Egri Népújság - napilap, 1926/1
1926-04-11 / 81. szám
EGRI NÉPÚJSÁG 1926. április 11. Mélyen a vár alatt... Egy óra hosszáig tartó bolyongás a földalatti Egerben. V melynek szintén tagja vagyok, ezeket a pontokat a saját hatáskörében meg nem változtatja. Megjegyzem, hogy ezen részvényeket csak addig óhajtom megtartani, amíg az alapszabályok a város érdekeinek megfelelően módosíttatnak. Ennek megtörténte után a részvényeket a városnak ajándékozom. Sajnálatos, hogy egyesek nem tudják megérteni azt, hogy mikor egy bár részvénytársasági alapon álló vállalat részvényeinek a 90 °/»-a a város tulajdonába megy át, sz már közvagyont képez tekintet nélkül arra, hogy a vároB a még hiányzó 10 % részvényt mikor tudja megszerezni. Közvagyonnál, a város és lakosságának érdekeit közérdekből kell szolgálni. Ezért nem tudok ős nem fogok belenyugodni abba, bár az alapszabályok igy rendelkeznek, hogy az igazgatóság és felügyelóbizottság tagjai az évi nyereségből jutalékot kapjanak. Nem tartom megengedhetőnek azt sem, hogy ugyanezen címen'a fürdőket díjtalanul használják. Közvagyont képező fürdőinket csak pénzért használhassa kivétel nélkül mindenki! Munkálkodjunk a város érdekében önzetlenül, nem pedig kedvezményekért és jutalmakért. Radii Károly. Az Emericana kulturdélutdnj a vasárnap délután 6 órai kezdettel fog lezajlani a Szent Ferenc- rend kulturházának fehértermé- ben. Dr. Bernolák Nándornak, a kaíholikus társadalmi mozgalmak fáradhatatlan harcosának szereplése elé városszerte igen élénk érdeklődéssel tekint a katolikus intelligencia, de a műsor többi száma is előreláthatóan nagy tetszésre fog találni. A délután műsora a következő : 1. Megnyitó beszédet mond Dr. Fehér Lajos Máv. titkár, az Agria corporatio delegátusa. 2. Sajó Sándor: Dacos magyarok c. költeményét szavalja Sávoly Miklós jh., az Agria eprődja. 3. Liszt: II. Magyar Rapszódiáját zongorán előadja Wäehtler Melanie, az Agria kisasszonya. 4. Papp-Váry Elemérné: Mint Jákob c. költeményét szavalja Saáry Ica, az Agria kisasszonya. Ünnepi beszédet mond dr. Bernolák Nándor volt miniszter, a Foederatio praeceptora. 6. Magyar egyveleg. Hegedűn játssza Nagy László jh., az Agria ap- rődja, zongorán kíséri Migaz Aladár jogszigorlő, az Agria leventéje. «Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban ; Hiszek Magyarország feltámadásában I« Elmúlt idők dicsőségét még romjaiban is büszkén hirdeti a Felvidék egykori védőbástyája: az egri vár. Ezen roskadozó romok előtt évszázadok történelme játszódott le, ezek a kövek látták a magyar dicsőség nagy korszakait és ma is mesélnek arról, hogy egy maroknyi magyar hogyan harcolt az ostromló törökök százezrei ellen. Ennek a városnak Dobó-unokái századokon át érzéketlenek maradtak a múlt emlékeivel szemben. Mikor még iskolába jártak, évente egyszer — talán — ki- menták a történelemtanárral az egri várba, aki szépen elmagyarázta nekik, hogy ki volt Dobó István, mit csináltak itt az egri nők, melyik a Bolyki-bástya ... És amikor ugyanezek megnőttek, nyugodtan nézték, hogy a Bolyki bástya leomlő kövei egy-egy emléket temessenek el magukkal. Messziről kellett egy embernek idejönni, aki fölismerte az egri vár rejtett szépségeit, aki aztán fanatikus rajongója lett ennek a várnak, és aki minden erejével azon dolgozik, hogy fölkutassa azokat a földalatti folyosókat, amerre Dobőék jártak, és 6Z az ember: dr. Pálosi Ervin jogtanár volt. Célja, hogy járhatóvá tegye a vár összes földalatti folyosóit, és a meglevő, valamint az ezután előkerülő emlékekből felállítsa az «Egri vár muzeum« át. Munkájához még csak a múlt évben fogott hozzá, ős a mostoha anyagi viszonyok miatt mértföldes léptekkel nem haladhat, mégis keze munkája már nagyon meglátszik a sok, általa kiásatott földalatti folyosón. Egy nehéz vasajtő pattan fel előttünk, ahonnan 10—15 méter meredek lejtőn visz leütünk. Efölött már a boltozat helyreállítása ée a lenti folyosókhoz vezető lépcsők kijavítása már Pálosi professzor munkáját dicséri. Ő maga faragta ki ezeket a kőlépcsőket. Itt kétfelé ágazik az űt: mi megindulunk a jobboldali felé, a sínek alatt a fővárba. Ez 2—3 méter magas, 120 m. hosszú folyosó, mely a Babek-bástya végéig tart, a vasúti sínek mellett. 