Egri Népújság - napilap, 1925/2

1925-11-08 / 254. szám

Ara 2000, vasárnap 2500 korona Eger, 1926. november 8 vasárnap. XLII. évf. 254 sz. Előfizetési di) postai szállítással: agg hóra 40.000 K, negyedévre 120.000 K. POLITIEÄI NAPILAP. Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi ngomda. Telefonszám: 11. gyakorta boldognak érzi magát az a választópolgár, ki közjo­gának gyakorlása elöl távol szőlejébe bujdoshatik: annak mélységesen szomorú a magya­rázata. De erről hadd beszéljünk máskor. Tar.-mm*­Az O. F. B. helyszíni szemléje. Medgyessy Ferenc táblabiró, az O. F. B. képviseletében, Gaj- dácsy János gazdasági főtaná­csos és Csiznitzky kultúrmér­nök ma délelőtt helyszíni szem­lét tartottak, bejárták az eljárás alá vont területeket. Medgyessy Ferenc táblabiró a helyszíni szemle után tárgyalást tartott, melyen a város képviseletében Braun Károly főjegyző, a káp­talan képviseletében Tóth Imre, valamint Fluck Gusztáv gazda­sági felügyelő vett részt. Budai Zoltán dr. kérésére Medgyessy táblabiró részben a Vinceliéris­mmmm . SIMM* íWKIfW 4M«Mk «4MK« « kola mögötti területet is bevonta az eljárás alá. Budai dr. ügyvéd ugyanis azt kérte, hogy a Vin­cellériskola mögött vásárolt ház­helyek átengedésével az érde­kelteket az Érsekkert mögött juttassák házhelyekhez. A vá­lasztmány rokkant tagjai pedig az irányú kérésüket terjesztet­ték elő, hogy lehetőleg szántás­ra alkalmas földet kapjanak. Ha ez nem volna lehetséges, beérik szőlővel is, azonban csak rész­letekben tudnák megfizetni a vé­telárat. Az O. F. B. ezen az ala­pon fogja meghozni a döntését. Januárban üzembe helyezik a pénzverő intézetet. Egy választás tanulságai. Kétszáz csendőrt volt kény­telen a letenyei választókerü­letbe vezényelni a kormány. Azért mutatkozott szükségesnek ez a katonai megszállás, mert képviselőt választott a kerület népe s a keresztény jelszóval korteskedő két párt között a végletekig kiélesedett a harc. Kétszáz derék kakastollas le­génynek kellett abbahagynia a gonosztevők üldözését s éberen őrködnie, nehogy a lelkes vá­lasztópolgárok meglékeljék egy­más koponyáját.i7’üzársé<7 ezúttal nem vonult tel, ennek a fegyver­nemnek választási szerepeltetését Hevesvármegyétől nem irigyelte mega Dunántúl.A fővárosi lapok azonban hosszú hasábokon tár­gyaltak a dühöngő terrorról, mellyel a letenyei kerületben szemben állő felek egymást meg­félemlíteni igyekeztek. Mindez a felfordulás tagadha­tatlanul a nyílt szavazás vele­járója. Titkos szavazás mellett sem a megfélemlítésre, sem a megvesztegetésre nem kínálko­zik alkalom, hiszen nem lehet ellenőrizni, ki hova adja a szavazatát. Természetesen jóval olcsóbb is a titkos választás, míg pél­dául Petrichevich-Horváth báró hatvani mandátuma igen jelen­tős összegű korcsmaszámlák ár­nyában fogantatott s a pár nap előtti letenyei választás költsé­gei egyik fővárosi lap híradása szerint kétmilliárd koronára te­hetők. Ilyen körülmények között a vagyonnal meg nem áldott politikusok mindenesetre csak a mindenkori kormánynak lehet­nek nekikeseredett dárdarázői. Külömben a pártkasszával együtt a parlament is bezárul előttük s az alkotmányos ellenőrzésnek az ellenzékre váró szerepére a multmilliárdosok közül kell majd toborozni nehány elszánt férfiút. A titkos választási rendszer mindenesetre sokkal inkább meg­felel annak a kívánalomnak, hogy a szavazó polgár a leg­jobb meggyőződésére hallgatva, lelkiismerete szerint, szabadon gyakorolhassa szavazói jogo­sultságát. Nem is a véletlen mű­ve, hanem a szerves fejlődésé, hogy hova-tovább mindenütt a titkos szavazás rendszere lesz az uralkodó s a művelt Angliától a barbár Balkánig mindenhol a szavazófülke csendjében ellen­őrzés nélkül követheti meggyő­ződését a polgár. Hogy mindezekkel szemben a választás minálunk ma is he­gyen-völgyön lakodalom, mely a terrornak és a vesztegetésnek nyújt tág teret s hogy bizony Budapestről jelentik: A pénz­verő üzembehelyezésére már csaknem minden előkészület megtörtént. A berendezések nagy része már készen áll a lovas­sági laktanyában, melyet a pénz­verő intézet céljaira átalakítot­tak. Uj hengerműveket rendez­tek be, melyeknek rendeltetése hogy kizárólag csakis a pénz­verő intézet részére dolgozzék. A világtermés októberi