Egri Népújság - napilap, 1926/1

1926-03-27 / 70. szám

Ára "2000, vasárnap 3000 korona. Eger, 1826. március 27. szombat. XLIIL évf. 70 m. Előfizetési díj postai szélütéssel: agg hóra 40.000 fi, neggedévre 120.000 fi. POLITIKAI NAPILAP. Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség: Eger, Liceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. T elefonszám: 11. Március vége felé a hét év előtti rémségek emlé­kezete kísért. A szomorú múlt­nak ez a nyomasztó képe talán sohasem ia fog elhalványodni a lelkűnkben. Sohasem lehet el­felejteni a szégyenletes korszakot, melyben arra kényszerültünk, hogy legalább hallgatólag és ezinleg, megtagadjuk a lelkünk mélyén gyökerező ideálokat.Nem lehet, de nem is szabad feledésbe merülnie annak a megaláztatás­nak, melyet akkoriban élt át a csonka ország polgári társa­dalma. Pedig ez a társadalom manap­ság már úgy tesz, mintha keresné a feledést vagy legalább nem irtóznék tőle. Közéletünkben is­mét a tekintélytísstelet ijesztő hanyatlása, társadalmunkban a teljes atomizálódás jelei mutat­koznak. Mindezen elszomorító jelenségek mögé pedig a gazda­sági válság szolgáltatja a napról- napra sötétedő hátteret. A nagy- ratartott székesfőváros utcáin egyszer-kétszer már csak messze­menő katonai felkészültséggel lehetett elejét venni a forradalmi manifesztáciőknak. Mindezen be­szédes tények mellett mégis meg­lepő érzéketlenséggel halad el a közvélemény s mérvadó körök­ből ia elég sűrűn halljuk a bátor szózatot, hogy nálunk a forra­dalom megismétlődésétől egyál­talában nem kell tartani. A forradalom azonban nem himlő, amelyen ha egyszer ke- resztülestünk, mindörökké védve vagyunk ellene. A bolsevizmus mételyével szemben korántsem lettünk immunisakká a hét év előtti tavaszon, sőt életerőnk egy részét is felőrölte a négyhőnapos láz s egyik-másik Ízületünk mé­lyen azóta is ott lappang a visszamaradt kőranyag. Semmi ok sincsen tehát az eibizako- dásra! Annál kevésbé volna ez helyénvaló, mert közéletünk egyébként is beteg s a rombo­lásnak minden baktériuma benne hálás talajra talál. A bolsevizmus kitörésének s berendezkedésének évforduló napjain tehát kevesebb önelé­gültséget óhajtanánk látni, mint aminővel vezető tényezőink egyike-másika szerepel a főru­mos. Annál fontosabb volna el­lenben a szociális gondolkodás kimélyülése és általánosulása, hogy az osztályok között ledől­jön végre a kölcsönös meg nem értés, bizalmatlanság és félté­kenység kínai fala s jogalkotá­sunkat és közigazgatásunkat, sze­mélyes érintkezésünket és egész közéleti tevékenységünket a tár­sadalom mostoha sorsban része­sülő rétegei iránti megértés, jó­akarat, megbecsülés hassa át. Éneikül, még ha nagyobb ve­Budapest, március 26. A nem­zetgyűlés mai ülését Vs 12 után nyitotta meg Zsitvay Tibor al- elnök. Bejelentette II. Rákóczi Ferenc fejedelem születésének 250-ik évfordulóját. A Budavári koronázó templomban, valamint az országos Rákóczi ünnepélyen ő maga vesz részt a nemzetgyű­lés képviseletében. Kéri a nem­zetgyűlés tagjait, hogy minél számosabban jelenjenek meg, majd igy folytatja beszédét: Nem mulaszthatom el, hogy meg ne emlékezzem II. Rákóczi Ferenc fejedelem születésének évfordu­lójáról, amely nemzetünk egyik legfényesebb borszak emlékét ragyogtatja felénk. Az ő élet­pályája nemcsak nemzeti létünk, alkotmányos szabadságunk vé­delmére évszázadokon át folyta­tott küzdelmünk egyik tragikus korszakát töltötte be, hanem az ideális hazaszeretet tündöklő embernagyságának, a mindent feláldozó önzetlenségének bősé­ges példáját szolgáltatja. Az 1906. évi 20. te. II-ik Rá­kóczi Ferenc emlékét a nemzet bálájának jeléül törvénybe ik­tatta a fejedelem hamvainak ha­zahozatalával egyidőben. Mintha a végzet a visszatérésben is ott borongott volna emléke felett, néhány esztendő múltán