6 — 12 m mélyről szelelőlyukak — minden 5 méterre — vezetnek a szabadba. Ezeket mind betömte az idő és csak 3 maradt ép. A bejárókat rendszerint betömték földdel. Helyenkint 2—3 méteres földréteget kellett a folyosókból 5—10 méteres szakaszokon kihordani. A hosszú folyosóval párhuzamosan a Bobek-bástyában, majd fölöttünk, majd alattunk, majd jobbra, majd balra mutogat folyosókat vezetőm. Köszönet és hála illeti meg vitéz Caörgey Károly vegyes gyalogsági dandár és honvéd helyőrségi parancsnokot, ée Ghi- czy Ferenc ezredes, ezredparancsnokot, akik a helyőrség derék utász-szakaszával segítségére siettek Pálosi professzornak. — A katonai segítségnek köszönhető a Babek-bástya feltárása. A Bebsk-bástya elpusztult kiugrásának sarkában egy méter átmérőjű akna vezet a legmélyebb folyosóból a fölötte levő termekbe, amelyek egyike a közepén elhelyezett pillér útján egy a téglaalap élei mentén körülfutő folyosó képét mutatja. Valamivel tovább a folyoäö boltozatának tetején 10 méteres közökben rókalyuk-szerű nyílást látunk. Ha föltornásszuk magunkat, látjuk, hogy kisebb-nagyobb helyiségekbe és férőhelyekbe vezetnek. A harmadik rókalyuk egy szűk és meredek folyosót rejteget, amely valamely földalatti forráshoz vezethet. Ennek kitisztítása most van folyamatban. Majdnem a Bebek-bástya végén járunk, mikor gyertyánk halvány fénye egy felrobbantott akna ütötte rést világít meg .. . nem messze tőle egy csontváz .. . és a sötét falon imbolygó árnyék olyannaa látszik, mintha az elesett hős lengő lelke most is ott keringene fölötte . . . Most értjük meg, hogy ezek a folyosók miért vannak eltömve. Dobó katonái tömték el őket, hogy az ellenség be ne hatolhasson a robbantott résen át a várba. Amikor visszaértünk a Bolyky bástya alá annak a várkúthoz vezető végén a kút aknáján áthaladva, látjuk az Eged és a város felé vivő folyosókat, amelyeket most takarítják ki a helyőrség derék katonái. Egyedül itt találunk sarat és talajvizet. Egy órai bolyongás után újra kinn vagyunk a Bolyki-bástyán. Ennek falait már körülásták a munkások és reméljük, hogy hamarosan felépül. Idekinn már barátságosabb a levegő: békés kecskék legelésznek az egykor rettegett hirü vár falán és a tavasz is szebben virul a napsütötte, diadalmas harcok helyén . . . A kazamatákból kihordott földet — a városi mérnöki hivatal útmutatása szerint — a Várköz-utca mélyen fekvő hepehupás úttestének feltöltésére használják fel. Nehezen megy a munka — mondja vezetőm —, de, ha pár év múlva teljesen ki lesznek tisztogatva a földalatti folyosók, úgy messze idegenből is jönnek Egerbe látogatók, akik órák hosszat elgyönyörködnek a várbeli labyrintusban, melyeknek most egész Közép-Eurőpában nincsen párja. Ezen ahelyan is meg kell említeni Hevesvármegye lelkes alispánját Okolicsányi Imrét, aki az egri vár kultúrtörténeti jelentőségét értékelve, a múlt évben az ásatások költségeire évi 17 millió koronát szavaztatott, meg a vármegye közgyűlésével. A vár folyosóit bárki, bármikor megtekintheti, vezető a Vár- köz-u. 11. sz. házban áll a közönség rendelkezésére. Beléptidij 10 ezer korona, diákoknak 5 ezer korona. Berecz Árpád. Mi újság? — A hires »Labour party*, az angolországi munkáspárt minden olyan eszmét visszautasít, ami a kommunistákkal való együttműködésre vonatkozik. — Bombaybál jelnntik : * India összes politikai pártjai egységes nemzeti pártba tömörültek és ugyanolyan alkotmányt követelnek India részére, mint amilyeneket a domíniumok élveznek. — Szolnok és Gyula be akar kapcsolódni a buda - miskolci színtársulat kerületébe. — Batáviáből jelentik: Ssu- matra szigetén, Atchin vidékén a banszülöttak megtámadtak egy holland katonai különítményt. A hollandok közül egy kapitány és 5 katona, a támadók közül pádig 19 ember maradt a csatatéren. — Az »or ősz emigránsok parlamentje« Párisban összeült. Az Európába, a Keletre és Amerikába menekült orosz hazafiak képviseltetik magukat ebben a parlamentben. Céljuk: Oroszország felszabadítása a bolseviki uralom alól. — Az Avacsinszk vulkán, mely Kamcsatka félsziget szélén fekszik, moszkvai jelentő# szerint újból kitört és március 28. óta működésben van. — Petropavloszk városára erős tűz és lávafolyam hömpölyög. A füst szaga több kilométernyire érezhető. A tűzhányó működését földalatti dübörgések kísérik. A város felett hömpölygő sűrű füsttől nappal sem lehet látni. Nagy a rémület az állandó földrengésekés morajlások miatt. Vasárnap délelőtt még foglalhat magának fenntartott helyet az Eme ricana kulturdélutánjára a ferenc- rendiek kegyszerüzletében.
