Egri Népújság - napilap, 1926/1
1926-03-20 / 65. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG 1926. március 20. Avval vádolták az egri Hangyát, hogy homoki borokat árusít »egri« cégér alatt. Egyes szőlősgazdák tudni vélik, hogy a Hangya Verpelétröl es a vidékről vásárol. — A Hangya pincészetének 300 Hl.-nyi készlete közül csak 12 Hl. szóláti, a Jankó-Brezovay pincészetből. — A Hangya Egerben szerzi be borait. — Mi adott a gyanúra alkalmat? — Az Egri Népújság munkatársa a Hangya pincészetében. Az egri szőlősgazdák között az utóbbi időben az a hir terjedt el, hogy az egri Hangya pincészete a vidék olcsó és gyönge minőségű borait összevásárolja és egri borként adja el vidéki szövetkezeteinek. Általános és jogos felháborodást keltett a Hangya állítólagos eljárása, nem szólva arról, hogy az egri borpiac negligálása a boros gazdák érdekeit zsebbe- vágőan érinti, az egri cégér alatt forgalomba hozott homoki borok egyenesen az egri bor preztizsé- nek és jóhirnevének ártanának. Akadtak szőlősgazdák, akik tudni vélték, hogy a Hangya nagyobb tételekben vásárolt homoki borokat Verpeléten. Utána jártunk a dolognak és sikerűit megtudnunk, hogy a Hangya a Verpeléti Bank útján vásárolt harminc hektoliter — pálinkát, tehát nem bort, mint azt egyesek hiresztelib. A vádaskodásokkal kapcsolatban elhatároztuk, hogy a legszigorúbb tárgyilagoBsággal fogunk világosságot deríteni az ügyre. Kiderült, hogy ezek a híresztelések félreértésből származnak ; a különben rosszakarat- től mentes vádak nem objektivek és teljesen alaptalanok. Munkatársunk ma délelőtt megtekintette az egri Hangya pincészetét, anélkül, hogy megjelölte volna látogatása célját, amit maga vitéz Molnár Dezső pincemester sem sejtett. A pincemester azt hitte, hogy egyszerű riport megírásáról van sző. Az Egri Népújság munkatársa összejárta az egész pincét, boltozatos folyosóival, sikátoraival. Külön megvizsgált minden hordót, úgy a boros, mint a pálinkás, likőrös és üres hordókat. A vizsgálat eredménye a következő : — A Hangya a műit évben Vall Ferenc kistályai lakostól vásárolt 25—30 Hl. bort, de Valinak a szőlője az egri határban van — Három évvel ezelőtt az egri érsekség kápolnai gazdasága 200 Hl. bort adott el a Hangyának. A bor azonban egri termésű. A pincészetben ezúttal 12 Hl. »zóláti csemege bor áll Brezovay szőíőbirtokoi pincéjéből. JEvvel szemben januárban a volt hevesi főispánnak, Kállay- nak pincészetéből 350 Hl. bort vett meg literenként 5500 koronájával. Braun Károly városi tanácsostól 50, Hajnal Bertalan tói 80, Hám Lajostól 60 Hl. bort vásárolt, ugyancsak Ringelhann- től 20 hektolitert, dr. Dallos Ivántól, Károly Jánostól és Czeislertől kisebbnagyobb tételeket. Ezek mindnyájan egri bortermelők. Peck István és Lánc egerszalőki lakosoktól 65 Hl. bort vett meg a Hangya, de ez is egri bortermés, tehát a Hangya borait egri bortermelőktől szerzi be. A félreértést a verpeléti <bor- vásárlássai» kapcsolatban az okozhatta, hogy a Hangya 30 Hl. pálinkát vett meg a Verpeléti Népbanktól, továbbá az a körülmény, hogy a gyönge üzletmenet miatt a Hangya ezidőszerint nem vásárol. A pincéjében legalább Borhy György mezőgazdasági kamarai alelnök, a Hevesmegyei Gazdasági Egyesület alel- nöke Magyarország szőiőkultu rájáről cikket irt a «Tíszajobb- parti Mezőgazda« c. Igazdasági szaklapba. Erre a cikkre Bayer Henrik városi tanácsos hívta fel a figyelmünket. Amikor ezt a cikket közöljük, nagyon szeretnénk, ha elolvasnák mindazok, akik a földművelésügyi) minisztériumtól lefelé mezőgazdasági kérdésekkel és főként a csőd szélén álló magyar fzőlőmüveléssel foglalkoznak. Közöljük az értékes cikket azért is, mert tudjuk, mi a sorsa egy-egy egészséges gondolatnak, ötletnek egy vidéki gazdasági szaklapban. így reméljük, hogy Borhy György Írása eljut azokhoz is, akik a szőlőművelést eminens gazdasági tényezőnek tekintik. Kiszorította a kalászosok termelését a szölöku ltura. — Amikor a kalászosok termelőiét — írja Borhy György — a sík és mély termőtalajú területekről a szőlőkultura kiszorítani kezdte, már ez az ak tus eleve nagyobb figyelmet, több szakértelmet és éberebb előrelátást követelt volna a földművelést vezető tényezőktől, annál is inkább, mivel sejthető volt, hogy ez a változás több ezer és ezer holdat fog magának rohamosan elhódítani s ezen nagy eltolódás pedig . .. kikerülhetetlen válságba fogja dönteni az országot. Ezt a közelálló szomorú valóságot sokan a túltermelésnek, a kevés