Egri Népújság - napilap, 1926/1

1926-02-23 / 43. szám

Kétségbeesett erőlködés. A cseh parlamentben, melynek színvonalához képest a mi szo­cialistákkal megfejelt nemzet­gyűlésünk is a parlamentariz­mus magasiskolájának tekint­hető, frankvitát provokált Benes jelentése, Az osztrák beamterből cseh külügyminiszterré felka­paszkodott státusférfiú ezúttal is felhasználta az alkalmat, hogy nagyot üssön a veszélyesnek vélt szomszédon. Sajátos «magyar miliő»-ről beszélt, melyből ki­sarjad a bűn s melyről a nyug­talanság újabb és újabb hullámai rohamozzák a^ilágbéke politikai állóvizeit. Benes tanár ur vájjon miért hogy ilyen nyugtalan?! Nemzet­gyűlésünk ad hoc vizsgálóbizott­sága ugyancsak nekilátott, hogy kiderítse a frankügy politikai vonatkozásait. Aki ezeknek nagy jelentőséget tulajdonit, rövide­sen beléjük pillanthat. El is mő- lyedhet bennük. Ha heteken át kibírta a várakozást, valóban elvárhatott volna még néhány napig, amikorra a bizottsági je­lentés csemegéje a Ház aszta­lára s a nyilvánosság elé kerül. Hozzá nem is egyetlenegy, de mindjárt két kiadásban, külöm- bözőképen elkészítve. Szárazon, ridegen a bizottság többségének feltálalásában és direkt Bene- séknek készült, Ínycsiklandozó körítéssel, főleg pedig sok szósz- szál. így szervírozzák tudniillik Peyerők. És a pompás csemegé­ben vájkálni lehet, ha úgy tet­szik, a csömörig. Benes és társai azonban nem tudják bevárni a finom lakoma kezdetét. Nyilván mohó éhség hajtja őket az asztalhoz. A frank­ügy pedig csak takarója az Ínyenc falatnak. Nem a frank­hamisításról van itt sző többé, hanem a trianoni szégyenhatá­rok védelméről. A cseh parlament bajvívóit nem is az erkölcsi felháborodás ragadja magával, mikor a frank­ügy szerencsétlen incidenséből kifolyólag heves támadásokat intéznek országunk ellen. Pokoli terveik meghiúsulása fűti bősz- szúvágyukat. A keserves csaló­dás sarkantyuzza szilaj indula­taikat előre. Hat hét előtt, mikor a nagy szenzáció kipattant, a cseh sajtő- propaganda mindent elkövetett, hogy Európa haragját fölgsr- jessze ellenünk. A »Pusztítsátok el Ausztria—Magyarországot« című szennyiratka temperamen­tumos szerzője, az osztrák ál­lam egykori hivatalnoka, a re­negátok vad dühével vetette reá magát a megamputált orszá- gocska nemzetközi jó hírnevére. Azt hitte, hogy elérkezett az idő, amikor likvidálni lehet nem csu­pán a frankügyet, de Magyaror­szágot is. A nyugati hatalmak azonban nem ültek fel az ugra­tásnak, hanem türelemmel be­várták a nyomozás eredményeit, mslyek a valóságnak megfele­lően, de Benes űr intencióinak persze meg nem felelően ala­kultak. Az Egri Önkéntes Tűzoltó és Mentőegyesület tegnap d. e. 10 órakor tartotta mag Trak Géza polgármester elnöklete alatt ren­des tisztújító közgyűlését, az Egyesület nagytermében. Trak Géza polgármester el­nöki megnyitójában reámutatott a nehéz gazdasági helyzetre, amelyet úgy az egyesület, mint az ezt támogató város erősen érsz. Továbbra is a legnagyobb takarékosságra hívja fel az egye­sületet. Meleg köszönetét fejezi ki a működő tagoknak az 1925. évi eredményes és önfeláldozó mun­kájukért. Felhívja a tagokat, — továbbra is helyezkedjenek azokra az erkölcsi alapokra, amelyek egyedül képesek az egyesületben a harmóniát meg­tartani. Dr. Dallos Iván parancsnok jelentésében élőnk színekkel ecseteli az 1925. év történetét és ismerteti azt az eredményes munkát, melyet az egyesület az 1925. év folyamán kifejtett. A közgyűlés üdvözli Isaák Gyula tűzoltőszövetségi elnököt főiepáni kinevezése s