Egri Népújság - napilap, 1926/1
1926-03-27 / 70. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG hatósági jellegre vágyakozik. Jogosnak ismerjük el ezt a kívánságot s örülni fogunk, ha e vágy teljesedésbe megy, de úgy érezzük, hogy e jelleg nem teszi nagyobbá, hanem csak szőkébb határok közé szorítja városunkat. Nem lesz nagyobb, nem jut előnyökhöz, hiszen a megye eddig Egerért élt, a megye egyet jelentett Egerrel. Kisebb lesz ellenben, mert magára marad s bennünket, kik távolban is Egerért éltünk s a megyei élet által gyakorlatilag is egrieknek tarthattuk magunkat, elzár magától, válaszfalat emel elénk s talán alkalmat az idővel oly törekvés megszületésére, hogy a megyétől elkülönült, a megyére nézve idegenné lett Eger helyett nem lehetne-e másütt összpontosítani a megye szívverését. Mert ne feledjék el, hogy van ám vetólytárs, mely szorgalmas munkával csendesen készülődik, s ki tudja, évtizedek múlva mit érhet el? Bozsik Pál nagy éljenzéssel fogadott felolvasása után a Gárdonyi Társaság ülése Breznay Imre rövid, de hangulatos záró beszédével ért véget. ssca Hírek a magyar borpiacról. A Borászati Lapok írja: A múlt héten 200 koronás Malli- gand-fokonkinti árakat ia jeleztek gyenge termelők részéről, de csupán a nagykereskedelemben. Ez a túlságos árcsökkenés főleg a tavaszi munkálatoknak megkezdésekor észlelhető jelenség, amit az idén kétszeresen érez a bortermelő. Az osztrák kereskedelem érdeklődése mintha alább hagyott volna, de reméljük, kezd majd érdeklődni újból. Jobb minőségű borok ára tarlóit, bár a kínálat nagy ezekben is. Árjegyzéseinkből a következőket adjuk. Jászberényben élénk kínált i mellett közepes kereslet mutatkozik. Eladatott 150 hl. 11 fokos 3000, 200 hl. 12 fokos 4500 koronáért. Balatonfüreden a kereslet teljesen szünetel. Eladatott 150 hl. 11—13 fokos bor 8—9000 koronáért. Gyöngyösön közepes kínálat és kereslet mellett elkelt 500 hl. 11 fokos 3600 koronáért, 1000 hl. 10 fokost 3000 koronáért adtak el, amíg 100 hl. 12 fokos 4500 és 150 hl. 13 fokos 650 koronáért cserélt gazdát. Szegedfelsőtanyán alig van forgalom még a korcsmároiok részére is. 9—10 fokos bor ára 5—6000 korona, alig prima minőségűért 9—10.000 koronát fizetnek. Mindez kicsiben. Tályán 1924-es jőminöségűbor- őrt 7500 koronás kínálat volt a kereskedelem részéről. 1926. március 27. Az Érsekkert látogatása beléptidij ellenében? Különösen hangzik, de tényleg úgy áll a dolog, hogy a mai napon tartandó városi közgyűlés tárgysorozatának 3. pontja szerint az Érsekkert rendbehozatalának költségeire látogatási dij megállapítását őhajtják. Ugyanis, mint értesültem, a város úgy tervezi a beléptidíj megállapítását, hogy az éves állandó látogatási jegy ára a középosztály részére 20.000 korona, a szegényebb néposztály részére 10.000 korona, gyermekek részére 5000 korona volna személyenként. Egyszeri beléptidij 1000 korona. Mint ismeretes, a város nagyon helyesen elhatározta ős a kertészeti bizottságot felhatalmazta, hogy a városi parkokat és az Érsekkertet hozassa rendbe. A kertészeti bizottság Csekó Gábor pápai prelátus elnöklete alatt legutóbbi gyűlésén Braun Károly főjegyző, Bayer Henrik városi tanácsos és Radii Károly képviselőtestületi tagokból állő háromtagú bizottságot küldte ki, hogy a folyó évben az évek óta elhanyagolt parkok hiányos ültetvényeit és az Érsekkertet hozassa rtndbe, lehetőleg a legminimálisabb költségekkel. A bizottság helyszíni szemle alapján megállapította a föker- tész jelenlétében a szükséges teendőket úgy a parkokban, mint az Érsekkertben és megjelölte a kivágandó többnyire elszáradt és hibás fák kivágatását. Kétségtelen, hogy különösen az évek óta elhanyagolt Ér*ek- kert rendbehozatala a legnagyobb takarékosság mellett is pénzbe kerül. Kívánatos is, hogy egy kis virágdísz is élénkítse a kertet, hogy ezzel is barátságossá tegyük. A tanács a város anyagi érdekeit szem előtt tartva, ezen költség fedezését óhajtotta a látogatási díj megállapításával biztosítani, teljesen jőhiszsműleg, hogy ezzel a lakosság összessége ne terhe!te*Bék. Magam is így szeretném, hogy az Érsekkertből egy gyönyörű parkot létesíthessünk 4—5 év alatt és nem egy év alatt, mert ez költséges. Magam is nap-nap mellett ellenőrzőm az ott folyó munkálatokat és arra törekszem, hogy sok mindent kevés költséggel elkészíthessünk. Hogy azonban ezeket a költ ségeket az Érsekkertet látogató közönséggel fizettessük meg, azt nem gondolhattam ős nem akarhattam. Ellenkezőleg, ez ellen állást foglalok, mert nem tartom megengedhetőnek, hogy Eger város, mini erkölcsi testület, a város polgárainak érdekeit szolgáló Érsekkertnek a rendbehozatalát, hogy ott a polgárság üdű'ést, pihenést kereshessen és találjon, megfizettesse. Ez ellen azt hiszem, a közönség is tiltakozik. Lehetetlen, hogy a mi öreg nyugdíjasaink, polgártársaink, asszonyaink ős gyermekeink az egészségi szempontból is kívánatos üde levegőt az Érsekkertben csak pénzért élvezhessék. A városnak kötelessége az Éreekkertet rendbe hozni és tisztán tartani. Ha Érsek Főpásztorunk, mielőtt az Érsekkertet a városnak ajándékozta, rendben tarthatta a saját költségén, akkor ez a városnak most többszörösen kötelessége. Tovább megyek. A legközelebbi viilanygyári igazgatósági gyűlésen én indítványozni fogom, hogy a két fő sétány és a fürdőtől a vaaútig vezető út villany- világítással láttassák el, hogy a közönség este is látogathassa az Érsekkertet. De kívánatos ez, sőt kötelességünk közbiztonsági éa erkölcsi szempontból is. Ez is pénzbe kerül. Ezt az áldozatot meg kell hozni a város villamos üzeménél is. Hogy a pihenést, üdülést koreső polgártársainknak és gyermekeinknek az Érsekkertet rendbe hozzuk, ez kötelességünk. Ennek a fedezetét biztosítsuk másként, lehetőleg a városi virágkertőszet- ből, de nem a közönség zsebéből. Fizetünk eleget sok mindenért, da a saját Érsekkertünk levegőjét, nem vagyunk hajlandóak megfizetni. Ez egyenesen a közönség zaklatása volna. Radii Károly. A nagyrédei gyilkos halálos Ítéletét helybenhagyta a tábla. Két halálra ítélt rab van az egri kir. törvényszék fogházában. Ötvös József és Káli János nagyrédei földmivesek, akik különben sógorok is, a háborúban orosz hadifogságba kerültek. Ötvö« előbb szabadult a fogságból és 1918-ban viszonyt kezdett Káli feleségével. Mikor Káli is visszatért a hadifogságból megtudta, felesége hűtlenségét. Ötvös József és Káli Jánosné, hogy szabaduljanak a férfitől, egyiz- ben kísérletet tettek a megfojtására, minthogy pedig az nem sikerült, kicsaUák a szőlőbe, ahol Ötvös József közvetlen közelről lelőtte Káli Jánost. Az egri kir. törvényszék Ötvös Józsefet gyilSNHH» tíVHntii -SWMM8 feosság címén halálra. Káli Jánosnál pedig bünréizességért élet- fogytiglani (egyházra Ítélte. A budapesti kir.itélőtábla Kállay-taná- csa szerdán Vargha J. főügyész felszólalása után Káli Jáosnét felhajtásban mondotta ki . bűnösnek és mindkettőjük büntetését helybenhagyta. Az egri kir. törvényszék fogházában igy most két halálraítélt rab várja sorsát: Ötvös József éa a kir. tábla által a To- doazi János fuvarozó meggyilkolása ügyében nemrég halálra Ítélt Tasi Sándor. ■ -1 -WC», Egerben naponta átlag 200—300 árverés van kitűzve. Szakadatlan munkában a városi becsüsök és városi végrehajtók. — Az iparosok és szőlősgazdák kezében forog legkevesebb pénz. — Különösen a hóstyákon félnek a dobtól. Addig hangoztatták úton-úífélen a többi érméiéit, hogy egyik-másik téren meg is valósult az eszme : Soha ennyi adónem, soha ennyi adósaiig, soha ennyi végrehajtás é* árverés nem termeti még ebben az országban, mint az 1926. év első negyedében. A végrehajtások és árverések számában Egerben is rekordot ártünk el. Adók, illetékek, munkáspénz- tári járulékok behajtásával kapcsolatban állag 200—300 árverés van kitűzve egy-egy napra Egerben. Úgy, hogy azt lehet mondani, hogy városunkban ma a legelfogltdíabb ember az öt városi végrehajtó és az öt becsüs. Az Egri Népújság munkatársa néhány percre betekintett «r bonyodalmas gépezetbe, mely Egerben az adók és mindenféle illetékek behajtását van hivatva intézni. Szelíd, jőlelkű emberek ezek a végrehajtók ős nem rossz- akaratból jelennek meg a házaknál, maguk is tudják, hogy nem szívesen látott vendégek, dehát nekik parancsol a város, a városnak az állam, az államnak pádig a ránkszakadt magyar sors szomorú kényszerűsége. Az adóvégrehajtásoknál általában tapasztalható az adózók jóakarata is. Aki tud fizetni, az fizet. Éppen azért ott, ahol a jóakarat megvan, csak a nehéz gazdasági viszonyok miatt a lehetőség hiányzik, bizonyos méltányosságot tanúsítanak az adő- behajtő közegek. Aki a kivetett ée behajtásra kerülő adónak legalább egy részét kifizeti, az rendszerint haladékot ie kap a
