálizmus tanításaitól elbődui- va uj isteneket állítottak fel ma­guknak a népfensőg elvében, amelyek szolgáiként mutatkoz­tak be, — a valójában pedig hűden sáfárai voltak — ős az állami mindenhatóság elvében. A modern állam minden akarat­nyilvánítását jognak tekintette, figyelem nélkül arra, hogy az beleütközik-e az erkölcsbe, v^gy természeti törvénybe. A világháború ős következmé­nyei szétzavarták azokat a re­ményeket, amelyeket az állam minden hatóságának korlátlan kifejlesztéséhez fűztek. Bebizonyult, hogy a modern állam, melyet a választott or­szággyűlések személyesítenek meg és képviselnek — képtelen a vállalt feladatok teljesítésére. A modern állam annyira fél­tékeny saját korlátlan hatalmára, souverénitásáre, hogy lehetet­lenné igyekezett tenni az egyház működését is, mert nem akart az emberi szellem és lélek fej­lődésére senkinek sem befolyást eugedni. Igyekezett az egyházi iskolákat államosítani, a papság működési körét megnyirbálni, és beleszólt az egyházkormány­zatba, mikor a kormányokkal szemben engedelmesnek mutat- kgző papokat erőszakolt a püs­pöki székekbe. Egyes országokban oly elva­kultak voltak, hogy a vallás­erkölcsi érzés ellen is hadjáratot indítottak, mert ettől a liberális parlamentek által pártolt uj er­kölcs és világfelfogás megerő­södését várták. Holott ez ép oly dőre gondolat, mintha valaki behatolt egy családhoz, bántal­mazza az anyát és azt követeli a gyermekektől, hogy a házba beültetett uj asszonyt tiszteljék és becsüljék. A nyugati kulturnépek mind az egyház gyermekei, a mai államok bölcsőjénél is az egyház állott, amely engedelmességre és az állami hatóságok tiszteletére tanította a népeket. Az állam, a modern állam, a liberális kormányok és az isteni törvények ellen lázadó parla­mentek, amelyek a nemzeti ér zéBt is túlzásba vitték a népek egymás közötti viszonyát is meg­mérgezték. Ezek Szeretet és méltányos­ság helyett önzésre és képmu­tatóira tanították a népeket. A kapitalisziikus termelési rend által kitenyésztett modern em­ber, aki a pénz ős hatalom Csütörtökön tartotta az Egri Városfejlesztő R. T. VII, évi rendes közgyűlését Trak Gáza polgármester elnöklete alatt a Hevesmegyei Takarékpénztár tanácstermében. A közgyűlés egyhangúlag tu- domásűl vette az igazgatóság és felügyelőbizottság jelentésé­nek ismertetése után a pénzügy- miniszteri rendelet alapján ké­szített megnyitó mérleget, vala­mint az új részvénytőkének és a részvények névértékének pen­gő értékben való megállapítását, úgy szintén a részvények össze­vonására vonatkozó javaslatát. Az új értékelésű mérleg adatai alapján a két uszoda, a gőzfürdő a gépekkel, felszerelésekkel és berendezésekkel együtt 1 milliárd 517 millió 26 ezer 255 koronát, vagyis 121 ezer 362 pengő és 10 fillér értéket képvisel. A közgyűlés a mostani 20.000 drb 400 korona névértékű rész­vény értékét 3 pengőben, vagyis 37.500 koronában állapította meg és elrendelte a 20.000 drb rész­vénynek 20:1 arányban az össze­vonását 1000 darabra, egyenként 60 pengő névértékben. Minden 20 darab régi részvény 1 darab imádásán kívül más Istent nem ismer, meghiúsította a világhá­ború előtt az utolsó békémén- tési kísérleteket, és kötötte meg a világháború legigazságtala­nabb és legzsarnokibb békéjét. Minden népnél találunk már felvilágosult politikusokat és tu­dósokat, akik belátták, hogy mai nyomorúságunkat 150 év óta el­követett politikai hibákkal ma­gunk okoztuk. Rámutatnak arra, hogy ha most se látjuk be, hogy minden bajunk kútforrása a szívtelen­ség és önzés, az erkölosi törvé­nyek kigúnyolása, mely az em­beri vágyakat folyton csak szítja és fokozza, mígnem a háborús vad indulatban azt nem hisszük, hogy csak embertársaink leigá­zása és kizsákmányolása utján elégíthetjük ki magunkat. 