Egri Népújság - napilap, 1926/1

1926-03-10 / 56. szám

Ára 2000, vasárnap 3000 korona Eger, 1926. március 10. szerda XLIIl évf, 56 sz. tWMmEasBHsmimmKmamBsmBHBaMMsmsaBnaoaBttmmaai Előfizetési díj postai szállítással! agg bóra 40.000 K, negyedévre 120.000 ■BnnBi aancBoez —»!m.iMuaMMm; POLITIES! MÄPILÄP. Főszerkesztői Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. Kiosztott szerepek. Az elmúlt vasárnapon a fő­városban forradalmi tüntetést akart rendezni a Vágip&rt, a szociálistáknak ez a kivált cso­portja, mely az anyapártnak eszméit saját külön mődszsrővel kívánja érvényre juttatni. Amit a parlamentben a magyarországi szociáldemokrata-párt a frank­ügy ürügyén rendezett, ugyanazt igyekszik a szakadár munkás­párt utcai felforgatás és hatóság elleni erőszak által érvényre juttatni. A szellem, a törekvés ugyanegy, csak az estközök külömbösnek. A törvényhozókká előlőpatt szo­cialistáknak kényelmesebb mér­gező vádjaikkal uszítani, a kom­munizmussal nyíltan szövetke­zést sürgető, Vági-féle gyakorlati szociálistáknak pedig egyelőre könnyebb a dologtalanokat és munkakerülőket röpcédulákkal rendzavarásra felbujtani. Szer­ves; kapcsolat mutatkozik a szélső baloldal nemzetgyűlési botrány- hajhászása és a vörös zászlókat rejtegető függetlenek előkészü­letei között. Amazok odabenn a parlamení- ban járják tüntető sétáikat a rágalmak és alkotmányrombolás útvonalán, mig emezek kevésbé iskolázottan, az agitációnak öl- tözetlenebb módjával reárohanni szeretnének a rendőrségre s középületek és közmüvek meg­támadásával vélik <a rendszer» megbuktatását Mert ebben az egy szóban, *a rendszerben» tudják mindkét részről legna­gyobb akadályát földalatti mun­kájuknak. Persze ez az elmosódó kű- lömbözőség, ez a halvány nü- anszbeli eltérés korántsem men­tesíti akár a sugalmazőkat, akár a szakszervezeti rendezőket, akár a lázadás produkciójára vállal­kozókat. A nemzetrontás bűnös szándékában egy formán vétkesek s a közös lelkiség által jellem­zett, bűncselekményre való szö­vetkezésüknek, az állami és tár­sadalmi rend megbontására irá­nyuló tendenciájuknak minden megnyilatkozása arra a forrásra vezethető vissza, amely fölött máris Ítélkezett a nemzet. A kö­zös forrás a magát még polgári­nak nevető, szélső radikálitmus, mely namcsak elvbarát!, hanem harcos fegyvertársi viszonyban áll a szociálistáknak törvény­hozási képviseletével. A szálak, az összeköttetések, az együttműködésnek letagadha­tatlan bizonyítékai ismeretesek a hazafiasán gondolkozó társa­dalom előtt, mely az emigráció­val érintkező, Garamival közve­tített, cseh sajtóexponensekkel együtt dolgozó id6gen raj ős a magyarországi méhköpü közötti futárszolgálat felől több ízben nyert biztos értesülést. A bal­oldal legszélén terpeszkedő és a népképviseleti törvényhozók er- kölcsbirői palástja alatt nyüzsgő nagy boly úinsk indította száz irányba a maga fullánkos rajait, Egy raj közéleti szsreppel, egy másik raj perfid gyanúk kül­Eger, március 9. Az új törvényhatóságok kér­dése Rakovszky Iván belügy­miniszternek a pénzügyi bizott­ság minapi ülésén elhangzott nyilatkozatával egyelőre körül­belül elintézettnek tekinthető. Alapos a kilátás arra, hogy a politikai légkör küszöbön állő tehermentesítése után a legrövi­debb időn belül reá fog kerülni a sor az idevágó törvényjavaslat előterjesztésére. Politikai körök­ben az utóbbi időkben az a vélemény is felvetődött, hogy a kormány új törvényhatóságok létesítésitől azért húzódozik, mert a törvényhatósági városokban szerzett kedvezőtlen tapaszta­latai slepján a titkosan szavazó választókerületek számát semmi esetre sem őhajtja szaporítani. — Mint a belügyminiszternek