Egri Népújság - napilap, 1926/1

1926-02-23 / 43. szám

2 EGRI NÉPÚJSÁG 1926. február 23. Herczeg Ferenc 40 éves írói jubileumát ünnepelte vasárnap délután a Gárdonyi- Társaság és az Egri Műkedvelők Köre. zsik leépítése; azok az újabb kereskedelmi szerződések, ame­lyeknek a ratifikálődásával lé­nyegesen csökkennek a vámté­telek s így az áruk rendszeres áresésével kell számolnia a ke­reskedőnek. De a felhalmozott áruraktár magasabb névértéken vásárolt cikkeit egalizálja a ma­gyar valuta belső érték-súlya és vásárló ereje. A kereskedők napi bruttő- forgalma ehhez képest már csak 1—2 millió, ami már most arra figyelmeztet, hogy jő lesz leszoknunk a nagy számokról és lépésről lépésre minden viszonylatban szanálnunk kell, de le kell szállítani az ára­kat is az általános olcsóbbodási szintig. A fővárosi újságíró egy millió­val operált, pedig 100 ezer ko­ronának is tekintélyes súlya van. Az egri községi bíróságon például napirenden vannak olyan pörös ügyek, amelyek­ben a követelések összege 20—30 ezer korona. Harminc sőt húszezer korona adósságért már port akasztanak az emberek egymás rnyakába. Természetes, hogy itt csak a kis exisztenoiákről van sző, de mégis jellemző a pénz szűkére, vagy helyesebben — és csak igy he­lyes — a pénz érékére és drága­ságára. A vendéglők napi bevé­tele szintén lecsökkent és a bor­ravalók bőkezű, gazdag divatja elmúlt. Egyre több a kávéházi asztalokon hagyott és a cigány tányérjába dobott egy ezer ko­ronás. De az ő csillaga is le fog tűnni, hogy helyet adjon az aprópénznek, a boldogabb, kraj- cáros világnak. A Versailles'! békeszerződés revizióiát követeli egy amerikai szocialista kép­viselő a washingtoni kongresszustól. London, február 21. Washing­toni jelentős szerint Berger Vik­tor szocialista képviselő határo­zati javaslatot terjesztett a kon­gresszus elé, [amelyben a képvi­selő a Versailles! békeszerződés megváltoztatását követeli Goo- lidgetől. asMtatatagaaaastaxaaasaztaitaaaat» Uj rendelet a sulymértékekről. A miskolci Kereskedelmi és Ipar­kamara közli, hogy a kereske­delmi, miniszter február hő 5-őn megjelent rendeletével a hitele­sítés alá bocsáj tható súlyok kel­lékeiről szóló eddigi rendelkezé­seket hatályon kívül helyezte és ezek helyébe teljesen uj szöve­gezést léptetett életbe. Az uj rendelet részletesenn szabályoz­za a hitelesíthető sulyok nagy­ságát, megjelölését, anyagát és alakját, a különös célokra szol­gáló súlyokat, súlyokban meg­engedett eltéréseket és az azok­ra vonatkozó egyéb követelmé­nyeket. A rendelet megjelenése napján életbe lépett. Eger, február 22. Az egri ciszterciták díszes tornaterme időről-időre mint egy- egy jelentős kulturális esemény közkedvelt színhelye nyílik meg Eger művelt társadalma előtt. Valami vonzó ereje van már ennek a tornacsarnoknak. Az előadásnak sikerét szinte előre garantálja az a körülmény, hogy itt rendezik. Vasárnapi délután 6 órakor a Gárdonyi Társaság díszülőst tartott ebben a tornateremben. Á díszülős Herczeg Ferenc 40 éves írói jubileumát ünnepelte, méltó, mindvégig magas irodalmi nívón tartott és mégis élénk, változatos, színes műsor keretében. A Her- czeg-jubileum olyan nagyszámú közönséget vonzott, hogy igen sokan hat óra felé már be sem fértek a tágas terembe. Nemcsak a Gárdonyi Társaság sok tagja adta át ülőhelyét a mindsürübben érkező hölgyeknek és előkelő­ségeknek, hanem maga Heves­vármegye gavallér alispánja is állva hallgatta végig a kitűnő műsor első felét, átadván zsöly- lyőjét egyik hölgyvendégnek. A rendezőség bevallotta munka­társunknak, hogy teltházra szá­mított, de hogy ennyire túlzsúfol­ják a termet és az érkezők egy része még így is reménytelenül legyen kénytelen visezafordúlni a megtelt tornacsarnok ajtaja előtt, erre talán még példa sem volt eddig. Pontban hat órakor szétnyílik a zöld függöny és meleg tap­soktól üdvözölve megjelenik a színpadon dr. Kürti Menyhért kir. tankerületi főigazgató, a Gárdonyi Társaság elnöke, ősi csengésű szavai, mint nagy ha­jók kápráztató fényszórói éjjel a titokzatos partokat, olyan ra­gyogóan világítják meg Herczeg Ferencnek, a magyar nemzeti irodalom ez utolsó élő ős egye­dülálló nagy képviselőjének pá­lyafutását. A verseci svábfiú életével, dicsőséges Írásaival igazolta be, hogy »itt a földnek varázsereje van.