Egri Népújság - napilap, 1925/2

1925-11-04 / 250. szám

Ára 2000, vasárnap 2500 korona. Eger, 1925. november 4 szerda. XLII. övf. 250 sz. Előfizetési di] postai szállítással j agg hóra 40.000 K, negyedévre 120.000 K. POLITIKAI NAPILAP. Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. A pengőjavaslat tárgyalása a nemzetgyűlésen. Már megkezdődtek az előkészületek az egri nagy ~mis sió hoz. Budapest, november hó 3. A nemzetgyűlés mai ülésén Temssváry Imre a pénzügyi bi­zottság előadója beterjesztette a bizottság jelentését az 1925—26. évi államköltségvetésről és an­nak a tárgyalására kérte a sür­gősség kimondását. A nemzet­gyűlés ezután folytatja a pengő• érték megállapításáról [szóló ja­vaslat tárgyalását. Malaslcs Géza felszólalásában hangoztatja, hogy a szociálde­mokrata pártot nem nyugtatják meg azok az érvek, amelyeket a pénzügyminiszter a 12.500-as osztőszám mellett felhozott. Ók szívesebben látnák, ha vissza­térnénk az sranykoronára. A javaslatot elfogadja abban a re­ményben, hogy az osztőszám te­kintetében meg tudnak egyezni a miniszterrel. Bíró Pál ezzel a javaslattal kap csolatban nem lehet a pénz meg­javításáról beszélni, mert hiszen HeveBvármegye törvényható­sági bizottsága f. év november 10. napján délelőtt féltíz órakor Egerben, a vármegye székházé­nak nagytermében rendkívüli közgyűlést tart. A tárgysorozat pontjai : 1. A m. ,kir. kormány rende­leté értelmében a vármegye al­ispánjának előterjesztése a nyil­vános betegápolás és az állami gyermekvédelem költségeinek fe­dezéséről szőlő 1925. évi pót­költségvetés tárgyában. Ezzel kapcsolatban több tövőnyhatő- ság átirata a nyilvános beteg­ápolás és az állami gyermekvé­delem [költségeinek a törvény­hatóságokra való áthárítása el­leni tiltakozás tárgyában. 2. A vármegye alispánjának előterjesztése a vármegye 1925. évi háztartásának pótköltségve­tése tárgyában. 8. Hellebronth Pál vármegyei főjegyző nyugdíjazásának ügye. 4. A földművelésügyi miniszter leirata a faiskolákról és fásítá­sokról szóló vármegyei szabály­teljes egy év óta van arany' fedezettel birő pénzünk. Nem helyes az sem, hogy mindenki az osztőszámra helyezi a fősulyt. A törvényjavaslatnak az a lé­nyege, hogy az osztőszámnak mai rémes labirintusáből kijutva helyesebb árképződés induljon meg. A 12.500-as osztőszám mel­lett az átszámításnál lesznek kisebb nehézségek. Ezek azon­ban csak technikai nehézségek, amelyeket pénzünk felülbélyeg­zésével elsimíthatunk. A mérleg valódiságára vonatkozó rende­letet és a valorizációs javaslat benyújtását sürgeti. A javaslatot elfogadja. Kabók Lajos azt hangoztatja, hogy a 12.500-as osztőszámnak drágító hatása lesz, mert min­denki arra fog törekedni, hogy felfelé kerekítse ki a pénzét. A 10.000-es osztőszámnál ez nem következhet be. rendelet módosítása tárgyában. A pótköltségvetés főbb téte­lei : A betegápolás és az állami gyermekvédelem költségek fede­zéséhez hozzájárulás 3.216.694.500 korona. Ez azonban csak 1925. julius 1-től 1928. január 1-ig szól, azaz csak félévre. Az egész évi költségvetés tehát több mint 6 milliárddal szaporodik, ha ugyan megszavazzák. A megyeháza földrengési ká­rainak megtérítésére 55 millió koronát vettek fel a pótkölt­ségvetésbe. A Fesd. Emericana Agria corpo- ratiója a múlt héten megalakí­totta famíliáját, azaz a nagy­asszonyok és kisaszonyok rend­jét, akiknek felkérése a napok­ban meg fog kezdődni. A cor­porate nagy reményeket fűz az uj kapcsolatok felvételéhez, mert a női lélek nemessége és áldo­zatos munkakedve mindig és mindenütt virágba szökkenti az eszmét, amelyhez csatlakozott. A budapesti virágzó emericánás corporatiők eddigi