fennebb már érintett nyilatko­zatából kiderül, az új törvény­hatóságok létesítése főképpen a rangemelősért versengő városok nagy száma miatt késik, nem ke­vesebb mint 20 város töreked­vén a törvényhatósági jogot el­nyerni. A választójog titkosságá­nak szempontja ellenben egy­általán nem befolyásolta az új törvényhatóságok létesítésére vonatkozó tárgyalások menetét, amennyiben a kormány már eleve I államokban való terjesztésével, egy másik raj munkanélküliek tüntetésének rendezésével és in­gyen laposztogatással, egy to­vábbi raj- pedig vörös lobogók kitűzésével szolgálja a közös célt. A szerepek kiosztását, az ope­rettrendezőket, a statisztériát most már mind külön-külön is megismertük. Da a rajok zson­gását elnyomja a hatalmas erő­vel feltörő nemzeti tiltakozás, elnyomja a harsogó magyar gondolat, mely követeli és he­lyesli az ország épségéért és közbékéjeért felelős kormányzat vasszigorát, fokozott erőlyát és a törvényes megtorlást. A rajok visszabujnak az odúba, de az odú kifüstölése pillanatra sem késhetik. M. S. arra az álláspontra helyezkedett, hogy az újonnan létesítendő tör­vényhatóságokban a nyílt sza­vazás továbbra is fennmarad. Ez az elv természetesen Egerre is áll s így Egert illetően a vá­lasztójogra nézve c3ak annyi­ban várható változás, hogy a városnak törvényhatósággá való emelésével az egri választókerü­letbe tartozó többi községek önként érthetően más választó­kerülethez fognak átcsatoltatni. Az iparkamarai válasz­tásokat intéző központi bizottság tagjai. Hevesvármegye közigazgatási bizottsága az iparkamarai vá­lasztásokat intéző központi bi­zottság tagjaiul Eger város pol­gármesterének előterjesztésére a következőket választotta meg: a kereskedők részéről Gröber Ferencet és Fógel Elemért, az iparosok részéről pedig Korény Józsefet és Márkus Bélát. «Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban ; Hiszek Magyarország feltámadásában!« A békebeli menetrend helyreállítását kéri Hevesmegye úgy a fő- mint a vicinális vonalakon. Eger-sllenes a mai menetrend. Dr. Búzás Endre vm. másod­főjegyző javaslatára, Plősz Ist­ván, TörökéKálmán és Okoliesá- nyi alispán hozzászólásai után Hevesvármegye közigazgatási bizottsága elhatározta, hogy a békebeli menetrend helyreállí­tását kéri az államvasutak igaz­gatóságától a megye területén ügy a fő-, mint a mellékvona­lakon. A kérelem hangsúlyozza, hogy raggél a fólötös vonat helyett legalább 6 órakor indítsák a vonatot, mert Egernek nem any- nyira Miskolc felé, mint inkább Budapest felé fontos a csatlako­zás. Több felszólalás azt hang­súlyozta, hogy eddig a menet­rend összeállításánál csak Mis­kolc érdekeire voltak tekintet­tel és a mostani menetrend is egyenesen Éger-ellenes. A Mátra- Kőrösvidék helyiérdekű vasút­nak a csatlakozása pedig olyan rossz Egerhez, a vármegye szék­helyéhez, hogy ha valaki erről a környékről réggel 8 őrára akar Egerbe jutni, akkor már hajnali 3 órakor el kell indul­nia a vonatra. A vármegyék egy év helyett hat évre kérik az ipartestüket vezetői­nek választását. Csongrád vármagye az összes törvényhatóságokhoz átiratot in­tézett, melyben utalva arra, hogy a gyakori választások milyen izgalmat és ellenségeskedéseket szülnek az iparosság körében, kéri, hogy a vármegyék közigaz­gatása írjon fel a belügyminisz­terhez az irányban, hogy az ipartestületi választások ezentúl ne egy évre, hanem hat évre szóljanak. Hevesvármegye köz­igazgatási bizottsága ma tár­gyalta ezt a kérdést és magá­évá tette Csongrád javaslatát. Nem szaporítják a titkos kerületek számát. Az egri választókerületben továbbra is nyiit lesz a szavazás.

Next

/
Thumbnails
Contents