Egri Népújság - napilap, 1925/2

1925-11-25 / 268. szám

Ára 2000, vasárnap 2500 korona f Eger, 1925 november 25. szerda. XLII. évf. 268 sz. Előfizetési díj postai szállítással: «gg hóra 40.000 K, neggedévre 120.000 K. POLITIKAI NAPILAP. Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. Az öngyilkos Európa öt éven át fűrészelte a fát maga alatt. Nem zuhant mindjárt a legmélyebb szakadékba, de van reá kilátás, hogy még tovább gurul a lejtőn lefelé. Pedig el- vénhedt testén már is tömérdek a kék folt s a rengeteg vérvesz­teséget alig-alig tudja elviselni a fáradtan pislákold életerő. Az őrületben ámde nincs megállás s a nagy múltú kontinens szila- jón száguld veszte felé. Míg éve­ken át a vert hadak szomorú nemzetei halódtak reménytele­nül, most a győzteseket kezdte ki a pusztulás. Legeslegelőször pedig a győz­tesek élén vágtató Franciaor­szágot, mely fölényesen bírta ki a háborút, de úgy látszik, ne­hezen bírja a békét. Pedig ezt a békét ő diktálta s ő építette fel a régi bébe romjain. A régi béke aláaknázása is az ő műve • ötven esztendő szívós akna­munkája után többi ellensége­inknek az anyagi erőt is ő szol­gáltatta az ellenünk való fegy­verkezésre. A gurulő rubel mö­gött a francia töke állott, csehek és oláhok francia pénzen állot­tak glédába ellenünk. Mikor pedig a központi hatalmak ösz- ■zeomlása bekövetkezett, a dia­dal mámorában megint csak a gallusok ivadékai voltak a leg­hangosabbak és legkíméletle­nebbek. A népek sorsába azonban oly­kor a nemezisnek is van bele­szólása. A Bourbonok nemzeté­nek lába alatt megdobbant a föld, az ország pénzügyi egyensúlya nagyot és szinte végzeteset bil­lent, a távol gyarmatok ellenünk kihasznált népei most rabtar- tőiknak szegzik a kezükbe adott fegyvert s a francia parlament­ben szembefordult pártok ver­sengését a kommunista voksok döntik el. Franciaország csak­ugyan agyongyőzte magát s a történelem lavinájának — ha a jelek nem csalnak — megindult az első hőgörgetege. Ki tudja, hol áll meg — kérd­jük szorongó várakozással a ma­gyar Macedóniában. Vájjon ha végigsöpör a megviselt Euró­pán, megindul-e a korhadt szer­vezetben a tisztulás folyamata, mely belső értékük szerint osz­tályozza ■ juttatja újra szóhoz a nemzeteket?! Szeretnők hinni, hogy igy lesz Budapest, november 24, A nemzetgyűlés mai ülését 11 óra­kor nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Nemcsak a kormánypárt, de az ellenzék is nagy számban volt képviselve, hogy meghall­gassák a miniszterelnöknek és a pénzügyminiszternek a beszé­dét, akik ma válaszolnak az el­lenzék részéről a vita során tett kijelentésekre. Az első felszőialő Búd János pénzügyminiszter volt. Megálla­pította, hogy a szónokok több­nyire politikai kérdésekkel fog­lalkoztak. Ami természetes is, mert a költségvetési vita alkal­mával bírálja mindig az ellenzék a kormány általános és gazda­sági politikáját. Sajnálja, hogy a szónokok nem mélyediek bele a költségvetés szakszerű bírála­tába, amit az megérdemelt volna. Megállapítja, hogy a költségve­tés egyensúlya érdekében a fegyveres erő szempontjából még azt a létszámot sem tudjuk fenntartani, amit számunkra en­gedélyeztek. Tehát alaptalan az a beállítás, hogy katonai téren költeke­zés van. Nem akarunk bírálatokat tenni, különösen akkor nem, amikor a honvédelmi miniszter a költség- vetés érdekében tárcájából 10 millió koronát volt kénytelen átengedni. Ellenkezőleg ezt kel­lett volna kritika tárgyává tenni a belsőrend szempontjából és érdekében. (Helyeslés a kormánypárton. Nagy zaj a demokratáknál: Szu­ronyok vannak, de jogok nin­csenek !) Búd János folytatja : A vám­őrség mai létszámára szükségünk van, hogy a mai vámhatárok mellett megtudjuk védeni