statisztikája. Az északi földgömbön az idén 231*7 millió métermázsával több kenyérgabona termett, mint az elmúlt évben. Csak egyedül az amerikai Egyesült államok ga­bonatermése kevesebb, mint ta­valy volt. A világtermés októ­beri adatai szerint az északi földgömbön termett 1925-ben 255*6 millió métermázsa búza, 1924-ben pedig 821*5 millió mé­termázsa. A többlet tehát búzá­ból 134*1 millió métermázsa. Rozs­ból termett 1925-ben 444*8 millió métermázsa, 1924-ben pedig 347*2 millió métermázsa. A töblet rozs­ból 97*6 millió métermázsa. Ez a többlet túlnyomó részben az európai kedvező aratások ered­ménye. Feltűnik, hogy az euró­pai Oroszország búzatermése, mely a múlt évben 67*2 millió métermázsa volt, ez évben 131*2 millió métermáza, tehát 95 szá­zalékkal több. A kontinentális piacokon érezhető is már, az idei első jelentékeny gabonakinálat hatása, mely kihatással van a tengerentúli piacokra is. Ezek a hengerművek állítják elő a pénzveréshez szükséges, úgy­nevezett lapkákat. A pénzügyminisztérium a Kép­zőművészeti Tanács utján mű­vészi tervpályázatot hirdet a különböző váltópénzek ős érmék elkészítésére. A tervpályázat iránt nagy az érdeklődés á ma­gyar művészek körében. Debrecen az uzsora hivatalból való üldözését kéri az igazság­ügyminisztertől. Debrecenből jelentik: Számos feljelentés történt az utóbbi idő­ben Hsjdumegyőben az uzsora miatt. A feljelentésekből megál­lapítható, hogy a megyében fék­telen uzsora dúl, a melynek kö­vetkeztében számos gazda jutott kétségbeejtő helyzetbe. A fel­szaporodott panaszokkal a vár­megyei közigazgatási bizottság is foglalkozott. Benjó Géza vármegyei tiszti főügyész javaslatára a bizottság egyhangúlag elhatározta, hogy felterjesztéssel fordul az igaz­ságügyminiszterhez, hogy ren­delje el az uzsora hivatalból való üldözését. Egy elválás 14 év alatt. A manilai érsek megállapítása szerint a Filippi-szigeteken az utóbbi 14 év folyamán mind­össze egyetlenegy házassági el­válás történt. A szigetek lakos­sága tudvalevőleg, nehány újab­ban beköltözött amerikaitól el­tekintve teljesen kaiholikus. Adóhalasztást és adómérséklést ad a kormány. Budapestről jelentik: Adóha­lasztást és mérséklést engedé- gedélyez a kormány az ezt kérő gazdák állami adójára és már közölte is egyes pőnzügyigaz- gatőságokkal, hogy bizonyos kö­rülményekre, mint például jég­kár, aszály, gyenge szüret, le­gyenek tekintettel. Publicista alapítvány. Budapest, MTI. november 7. Kónyi Manó Berzeviczy Albert­hoz a Tudományos Akadémia elnökéhez intézett levelében be­jelenti hogy egy létesítendő Kó­nyi Manó-[alapítványra 10.000 pengőt adományoz, azzal a ki­kötéssel hogy ennek kamatai­ból és jövedelméből [3 évenként 1500 pengővel jutalmazzanak meg olyan magyar publicistát, aki akár regény alakjában akár pedig újság cikkekben a legna­gyobb működést fejti ki olyan béke érdekében, amely a régi Magyarország politikai és gaz­dasági érdekeit szem előtt tartva a nemzetnek nyugodt és gond­talan életét biztosítsa. ■KGSBtesiaeElsaBacasscaeaicaESBa Kardos Géza debreceni szín- igazgató az egri színügyi bizottság előtt. Eger város színügyi bizottsága Trak Géza polgármester elnök­lete alatt tegnap ülést tartott. Az ülésen jelen voltak Kardos Géza debreceni és Mariházy Miklós egri színigazgatók is. Arról volt sző, hogy miután Egert és Debrecent egy színi kerületbe sorozta a kultuszmi­nisztérium, Kardos igazgató mi­kor tarthatná meg Egerben a színi szezont. Kardos Géza elő­adta, hogy őt Debrecen városá­hoz 1930-ig szerződés köti. E szerződés mellett Eger Debrecen­nek csak nyári állomása lenne. A társulat junius elején jönne Egerbe és szeptember elejéig játszana. Mindazt, amit Debre­cenben játszik, Egerben is le­adná. Kijelenti, hogy társulata ma a legnagyobb vidéki társulat az országban, 130 taggal, ezek között 36 előadó szereplővel, 28 tagú kórussal és külön baílett karral. Az igazgató a vigalmi adónak elengedését, ingyen szín­házi világítást és 5000 arany­korona évi szubvenciót kér Eger városától. Bayer Henrik, Barchetti Ká­roly dr. és Molnár Kálmán dr. nem helyeslik a kánikulai sze­zont. Trak Géza polgármester szerint pedig az, hogy Eger nyári állomásnak jő, csak az egri vi­szonyok ismerete nélkül mond-

Next

/
Thumbnails
Contents