Egri Népújság - napilap, 1926/1
1926-03-20 / 65. szám
Ara 2000, vasárnap 3000 korona Eger, 1926. március 20 szombat XLIIl évf 65 ss. Előfizetési dij postai szállítással: •gg hóra 40.000 K, neggedévre 120.000 POLITIKB.I NAPILAP. Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi ngomda. Telefouszám: 11. A legnagyobb hazugság. Irta: Wallandt Ernő dr. II. A közelmúltban azt állítottuk e lap hasábjain, hogy a magyarországi nemzetiségek üldözésének, elnyomásának Trianonban emelt vádja, mit a hamis tanuk serege erösitgetett, a legnagyobb hazugság volt. Ez állításunkat bizonyítani kívánjuk. Már honfoglaló őseink is türelmes felsöbbséggel kormányozták a hódolt népeket Nem rabszolgasoréba törték őket, hanem a magánjogilag szabadok rendjébe sorozták. Erőszakos beolvasztási törekvés, mit sok helyütt észlelünk nyugaton is, nálunk fel nem fedezhető. A rendi szervezet korában a nemzet — tekintet nélkül a nemzetiségre — osztályok szerint tagozódott. Volt osztálykülönb- eőg, de faji különbség nem volt törvényeink előtt. A magyar jog a másajku népeknek kiváló egyénei előtt nyitva tartotta a nemesi rendbe emelkedés útját, kiváltságokat biztosított a polgári jövevényeknek és vendégeknek, a közrendű jobbágyok • és szolgák között pedig nem tett különbséget: jobbágy volt a másajku, de vele együtt jobbágy volt a magyar földműves nép is. 1848 óta azonban otsztálykü- lönbség sincs polgár éa polgár között. A polgári egyenjogúság és közteherviselés kimondásával leomlott ez a válaszfal is. Az áprilisi törvényhozás általánosságban tartott jogelveit részleteiben megerősítette az 1868: XLIV. te. az u. n. nemzetiségi egyenjogúság törvénye. E törvény a szabadelvüség mintaképe. Alapelve: a teljes és tökéletes egyéni és kulturális szabadság. Ezzel szorosan kapcsolatos a népiskolai közoktatást szabályozó 1868. XXXVIII. te., melynek eredménye, hogy a magyarországi oláhok és szerbek műveltsége hasonlíthatatlanul magasabb fokon áll, mint a szerbiai és romániai testvéreiké. Nemzetiségeink kulturális fel- emelkedését nyomon követte gazdasági fellendülésük is: tót, román, szerb pénzintézetek, ipar- vállalatok keletkeztek. A magyar nemzet minden nyelvet meghagyott a maga ősjogában. Faj-, nyelv-, és vallásmegtagadásra soha senkit nem kényszerített. Ennek bizonyítására néhány statisztikái adat untig elegendő. A világháború előtt hazánkban a görögkatho- likus egyház 1736 népiskolája közül csak 700, a görögkeleti egyház 1418 iskolája közül csak 7 (1400 oláh); az ágostai evangélikus egyház 1213 iskolája közül csak 820 volt magyar tannyelvű. — Sapienti sat! Hiába lapozzuk végig a magyar törvénykönyvet: olyan törvényt, ímely valóban merénylet lenne a nemzetiségek ellen, mely a nem magyar anyanyelvű népek érdekeit valósággal sértette volna, abban nem találunk. Ellenkezőleg, megállapítható, hogy sehol a föld kerekén több szabadságot, több jogot, az idegen ajkú állampolgárok nem élveztek, mint Magyarországon. A régi Romániában nagy számban éltek magyarok, de Románia nem tűrte meg, hogy ezek a magyarok magyar tannyelvű nyilvános iskolákat állíthassanak maguknak. Mindezekből nyilvánvaló, hogy a nemzetiségek üldözésének, elnyomásának Magyarország ellen emelt vádja a legnagyobb hazugság volt. Vajha a trianoni vésztörvőny- szék ugyanolyan eréllyel utasította volna azt vissza, mint amilyennel most a frankhamisítás megtorlását követelik. Haller Istvánt egyhangúlag felmentette az összeférhetetlenségi bizottság. Bogya János külpolitikai Budapest, március 19. MTI. A nemzetgyűlés mai ülését 11 óra után nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Az elnöki előterjesztések