* Vucskits (Jenő, miskolci kir. katb. gimn. igazgató, a Gárdonyi Társaság volt főtitkára, ez a kiváló filozófus és esztéta tHer­czeg Ferenc a regényíró» címen olvesta fel éles meglátásokkal, finom tollal megírt kritikai mél­tatását : Herceg Ferenc a ger­mán psziché, a germán faj szü­lötte. Germán erővel, germán hűséggel szerette meg a magyar földet, de germán szemmel, tiszta látással pillantja meg ez az ész- ember a magyarság értékei mel­lett szeretett nemzetünk min­den hibáját is. És a háború előtti magyar társadalomnak, a magyar dzsentrinek és az új magyar nőnek minden hibáját könyörtelenséggel tárja elénk regényeiben, hogy vegyük észre, hogy tanuljunk belőle, hogy dol­gozzunk és ne huszárbravűrral oldjuk meg az élet, a magyar élet fájó kérdéseit. Dr. Bárány Lászlőnő, tanárnő, a Gárdonyi Társaság rendes tagja, mély irodalmi tanulmányo­kon alapuló és gondos ízléssel összeállított előadásában «Her­czeg Ferenc történeti drámáit» ismertette élvezetes, mindvégig lebilincselő hangon. Előadásához mint színpompás illusztrációk szolgáltak kiegészítésűi az Egri Műkedvelők Körének kitűnő tag­jai által előadott dráma jelenetek. A Bizánc híres pár-jelenetét Marossy József (Konstantin csá­szár) és dr. Király István A Magyar Távirati Iroda hónapokkal ezelőtt elhatározta, miszerint a vidéki lakosságnak módot nyújt arra, hogy a'gazda- közönséget érdeklő gabona- és más terményárakról, a várható időjárásról és az országos ese­ményekről telefon- vagy távirati tudósítás útján tájékozódást sze­rezhessen. A Magyar Távirati Iroda az egész országban megszervezte a községi tudósítást, mely a magyar falu népének ér­dekeit kívánja védeni a ter­melésben és tárgyilagosan tudósítani a magyar és kül­földi politikában, amija nem­zet életére áldatlan politikai agitáciőt és egyéb machiná­ciókat lesz hivatva ellensú­lyozni. Hevesvármegye alispánja a legteljesebb megértéssel karolta fel a M.T.I. országos jelentőségű és fontosságú tervét, mely He- vesvármegyőt is bekapcsolta működési körébe. Az alispán a M.T.I. egri fiókjának beadványát másolatban megküldte az egyes főszolgabirőságoknak és elren­delte, hogy — amennyiben a községek tudósítását célraveze­tőnek és hasznosnak tartja — a községek kapcsolódjanak be a M.T.I. hírszolgálatába. A kiterjesztett hírszolgálatnak kulturális és gazdasági előnye van ; először (Giovanni) adták elő a történel­mi hangulat teljes kidomborítá­sával. Az Ocskay brigadéros-ban dr. Búzás Endréné (Tisza Ilona) és dr. Pálik Tibor (Ocskay) dialógja elsőrendű szinészi ala­kítás volt. Árva László király (Sávoly Miklós) és Szilágyi Er­zsébet (Heresy Gusztávné) meg­rázd jelenete azonban plaszti­kusságával, tökéletességével, |a beszéd és mozdulat kifejező ere­jével mintha mindegyik jelenet­nél jobban sikerült volna. Szo- kolovszky Béla (Széchenyi) és Nemecsek Aurél (Kossuth) A híd híres Széchényi-Kossuth jelenetét adták [elő megérdemelt elisme­rést aratva.* Dr. Bárányné Szétsényi Márta ezután a litteratura téljes isme­retére valló essay-ét hatalmas tapsvihartól kisérve fejezte be. Kürti Menyhért dr. kedves zárőszavaival ért véget a csak­nem két órahosszat tartő fényes irodalmi ünnep, mely a megje­lentek lelkében sokáig fennma­radó mély nyomokat hagyott. a gazdaközönségst termelvónyei értékesítésében megóvja a lelki- ismeretlen spekuláció üzérkedé­sétől ; másodszor a falvakat, ahol az újságolvasó aránylag kevés, vagy a közlekedési viszonyok miatt az újságok megkésve érkeznek, azonnal tudósítja a politikai ese­ményekről s így megszünteti a falvak kultűrális elmaradottsá­gát és politikai tájékozatlan­ságát. A M.T.I. evvel a lépésével az ország úgy közgazdasági, mint kulturális viszonyaiban hatalma­sat lendített. Hozzászólás a nyugdijkórdéshez A nyugdíjasok helyzete c. cik­kek önkénytelenül is gondolko­dásra késztetik az embert, főleg a nyugdíjast, aki ráér gondol­kodni is. Vegyük csak a rideg számbeli összehasonlítást elő, amely a mai és a békebeli nyug­díj között előállt. A praktikus élet szempontjá­ból kívánok hozzászólni a kér­déshez. Tény az, hogy a mai nyugdijak átlag egy harmadát teszik ki a békebeli nyugdíjak­nak. Akkor — tekintetbe véve az életszükségleteknek akkori árát — tisztességesen meg lehe­tett élni, sőt a magasabb állású vagy kisebb család mellett még meg is lehetett valamicskét ta­karítani is. A Magyar Távirati Iroda az egész országban megszervezte a községi tudósítást. Nevesvármegye alispánja elrendelte, hogy a községek bekapcso­lódjanak a M.T.I. hírszolgálatába.

Next

/
Thumbnails
Contents