Egri Népújság - napilap, 1925/2

1925-11-25 / 268. szám

2 EGRI NÉPÚJSÁG 192S. november 25. A pápa személyesen vigasztalt meg egy gyászoló magyar anyát. A napokban történt Rómában a következő megható eset. X magyar uriasszony mérnök fia külföldön bányarobbanás áldo­zata lett éa meghalt. Az anyát a gyászbir annyira leverte, hogy egészségéért komolyan aggódtak. Ismerősei ekkor rábeszélték, — hogy utazzék, zarándokoljon el Rómába, talán ott megvigaszta- lódik. Az uriasszony le is ment Rómába és itt elpanaszolta fáj­dalmát egy magyar lelkiatyának. A lelkiatya,hogy megvigasztalja, szokatlanul merész lépésre ha­tározta el magát: kivitte, hogy a szerencsétlen uriasszoay külön kihallgatásra jusson a pápához, ami tudvalevőleg egészen rend­kívüli kegy, melyre még néha érsekeknek is hetekig kell vár- niok. A pápa vagy 10 percig fogadta az úri asszonyt, atyai hangon kérdezte ki a gyászeset részleteit s aztán a legmelegebben vigasz­talta: «Szegény magyarok, — mondta, — úgyis eleget szen­vedtek, ha akkor még ilyen meg­próbáltatás is őri az egyeseket, igazán mélyen megindító.» Az úri asszony teljesen megbékélve, sót boldogan távozott a Vati­kánból. Megvigasztalta a tudat, hogy maga a pápa ereszkedett le hozzá s ezernyi, egy egész világra szőlő gondjai közt talált időt arra, hogy egy gyászoló magyar anyának jóságos sza­vakat mondjon. Kalkutta kormányzója egy napon át a Hortobágyon vadászott. Debrecenből jelentik: Érdekes vendége volt Debrecennek. R. S. Finlow, Kalkutta kormányzója, hatalmas nagy autóján, baracskai Szűcs Jenő követségi titkár tár­saságában Debrecenbe érkezett, — hogy itt, illetőleg a Horto­bágyon, vadász szenvedélyének hódolhasson. Megérkezése után a kormányzó ki is utazott a Hortobágyra, ahol tiszteletére libavadászatot rendeztek. Egy napi vadászat után a kalkuttai főkormányző visszatért Debre­cenbe, majd az angol nemzet lobogójával ellátott autón, Szűcs követségi titkár társaságában visszautazott a fővárosba. R. S. Finlow csak angol és bengáli nyelven beszél és Szűcs István követségi titkárnak angol nyelven az elragadtatás hangján szólt a Hortobágy szépségéről s vadkacsa é6 vadlud gazdagsá­gáról. Majd kifejezést adott rend­kívüli örömének, hogy megismer­hette a végtelenül szép magyar rónát, a Hortobágyot. Missió 1925. Tizenháromezer ember gyónt meg az Egerben tartott missió alatt. — Több mint 10,000 hivő vett részt a vasárnap délután rende­zett eucharisztikus körmeneten. — Rég nem látott hatalmas tömegek hallgatták a páterek beszédeit. — Adakozzunk a Buda­pest környékén felépítendő zárt lelkigyakorlatos házra. — Az egri plébániai hivatal felhívása. Eger, november 24. A szent missiő befejeződött. Az egri főszékesegyházban a missiős kereszt új évszámot ka­pott és az új, 1925-ös évszám sokáig feledhetetlen emlékeket ébreszt az egri hívők ezreinek lelkében. Az egri szent missiő tulajdon­képpen vasárnap délután ért véget. A főtemplomban Dutkay Pál pápai prelátus apátkanonok, a minoriták templomában pedig Matuszka Mihály apát-kanonok, Eger város plébánosa tartottak impozáns körmenetet az Oltári- szentséggel. A két körmeneten a hívők több mint tízezren vettek részt. Az egyletek, a főgimnázium ifjúsá­gának fúvós zenekara, a föld­míves egyesületek, a Mária-utcai Földmíves Olvasókör énekkara mind közreműködtek a lélek­emelő ünnep fényének emelésé­ben. Az útvonalakon, amerre a körmenet elhaladt, az ablakok ki voltak világítva. Mikor a hatalmas menet visz- szatért a templomba, a páterek meginditő búcsúbeszéd kíséreté­ben osztottak áldást a hívekre. Az orgonán felhangzott a hála- adó ének, majd a pápai himnusz. Az egri missiő általában nagy hatással volt a katholikus lel­A merik a még mindig a jólét­nek, a meggazdagodás korlátlan lehetőségeinek földje a szegény- sorsú magyarok szemében. Egyik előkelő külföldi lap útján egész sereg hivatalos statisztika áll rendelkezésünkre. Ezek a sta­tisztikai adatok valamivel tisz­tább képet nyújtanak az ame­rikai viszonyokról, mint a kiván­dorlók szubjektív levelei, melyek hol egekig magasztalják az ame­rikai állapotokat, hol pedig a csalódás legszomorűbb képeit tárják elénk. A heti átlagos keresetekről alább közölt kimutatásunkból látható, hogy az az itthon ter­jesztett hír, mely szerint Ame­rikában egy munkás, a mi pén­zünkre átszámítva, 5 millió ko­ronát