Okolicsá- nyi Imre választmányi tagot alispánná történt megválasztása alkalmából. Az egyesület terén kifejtett odaadó munkájukért jvi Innen ered tehát ü nagy fel­háborodás. A kövér konc, amely­re oly régóta 'vadásznak, most is vízbe esett. Csonkamagyaror- szág kormányának semmiféle kapcsolata nem volt a frankha­misítókkal. A cseh kormánynak nyilván több köze van hozzájuk. Amennyi hamis frankot gyár­tottak amazok, annyi derék tó- tot és magyart hamisít csehekké Benes, mikor a m8ga törpe ná­ciójához — ország-világ megté­vesztésével — odapödri a leigá- zott Felvidék jobb sorsra érde­mes lakosságát. A tehetetlen düh vagy a kör­mönfont ravaszság préseli 6 ki a cseh államférfiak ellenünk szőrt szitkait, ugyan ki tudná ? És vájjon ki törődnék vele ? M. S. U. köszönetét fejezi ki Trak Géza polgármester, elnöknek, dr. Dal­los Iván parancsnoknak, dr. Al­földi Béla c. parancsnoknak és Práff Nándor szertárnok alpa- rancsnoknak. Kollmann János lemezgyári igazgatót örökös tiszteletbeli pa­rancsnokává választotta az egye­sület. A pénztárnoki jelentés elfoga­dása után a tisztujitás követ­kezett. Közfelkiáltással megválasztott elnök: 7rak Géza polgármes­ter, alelnök: Glósz Kálmán. Parancsnok : dr. Dallos Iván. Alparancsnokok : dr. Alföldi Béla c. parancsnok és Sümeghy Béla. Szakaszparancinokok: Singer József c. alparancsnok, Diviaczky Károly, Lukács Gyula, Becskey Gyűl, Mihalicza Ferenc, Halmay Sándor. Mentőparancsnok, dr. Czigler Henrik. Mentő alparancsnok. dr. Kari­kás József. Mentő szakasz parancsnok : Diviaczky Gyula. Szertárnok : Práff Nándor al­parancsnok. Ügyész: dr. Barssy István. Titkár: Russin Ferenc. Pénztárnok: Braun Viktor. Ellenőr: Tóth Ferenc. Orvos: dr. Szabó Ödön. Mérnök: Raptsák József. Állatorvos: Danassy Viktor. Számvizsgálók: Kakuk Jenő, Dankó László és Stokker István. A választmány tagjai lettek : dr. Alföldi Dávid, Breznay Imre, Gröber Ferenc, Grőnay Andor, Heringh Imre c. parancsnokok. Károly János, dr. Lipcsey Péter, Meilinger Ödön, dr. Nagy János, Nemőnyi Ferenc, Okolicsányi Imre, Salamon Antal, Tóth Ágos­ton, Tóth Csepreghy András Weinberger Zsigmond, Farkas János, Lukács Ignác, Mácsay József, Fecske János, ifj. Taray József, Wurm Ferenc. Dr. Dallos Iván parancsnok indítványára a pártoló tagdíja­kat 4 pengőben, az alapító tag­díjakat 100 pengőben állapította meg a közgyűlés. Lemondás előtt a román kormány. Bukarest, február 22. MTI. Bukaresti jelentés szerint a kor­mány lemondása küszöbön áll. Lehetetlennek mondják, hogy a Bratianu-kormány a siker teljes kilátásával mehessen a kamarai választásokba. Drága lett a pénz. A községi bíróságon már 20—30 szer koronáért is pereskednek. — A kereskedők napi bevétele 1—2 millió. Eger, 1926. február 22. A napokban olvastuk az egyik fővárosi napilap fejhirében, mennyit kellett járkálnia az új­ságírónak, mig egy milliót föl tudott váltani. A laikus közön­ség a boltok üres pénztárát az üzlettelenséggel magyarázza. A kereskedők egy kis rövidlátás­sal ugyanerre a mérlegre helye­zik a stagnáló kereskedelmi éle­tet, pedig ez a tünet arra vezet­hető vissza, hogy megindult a pénz stabil-átértékelődése és a normális vágányokra való átté­résiem történhetik meg látszóla­gos zökkenők nélkül, mert való­jában zökkenők nincsenek. Az árúk 10—15 százalékkal olcsób­bodtak ; ez az egyik tényezője a devalválódott bruttó-bevételnek; a másik a pénz állandó érték­növekedése, a fizetések és a re­Az Egri Önkéntes Tűzoltó és Mentőegyesület tisztújító közgyűlése.

Next

/
Thumbnails
Contents