az ál­lam érdekét. Ellenkező esetben s világtörténelmi hivatásunk tu­datában újra éledő bizalommal nézünk Napnyugat felé. És tü­relemmel várunk. Veterán. a csempészeket nem tudnánk ki­irtani. Az is téves nézet, hogy a tisztviselő-létszám nem csök­kent, hanem emelkedett. Rámutat arra, hogy 1922-ben a tisztviselők létszáma 208.000 volt, mig 1925. év júliusában 165.000-re csökkent- Ami igen nagy veszteséget je­lent a tisztviselői karban. A ta­karékossági bizottság tárgyalás alá fogja venni a költségvetést. Figyelmeztet azonban arra, hogy a takarékosságnak is meg van­nak a határai. Van olyan taka­rékosság, amely a nemzet szempontjából veszedelmes le­het. A birői és a közigazgatási eljárás egyszerűsítésével is fog­lalkozik a takarékossági bi­zottság. Aki az adórendszert bírálni akarja, az tanulmányozza Európa adórendszerét, és összehasonlí­tást kell tenni, hogy egész Európában sincs olyan állam, amely kevesebb adó­nemmel és egyszerűbb adó­rendszerrel dolgoznamint mi. A kormány törekszik az egész adórendszer kiépítésére, hogy az adó egyszerű és igazságos le­gyen. Az adóbehajtásra vonatko­zó panaszok nem helytállók. Bizonyos küzdelmet lát a ka­pitalizmus és a szocializmus kö­zött, amely közvetett módon az állami megadóztatás révén akar­ja a közép- ős nagybirtokokat megsemmisíteni. Lehetetlen dolog tőkeellenes po­litikát folytatni, mert ennek ká­rát azok látják, akik még élnek. «Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban; Hiszek Magyarország feltámadásában !c A tisztességtelen verseny leküzdésére hivja fel a keres­kedők és iparosok figyelmét az Iparkamara. A miskolci Kereskedelmi é> Iparkamara november hó 12-én tartott teljes ülésén újból foglal­kozott a tisztességtelen verseny kiküszöbölésének kérdésével ■ elhatározta, hogy az üzleti ver­seny ezen káros kinövéseit még erőteljesebben fogja üldözni e mindent elkövet azok kiirtására. A Kamara a tisztességtelen ver­seny leküzdésének leghatható' eabb módját a megelőző intéz­kedésekben látja, amelyekkel elejét kívánja venni az üzleti tisztességbe ütköző cselekmé­nyek elkövetésének. E célbői per- manenciába helyezi a Kamara zsűrijét, amely minden egyes bejelentett, vagy tudomására ju­tott esetet azonnal tárgyalás alá vesz s amennyiben a tisztesség­telen verseny esetének fenforgá- sát megállapítja, a cselekmény elkövetőjét a törvényes követ­kezményekre való figyelmeztetés mellett annak azonnali abban- hagyására felhívja. A Kamara felkéri kerülete ke­reskedő és iparos közönségét, hogy aki a megengedett üzleti reklám határait túllépi, azt a Kamara zsűrijének azonnal je­lentsék be. Röpirat a vásáron a vasárnapi vásár ellen. Kecskemétről írják : A tegnapi vásárnak egyik érdekes epizódja volt, hogy az alábbi szövegű röpiratokat osztogatták: »A Vasárnap a legszebb ün­nep. Isten nyugodalmának a napja. Miért veri fel vásári zaj! Miért csúfolják meg részegek és dorbézolők ezt a szent napot? Azért nem segít meg bennünket Isten, mert az ö parancsait nem tartjuk meg. Azért szegény nyo­morult a magyar, mert elfordult Istentől. A vasárnapi vásár Isten haragját hivja ki. Hiába vásá­rolsz : Hiába veszel vasárnapi vásáron ! Meglátod, nem lesz rajta áldás. Hát hiába hívogat a templomod ? Kérjük és köve­teljük, hogy a vasárnapi vásá­rokat tegyék át hétköznapra! Állj mellénk! Hirdesd! Ha magad javát akarod, ne nyugodj bele az ünnep megtörésébe ! Ha igaz magyar vagy, kiáltsd: El a va­sárnapi vásárokkal.« Búd János pénzügyminiszter* nagy védő- beszéde a költségvetés és a mai adórend­szer mellett. Katonai téren nincs költekezés. — A tisztviselők száma nagyban csökkent. — „Az adóbehajtásra vonatkozó panaszok nem helytállók“

Next

/
Thumbnails
Contents