keres hetenként, legalább 50 százalékos túlzást jelent. A legjobban fizetett munkás-kate­góriák az automobil- és repülő- gépgyárak munkásai, akik he­kekre. Rég nem látott tömegek vonultak mindennap a szentbe­szédekre. Tizenháromezer ember vég­zett szentgyónást és tizen­nyolcezren járultak a szent­áldozáshoz. Tegnap a jezsuita atyák a náluk bejelentett betegeket láto­gatták meg lakásaikon. Délután pedig P. Csávossy Elemér tar­tományi főnők konferencia-be­szédet mondott a főtemplomban. Ez alkalommal a zárt lelkigya­korlatokra buzdította a híveket és kérte, hogy egy Budapest környékén építendő zárt lelki­gyakorlatos házra adakozzanak. Ezzel kapcsolatban ide iktat­juk az egri plébániai hivatal alábbi felhívását: Értesítés. Tudomásunkra jutott, hogy sokan azok közül, akik a szent missiő kegyelmeiben és áldásai­ban részesültek, hálájuk jeléül önkéntes adományokat akarnak felajánlani a missiős atyák által megjelölt célra. A közvetítést a plébániai hi­vatal szívesen elvállaja. Az adományokat a plébániai irodában vesszük At, november 81-ig bezárólag, d. e. 8—12 óráig lenként átlag 28—40 dollárt ke­resnek. Ez az 1,960.000—2,800.000 koronás heti kereset minálunk még mindig nagyon magasnak látszik, de ha tekintetbe vesszük, hogy a munka helyén, New- yorkban 50 százalékkal drágább a megélhetés, mint nálunk és például csak a magas lakásbérek több mint egynegyedét elnyelik a heti keresetnek, azonnal sok­kal kisebbnek tűnik fel előttünk a magas szám. Egyébként a kö­vetkező heti keresményeket je­gyezhetjük fel a statisztika sze­rint, dollárban. Nyomdász: 26—35. Papír-mun­kás 24 32. Cipész 24—30. Kőmi- ves 24—29. Szabó 20—27. Asz­talos 20—26. Hajőmunkás 18—35. Arany- és ezüstmunkás 30—34. Zongora- és hangszer készítők 23—32. Szőrmemunkás és szűcs 20—26. Cukrász és pék 18—24. Gépész 20—29, Cigaretta és szi- varkakészitők 16—23. Textil­munkások 17—20 Üvegesek 22— 28. Mosó- és varrónők 12 — 18. Láthatjuk ezekből, hogy a nagy vizen tűi sem sokkal ró- zsásabbak a viszonyok. Mert tessék hozzá venni ehez a ki­mutatáshoz, hogy naponta egy dollárt, azaz 70 ezer koronát a legszerényebb kvártélyért is fizetni kell, de a közepes ven­déglőkben sem találunk 10 cent­nél olcsóbb levest vagy főzelé­ket. A húsétel ára már 25 és 45 cent között váltakozik. A szellemi munkások fizetései között már oly nagy különbsé­get találunk, hngy ezekről igen nehéz volna statisztikai témát összeállítani. A kisebb hivatal­nok-személyzethez tartozók ha­vonta 120—160 dollárt keresnek. A magasabb képzettségű tiszt­viselők, mint mérnökök, főköny­velők, irodavezetők stb. 300—360 dollárt kapnak havonta. A sza­bad pályákon élók, orvosok, festők, ügyvédek stb. természe­tesen többet keresnek »ha az üzlet megy.« Ez fazonban min­denütt úgy van. . . Ezekhez a statisztikai adatok­hoz még azt fűzzük hozzá, hogy az északamerikai Egyesült Álla­mokban 122,519 ügyvéd, 18,185 építész, 144,977 orvos, 161,618 bankár, 90,109 építőmester, 734688 könyvkereskedő, (!) 127,270 lel­kész, 55,583 szállodatulajdonos, 469,721 mérnök, 761,332 tanító, 33,197 lapszerkesztő, (!) 56,152 fogorvos, 18,395 szinháztulajdo- nos ős 183,386 gyáros van. — 6,201,261 amerikei állattenyész­téssel és mezőgazdasággal (far­mer) foglalkozik. ,4,041,627 ame­rikai iskolázott mezőgazdasági munkás. Ezekből az adatokból úgy hisszük, elég tiszta képet alkot­hatnak az Egri Népújság ol­vasói Amerika mai életviszo­nyairól. (k. a.) Humorosnak tetsző komoly adóreformok Törökországban. A Reichspost Írja konstanti­nápolyi kelettel: A modernizáló törekvésben Törökország most eljutott az adózás területére. Teljesen nyugati mintára építik ki a török adórendszert. A ka­mara előtt fekszik a progresszív jövedelemadőtervezet. Ez alól az adó alól csak az írókat, tanító­kat, napszámosokat és cselédeket mentesítik. Tervezik még ezen­kívül a forgalmiadő, fényüzési adó, petróleum és cukorfogyasz­tási adó, végül az agglegényadő bevezetését is. A többnejüségről egynejüsőgre nemrégiben áttért Törökországban furcsán hangzik ez az utolsó. A többnejüséget elhagyó törököket már aggle­gényadóval kell elriasztani a másik véglettől. Plébániai hivatal. Mennyit keresnek Amerikában a fizikai és a szellemi munkások? Legújabb statisztika az Egyesült Államok megélhetési és kereseti viszonyairól.

Next

/
Thumbnails
Contents