után felolvassa az összeférhetetlenségi itélőbizottság ítéletét Haller István összeférhetetlenségi ügyében. A bizottság jelentése egyhangúan kimondja, hogy összeférhetetlenség esetét nem látja fennforogni. Az elnök ezután kijelenti, hogy 30-nál több képviselő a frankvita bezárását kívánja. A Ház legközelebbi ülésén vita nélkül dönt az indítvány felett. A napirenden lévő frank-vita első szónoka Bogya János, aki főleg külpolitikai szempontból bírálja a frank ügyet, és Briand beszédéből azt vonja le, hogy maga Briand korrektebb álláspontot tanúsított, mint azok, akik csinálták a frank-botrányt. — Beszédében nem lehet semmi rossz indulatot belemagyarázni. MagyarországFranciaország szemében már nem az az ellenség, aki a múltban volt. Francia- ország a mai konstelláció mellett számít Magyarországra. Francia- ország politikájának súlypontja a német kérdés, amely mellett minden más kérdés másodrendű. A francia politika rövidlátása beszéde a frank-vitában. következtében Európa egymással szemben álló államokra szakadt. A helyzet az, hogy a talpra álló Németország osztagai zeneszóval mehetnek Eonstantiuá- polyba anélkül, hogy ellenállásra találnának. Ez a helyzet indította Mussolinit arra, hogy Középeurőpát olyan alapon szervezze meg, amely lehetővé teszi az olasz érdekek érvényes! teáét. Ezért volt szükség az olasz- szerb szövetségre is. József főherceg üdvözlése. Budapest, MTI. március 19 József főherceget névnapja alkalmából a társadalom minden rétegéből számosán keresték fel meleghangú jőkivánataikkal. A politikai és társadalmi élet kiválóságai, a diplomáciai testület csaknem minden tagja, személyesen, táviratban vagy levélben üdvözölte a főherceget. A főhercegi palota kápolnájában Nemes Antal gróf püspök istentiszteletet tartott, amelyen a főhercegi család minden Budapesten időző tagján kivül megjelent a főhercegi palota minden tisztviselője. Leánygimnázium, leányliceum, leánykollégium. Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter reform-tervei a nő-oktatásról. Budapest, MTI. március 19. Klebelsberg Eunő gróf kultuszminiszter munkatársunk előtt nyilatkozott azokról^ a tanügyi reformokról, amelyeket a legközelebbi jövőben mégvalősitani kíván. Az eddigi három leányiskola-típust és pedig: a kereskedelmi leány iskolát, a felsőbb leányiskolát és a leány- gimnáziumot átszervezi. A leánygimnáziumok megmaradnak, de az eddigiektől eltérően nemcsak a négy felsőbb osztályban fogják tanítani a gim- naziális tantárgyakat, ' hanem mindjárt az első osztálytól kezdve végig a nyolc osztályon. A női kereskedelmi iskolák helyett leány líceumokat létesítenek, amelyek latin nyelv nélkül is megnyitják a végzettek előtt a felsőbb iskolákat. Erre az iskolatípusra azért van szükség, mert a mai nehéz gazdasági helyzet mellett, amikor a családaiapitás nehézségekbe ütközik és nem lehet minden szülőnek arra számítania hogy leánygyermeke hamarosan férjhezmegy, szükség van olyan iskoia-tipusra amely szükség esetén kenyeret tud biztosítani számára. Nagy súlyt fektet a nevelésben a modern nyelvek tanítására is. A felsőbb leányiskolákat rekonstruálni akarja és leány- kollégiummá változtatja, amely leány-internátussal lesz összefüggésben. Ez módosabb szülők gyermekei számára lesz, amelyben a zene, művészet és történet oktatását domborítják ki. A törvény javaslatok már elkészültek, de addig is amíg életbe lépnek, a miniszter megkezdte azoknak a hibáknak ;a pótlását, amelyek eddig leginkább szükségesnek látszottak. E javaslatok ugyan még előkészítés alatt állanak, de a miniszter reméli, hogy még a knyári szünet előtt beterjesztheti a nemzetgyűlésbe.