a haza- testéből elszakított területté tette a pihenőhelyet. A világtörténe­lem legkegyetlenebb hálátlan­sága, amelyben a nyugat civi­lizációja II. Rákóczi nemzetének évszázadokon keresztül teljesi­szélytől egyelőre nem is kell tartanunk, a maradék magyarság értékes erőit összefogni lehetet­len, belső egység híján pedig kifelé nyomatékbal fellépni soha­sem leszünk képesek. Fölbecsül- hetetlen jelentőséggel bír tehát társadalmi életünk ily értelem­ben való ujjáteremtése. Ezt a reformot azonban mindenkinek saját magán kell elkezdenie, kialakítani igyekezvén önmagá­ban a mélységesen szociális ér­zületű embar típusát. tett szolgálataiért fizetett. Re­crudescunt vulnera, igy ujittat- nak meg az ő manifesztáciőjá- nak szavai, a magyar nemzet lelkében ezen az évfordulón is, amikor áldást mondva halhatat­lan emlékére, az erősség türel­mével várjuk az igazságosztó idők teljességét, amely ezt a há­látlanságot is jővá fogja tenni. A nemzetgyűlés tagjai az al* elnök beszédét állva hallgatták végig. A Gárdonyi Társaság felolvasó ülése. Or. Bozsik Pál prépostplebános, gyöngyösi nemzgy. képviselő Eger törvényhatósági jogára is kitért felolvasásában. Eger, 1926. március 26. A Gárdonyi Társaság,Gyümölcs- oltó Boldogasszony napján, dél­után 6 órakor, a ciszterci gim­názium tornatermében, felolvasó ülést tartott. Az ülésen a Társa­ság tagjain és Eger közéleti kitűnőségein kivűl, nagyszámú közönség jelent meg. Breznay Imre alelnök, elnöki megnyitójá­ban, a magyar nyelv tisztaságá­nak védelmére buzdított. Han­goztatta, bogy a mai magyar írók nyelve, tisztelet a kevés ki­vételnek, színtelen, idegenszerű, nyelvrontő. Érdekes példákat hozott fel arra is, hogyan szo­rítja ki a régi [tisztes szavakat a használatból a «pesti magyar­ság.» Küzdi Aurél r. tag «Gárdonyi természetfilozófiája» címen tar­tott élvezetes, mély tudásból fa­kadó felolvasást. Megállapítja, hogy Gárdonyi nem materialista, hanem határozottan tranzcen- dentális goadolkozású írő volt, akit buddhisztikus gondolataiért sem tudunk elitélni, hiszen nem hit volt ez nála, hanem csak az értelem tapogatózása a termé­szetfölötti után. Dóró Gábor r. tag (Hatvan) a nemrég elhunyt Farkas Dezső r. tagról emlékezett meg költői stí­lusú felolvasásban. Farkas De­zső, a »palóc király« szolgabirő majd főjegyző volt Hatvanban. Hírneve nem állt arányban nagy tehetségével, mert a sors, a kö­rülmények, megakadályozták tel­jes kibontakozását. Mint a palóc néplélek kitűnő ismerője, néhány karcolatéval és dalával, megbe­csülendő értéket hagyott hátra a magyar irodalomnak. Bozsik Pál rendes tag (Gyön­gyös) «Törekvések Egerben egye­tem létesítésére»címen mindvégig rendkívül érdekes és figyelemre méltó előadásával egyik közeli számunk külön cikkében foglal­kozunk részletesen. Az egri ka- tholikus egyetem megvalósítása, mint szebb jövő álma lebegett a felolvasó élőit, mikor gazdag történeti áttekintéssel ismertette az egri főpapok egyetem létesí­tésére irányúlő törekvéseit. Külön ki kell emelnünk a fel­olvasásból az alábbi részletet: Eger varázsa. «Eger nagy emberei többnyire nem a város szülötteiből kerül­tek ki. De nem is kell Egerben lakni ahhoz, hogy valaki Eger­hez tartozónak érezze magát s e város igézete alatt legyen. Az itt töltött ifjúság, az egyházi kapcsolat, Eger felé irányítja messzi vidékről a kultűrtörek- vésekat nemcsak Havesmegyő- ben, de a szomszédos me­gyékből is. Egertől távol is Egsrért éltek és élnek az egri varázs alatt kifejlődött férfiak. Éppen ezért, — engedtessék meg nekem az őszinte sző, — mi, kik a távolban is egri pol­gároknak érezzük magunkat, bizonyos fájdalommal látjuk, hogy Eger városa most törvény­Reorudescunt vulnera ... II. Rákóczi Ferenc fejedelem születésének 250. évfordulója a nemzetgyűlésen.

Next

/
Thumbnails
Contents