sikereiket jó­részt a família közreműködésé­nek köszönhetik. Eger, 1925. november 3. Nemrégiben hírt adtunk arról, hogy érsekfőpásztorunk nov. 14-itőlikezdődőleg 8 napos nagy missiót fog tartani Egerben. Régi óhaja ez már az egrieknek, hiszen a legutolsó missiő olyan régen volt. Igaz, hogy még csak 12 éve, hogy a P. Jámbor László jezsuita atya vezetése alatt a missiős páterek itt jártak, de azóta olyan sok minden történt velünk. Olyan hosszúnak tűnik fel ez az évtized, mert olyan sok fájdalmas eseményt rejt magában. Mennyit nélkülöztünk ! mennyit sírtunk ! Elesett baj­társak, testvérek apák felett mennyit keseregtünk! Attól a naptól kezdve, mikor hangos jajveszékeléssel fogadtuk az Egerbe érkező első harctéri se­besülteket, egészen addig a na­pig, mely nyakunkra hozta a kommunizmus vérszomjas terror- csapatait, mennyi izgalmon men­tünk keresztül! Nagyon ránk fér már egy kis lelki megnyug­vás. Meg vagyunk róla győződ­ve, hogy minden egri katholi- kus ember tárt karokkal fogja fogadni a jólelkü jezsuisa páte- rokat, akik nagy tudományuk­kal, aranyszavű beszédeikkel Tulajdonképen már Rómában megírhattam volna ezt a levelet. Ott tartózkodásunk utolsó nap­ján egyszerre halálos nagy szo­morúság borult a lelkemre s úgy éreztem, hogy hazafelé is meg kell lengetni ezt a sötét palástot. Nem azért, mintha otthon csupa ví­gasság volna az élet, hanem mert november kezdete úgyis a lélekbe­markoló, szép, csöndes boron­gásnak az ideje. Meg azért is, mert vannak fájdalmak, melyek­nek sohasem szabad elapadniok avagy elnémulniok. Ilyen volt az én szomorúságom, mikor okt. 27-én villanykörték ezreivel kezdték díszíteni a Piazza del Popolo középületeit vigaszt jönnek csepegtetni a mi lelkűnkbe. A páterek nov. 14-én szom­baton délben érkeznek Egerbe és még aznap délután megkez­dődik a missiő. A bevezető áj- tatosságot a főtemplomban ér- sekfőp&sztorunk fogja tartani, a minoritáknál pedig Eger vá­ros plébánosa, Matuszka Mihály, apát-kanonok. P. Csávossy Ele­mér, a jezsuita tartományfőnök és P. Omerovies, a nagy nép- szónok a főtemplomban fogják előadásaikat tartani, mig P. Né­meth és P. Csák jezsuita atyák beszédeit a minoriták teplomá- ban fogják hallgatni. Minden reggel és ^minden este lesz egy beszéd. A délutánok folyamán pedig a férfiak, nők, ifjak stb. számára lesznek külön-külön tanítások. A részletes programm ki lesz nyomtatva és minden egri kath. család kap belőle. A főszékesegyház homlokzata felett ismét ki lesz világítva a kereszt, melyben a múlt missió alkalmá­val oly sokat gyönyörködtünk s amely most is mindenkit von­zani fog a főtemplomba, hogy ott lelkének megerősödését ke­s a Monte Pincionak a városra néző frontján is ezer és ezer villanykörte állott szaporán glő- dába, hogy kigyűlő szemekkel köszöntse az ősi város könnyen hevűlő népét. A kivilágítás elő­készületei a Marcia sur Roma harmadik évfordulójának szóltak ■ a íeketeingeB fascisták hata- lomrajutásának ünneplését szol­gálták. Ha három év előtt meg­hiúsul a merész kísérlet, persze kényszermunka lett volna osz­tályrésze a fascists vezéreknek s ezt a sorsot aligha kerülte volna el maga Mussolini is, az II Duce, akit otthon Bűsmagyar- országon némely liberális újsá­gok átlag hetenkint kétszer pa­Rendkívüli közgyűlés a vármegyén. A pótköltségvetés 6 milliárd évi tehertöbbletet jelent a vármegyére. reese. (P. J. dr.) Levél a lagundk városából. A fascisták és november negyediké. — Mi is az a puccs? — Nyárvégi veröfény. — Barangolás a zajos olasz utcán. — A fő­szerkesztő szökésben. — Rampinok és zsebtolvajok, moszkitók és kényelem. — A viszontlátásra Egerben!

Next

/
Thumbnails
Contents