60 pengő névértékű részvényre lesz kicserélve. Az alaptőke 750 millió koroná­ban, illetve 60 ezer pengőben állapíttatott meg; a|tőketartalék pedig 680 millió 56 ezer 706 ko­rona 60 fillérre, illetve 54 ezer 404 pengő és 54 fillérre lett fel­emelve. Az 1925 évi mérleg-számla és eredmény-számla szerint a tiszta nyereség 133 milliő 668 ezer 481 koronát tett ki. Ezen összeg az alapszabályok rendelkezései alapján tartalékalapra, leírások­ra, nyugdíjalapra, az igazgató­ság és felügyelőbizottság juta­lékára,valamint az alkalmazottak jutalmazására és jőtékonycálra lett fordítva. A közgyűlés helyeslőleg vette tudomásűl az igazgatóság jelen­tését, hogy a jövő hőnapban mintegy 1600 milliő korona költ­séggel megkezdik a népfürdő, 4 kádfürdő és mosoda építkezé­sét. Ha pedig a pénzügyi viszo­nyok megjavűlnak, akkor ősszel mintegy 5 milliárd költséggel a gőzfürdőre 2 emeletet építenek, szállodával és kádfürdőkkel, a gőzfürdőt a mai követelmények­nek megfelelően átépítik, A Budapesti Városi Bank részéről megüresedett 2 igazga­tósági tagságra Braun Károly és Ringelhann Béla választatott meg, a felügyelőbizottságba pe­dig Károly János és Tóth Csep- regi András. * Amennyiben a Városfejlesztő R. r.-nak az alapszabályok alap­ján biztosított kedvezmények megszüntetését előttem már több ízben azővátették, kénytelen va­gyok ismert álláspontomat itt is leszögezni. Ügy az igazgatóság, mint a felügyelőbizottság tagjainak in­gyenes fürdő használata, vala­mint jutalmazása ellen mint igaz­gatósági tag már két ízben állást foglaltam Ős indítványt [is tettem igazgatósági üléseinken. — A mostani közgyűlés elé az ezek­re vonatkozólag alapszabály- módosítást nem terjeszthettem elő, amennyiben indítványt csak részvényes terjeszthet a közgyű­lés elé az alapszabályok szerint meghatározott időpontban. Mivel egyetlenegy részvényem sincsen, nem voltam abban a helyzeíben, hogy álláspontomat érvényesíthessem. — Különösen hangzik, de ez így van. A vá­rosnak mintegy 11.000 drb rész­vényt körűlbelől 540 millió koro­náért vettem meg és ezzel vissza­szereztem a felbecsülhetetlen kincseket érő fürdőinket és még sem vagyok abban a helyzetben — igazgatósági tagságom da­cára —, hogy a város érdekeit úgy képviselhessem, ahogy azt igazságérzetem megkívánná,mert nem vagyok részvényes is. Ily körülmények között hi­szem, hogy fognak akadni egyes részvényesek, akiknek még rész­vényük van, hogy átadnak ne­kem 20 drb. részvényt, ami 1 drb. összevont részvényt tesz ki, az eddig általam fizetett 40.000 koronás árban 800.000 koronáért, hogy a [legközelebbi közgyűlésen mint részvényes a város érdekeivel össze nem egyeztethető alapszabály szerinti rendelkezések megszüntetése ér­dekében indítványom beterjeszt­hessem; ha ugyan addig az igaz­gatóság által a legutóbbi igaz­gatósági gyűlésen indítványom alapján az alapszabályok módo­sítására kiküldött bizottság, a­Az Egri Városfejlesztő R. T. közgyűlése.

Next

/
Thumbnails
Contents