borfogyasztásnak, a piacok hiányának, a 300 Hl. bor áll és jövedelmezőbb árúkba fekteti be a tőkéjét. Kisebb szőlősgazdák nsponta visznek be bormintákat, de ezek gyöngék, savanyűak. A vidéknek ciak jő bort lehet eladni, viszont a jó minőségű borokat drágaságuk miatt, a mai rossz üzleti konjunktúrában nem tudja megvásárolni A Hangya egyébként külön kiadásában ügyesen reklámozza az egri bort,amely bői a Dunántúlon, Somogy és Baranya megyékben jelentős mennyiségeket helyezett el. Munkatársunknak alkalma volt betekinteni az üzleti könyvekbe; átnézte a számlákat is, amelyek alapján éa a legteljesebb meggyőződéssel írhatta meg, hogy a Hangya az egri bortermelés érdekeit nem hogy hátráltatná, hanem előmozdítani igyekszik. Ezt a tények igazolják. túlmagas adóztatási rendszernek, boraink egyenlőtlenségének és bortörvényeink lanyha végrehajtásának is tulajdoníthatják. De bármi lenne is az igazi ok, oda kell hatnunk, hogy a szőlőgazdák megmentését állami érdeknek tekintsük s azok kritikus helyzetének javításával ez országot a bekövetkező bajtól megszabadítsuk. A philoxera pusztítása után a telepítések gusztus és spekuláció szerint oszoltak meg anélkül, hogy az állam az Ö vétő jogával élt volna. A legjobb és legszebb televőnyföldek, amelyeken azelőtt aranyszínű búzakalászok ringottak, átvarázsold- tak szőlőkké. A trágya, a szál- vesszó művelés, a még ki nem használt altalaj, az őserő ontotta a bort anélkül, hogy egy törvény, egy rendelet, vagy egy novellácska is megállította volna azt s az igy elfoglalt terület helyett a hegyvidékre terelte volna visz- sza még idejekorán a telepítőket. — Mostanában már vetek lenne a még jó termő, hiány nélküli, habár síkfekvésű szőlőket kivágásra kárhoztatni, de ki kell mondani törvényileg, hogy az ilyet foltozni többé nem szabad. S ha már 50 percentes a hiány, azt régi rendeltetésének, vagyis kalászosok termelésére vissza kell juttatni. Az ilyen eljárás után a hegyeken kopáran heverő területek betelepitesa lenne, ha még áldozatok árán is elrendelendő, ne ügy, hogy minden vidéknek meglenne a maga szölőfaja, amelytől tilos lenne eltérni. Ez által az egyöntetű borokat a külföldi vevő könnyen megtalálná. Addig, amig ez be nem következnék, a síkfekvésű szőlőből nyert mustot savanyú é* gyöngébb borok feljavítására, részben pedig pezsgő borok gyártására kellene felhasználni. A homoki szőlők helyzete — írja többek között Borhy György — másképpen áll. Ezeknek a telepítése állal s kilométerekre terjedő homokbuckák, sivatagok használható kultúrtermetekké változtak, de boraikat meggyőződés szerint csakis borpárlatra ée borszeszfőzésre kellene ezután fölhasználni. így felszabadűlna a gabona, tengeri, burgonya, répa stb. egy részének szesszé való feldolgozása, ezáltal annyival több juthatna emberi ős állati tápűi ezekből . .. sokszor katasztrófától mentené meg országunkat. Ilyen rendelkezések mellett a szőlő- terület ismét a neki teremtett helyre kerülne, a túltermelést pedig kizárnák a szőlőgazdaságból. Állami pincészetek fölállítását amint azt íervbevették, hogy külföldön állami pincészeteket állítanak fel — fölösleges pénzkiadásnak tartja, mert idebenn vannak nagyobb horszövetkeze- teink, illetve részvénytársaink amelyek külföldön évtizedek óta saját pincészettel rendelkeznek és csak egy állami lökő erő kellene, hogy jobban prosperáljanak, állasai beavatkozás, vagy ellenőrz és kikötésével. Rossz elve az államnak hogy meseszerű nagy bortermelési adóval sújtja a fogyasztókat, mert az ilyen rendszer elrontja, megnehezíti az értékesítést Kevesebb adóval többször cserélhetne gazdát a bor, mint azelőtt és nem adna alkalmat az eltitkolásra, kijátszásra és adófizetés alóli kibújásra, . . . Nem egészséges állapot, hogy a hordót, rafíiát, kénkövet, permetező gépeket, műtrágyát stb. horribilis árakon árusítják anélkül, hogy ennek valaki is gátat vetne, vagy az eladók megtorlásban részesülnének. Ilyen körülmények mellett a bortermelés csődöt fog mondani s ezt az állam fogja legjobban megérezni. így ír Borhy György. Súlyos mondanivalókat sejtet még az a cikk s azt hisszük, hogy meg fogja találni a módot éB alkalmat ahhoz, hogy illetékes helyen komoly megfontolás tárgyává tegyék. «Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban ; Hiszek Magyarország feltámadásában I« Borhy György Magyarország szölökulturáj ár ól. A televény földek és a szölökultura. — A homoki szőlők helyzete. Rossz elve az államnak a bortermelési adó.
